A napelemes rendszerek ára – ahogyan azt sorozatunk első és második részéből megtudhattuk – sok tényezőn, így a minőségen, a rendszer nagyságán, sőt a rendszer működési jellemzőin is múlik. Ezért nem mindegy, hogy szigetüzemű, hálózatra kapcsolt, esetleg hibrid működésű rendszert választunk. A rendszer bekerülési költsége ugyanis jelentősen változik attól függően, hogy mi mellett tesszük le a voksunkat.

Bár sokszor kényszer hozza, hogy szigetüzemű rendszert telepítenek egy, a szolgáltató működési területétől messze található térségben, egyre többen érdeklődnek és keresik az úgynevezett „off grid” rendszereket. Ez talán köszönhető a bruttó elszámolás okozta bizonytalanságnak, esetleg a mindentől, leginkább a „sárga csekkektől” való függetlenedésnek is. Ennek azonban ára van, hiszen a szigetüzem esetén más költségekkel számolhatunk, mint egy hálózatfüggő rendszer kiépítésekor. Nézzük a különbségeket!

Hálózatra visszatápláló napelemes rendszer

Bár az elszámolási rendszer változása 2024-ben valószínűleg életbe lép, és a szaldó elszámolást felváltja majd bruttó elszámolás – amely akár harmadával alacsonyabb áron veszi majd át a megtermelt áramot, mint amennyiért kínálja azt a szolgáltató, –, még mindig ez a működési mód a jelenleg elérhető legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő típus. A hálózatra visszatáplálás során ugyanis az általunk megtermelt, és adott pillanatban felesleges energiát a szolgáltató hálózatán jelenleg ingyen tárolhatjuk. Majd – amikor szükségünk van rá – egyszerűen, további költségek nélkül hozzájuthassunk. Ezt a folyamatot az energiaszolgáltató egy úgynevezett ad-vesz órával méri, amely a vételezett árammennyiséget és a visszatápláltat is monitorozza. Ma ez a legelterjedtebb megoldás a hazai piacon. Igaz, még senki sem látja, hogyan változik majd mindez 2024-től, a bruttó elszámolás bevezetéséig. Mint ahogyan arról sincs most még tudomásunk, a következő egy-két évben hogyan változik az energiatárolás technológiája, lehetnek olcsóbbak és megbízhatóbbak a háztartási energiatárolók. Ha itt nem lesz áttörés, a hálózatra kapcsolt rendszer a jövőben is a legelőnyösebb megoldás marad.

Szigetüzemű napelem rendszer

A szigetüzemű megoldások rendkívül hasznosak lehetne ott, ahol nincs mód csatlakozni a szolgáltatói hálózathoz. Esetleg súlyos áramingadozások vagy áramkimaradások nehezítik a hétköznapi fogyasztást. Európában azonban nem ez a helyzet, így nem véletlen, hogy 2019-ben az európai háztartások 7 százaléka rendelkezett energiatárolóval kiegészített napelem rendszerrel. Az ok prózai: az akkumulátorokkal felszerelt rendszerek ma még rendkívül drágák. Bekerülési költségük a hálózatra kapcsolt megoldásokhoz képest a duplája, de akár a háromszorosa-négyszerese is lehet (az energiatárolásra használt akkumulátorok típusától függően), ráadásul a felhasznált akkumulátorok élettartama is véges. Miközben a panelek akár 30 évig is üzemelhetnek, addig az energiatároló életciklusa maximum 5-8 év. Vagyis a modulok működése közben többször cserére szorulnak, így újbóli költséget jelentenek a felhasználó számára. Bár jelenleg is zajlanak új kísérletek nagy élettartamú energiatárolókkal (Ausztráliában már működnek háztartási méretű hidrogén-akkumulátorok), és az energiatárolók piaca igazi áttörés előtt áll, a szigetüzemű működés jelenleg drága és bizonytalanabb is. Csak azt az áramot fogyaszthatjuk és csak arra a megtermelt energiára támaszkodhatunk, amit a napelemes rendszerünk termelt, és amit eltároltunk. Ha az elfogy, és nincs utánpótlás, nem számíthatunk szolgáltató „besegítésére”.

Hibrid üzemű napelem rendszer

A hibrid megoldás a fenti két technológiát ötvözi. Képes arra, hogy a megtermelt, de fel nem használt árammennyiséget akár az energiatárolókba, illetve a szolgáltatói hálózatba visszatáplálja. Bár ebben az esetben is szükség van energiatárolókra, sőt, speciális inverterre is, mégis olcsóbb a kiépítése, mint a szigetüzemű rendszereknek. Hiszen ennél a működési formánál nem szükséges minden lehetőségre felkészülve, a lehető legnagyobb kapacitású akkumulátor pakk beépítése. A szeszélyes időjárás, a megnövekedett energiaigény esetén mindig besegíthet a szolgáltatói hálózat. Vagyis kevesebb energiatárolóval, és a saját fogyasztás mérséklésével lehet, hogy soha nem kell áramot vásárolnunk a szolgáltatótól, de így nem kell túlbiztosítanunk rendszerünket, hiszen az ingyenes tárolt „vésztartalék” a hálózatból mindig elérhető, ha arra szükségünk lenne.

A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.