A napelemes rendszerek egyre növekvő elterjedését az árcsökkenésnek köszönhetjük. Míg tíz évvel ezelőtt akár kétmillió forintot is fizethettünk 1kW-nyi megújuló teljesítményért, addig mára ez a szám már a negyede, vagyis ötszázezer forint körül mozog. Vagyis a technológia kellően olcsó ahhoz, hogy beinduljon a tömeges használat, valamint az áram termelése. Ehhez azonban nemcsak a rendszer olcsó bekerülési költségei szükségesek, de a megfelelő, mindenki számára elfogadható elszámolási rendszer is. Hogyan is néz ki ma egy napelemes rendszer elszámolása? Mivel a rendszer lehet hálózattól független, csak a szolgáltató hálózatához kapcsolódó napelem rendszerek esetében kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk.

Hogyan kapcsolódhatunk az áramszolgáltató rendszeréhez? 

Ha már telepített HMKE (háztartási méretű kiserőmű) van ingatlanunk tetőszerkezetén, és elérhető közelségben van az áramszolgáltató, akkor most még érdemes kérnünk az ahhoz való csatlakozást, és a napelemek által megtermelt áramfelesleg hálózatba való betáplálását.

Ez azonban nem megy egyszerűen. A csatlakozási kérelemhez nyomtatványokat és engedélyeket kell kitöltenünk, majd megfelelő hálózati inverterrel, szükséges fázissal és szabályos mérőhellyel, valamint ad-vesz órával kell rendelkeznünk a sikeres csatlakozáshoz. Ez utóbbi mérőóra az, amely annyiban tér el a hagyományos óráktól, hogy az nemcsak a fogyasztásunkat méri, de a hálózatba visszatáplált áramfeleslegünket is. Így egyszerre méri a fogyasztást és többlettermelést is. 

Jó, ha tudjuk: Az ad-vesz óra felszerelése előtt háztartási méretű kiserőművünket tilos üzembe helyezni! Hiszen ebben az esetben a rendszer által megtermelt többletenergiát a mérőóra fogyasztásként érzékeli majd. Ezért, ha nem szeretnénk rendkívüli költségeket, figyeljünk a rendszerkiépítés helyes sorrendjére.

Miért ajánlott az éves elszámolás napelem rendszerek esetén?

Ha megtörtént a rendszer kiépítése, a helyére került a kétirányú mérőóra, az üzembe helyezés után évente egyszer, mindig ugyanabban az időszakban (az év ugyanazon kéthetes időintervallumában) a szolgáltató leolvassa a mérőóra adatait.

Hogy miért évente van erre szükség? A napelem rendszerek sajátossága, hogy a téli időszakban a termelés lelassul, míg a nyári hónapok alatt kimagasló termelési mutatókat ér el. Vagyis, ha évközben többször is leolvasná a szolgáltató a mérőórát, télen minden bizonnyal jelentősebb áramszámlát fizethetnénk a működő napelem rendszer mellett, míg nyáron az áramfeleslegről számlát kellene kiállítanunk a szolgáltató felé. Vagyis az éves leolvasás ezt a helyzetet előzi meg, így a télen hiányzó áram mennyiségét a nyári többletenergiával pótolhatjuk. Az éves leolvasás során tehát a szolgáltató is arra törekszik, hogy rendszerünk éves termelését nullszaldóval vagy többletelszámolással zárjuk. Ez persze csak akkor valósulhat meg, ha a telepítést végző szakemberek saját fogyasztási adatainkhoz méretezték a napelem rendszer működését. Visszavételezés azonban ilyen esetekben is előfordulhat: nem várt, rendkívüli fogyasztásból vagy nemfogyasztásból adódóan.

Ha a visszavételezés:

• kevesebb, mint az elfogyasztott energiamennyiség, a szolgáltató a különbségről elszámoló számlát állít ki nekünk,
• míg, ha több áramot termeltünk, mint amit elfogyasztottunk, a különbözet kifizetését nyilatkozaton kérhetjük, de fontos, hogy tudjuk: ha időközben változott az áram díja, azt napi bontásban, időarányosan számolja el felénk a szolgáltató.

Szaldó-bruttó elszámolás, avagy miért jó, ha sietünk a csatlakozással?

A szaldós elszámolás lényege, hogy a felhasználó jelenleg ugyanazon az áron adja el az energiát, mint amennyiért veszi, miközben áramfeleslegét ingyen tárolhatja a szolgáltató rendszerében. Ha mindezt ugyanis energiatárolókban, akkumulátorokban tárolnánk, látnánk, mekkora költségei vannak az energiatárolásnak. A bruttó elszámolás – amely jelenlegi ismereteink szerint 2024. január elsejétől indul – pont ezt az egyensúlytalan rendszert hivatott helyreigazítani. A bruttó elszámolás során a jövőben már nemcsak a felhasználó, de a szolgáltató is jól kell, hogy járjon, sőt, az állam célja, hogy ebből több adóbevételhez jusson. Hogy pontosan mit jelent majd ez, illetve, hogy részleteiben milyen elszámolási forma lesz a bruttó elszámolás, most még nem tudjuk, hiszen az elszámolási egyenletet még nem hozták nyilvánosságra. A szakértők azonban több, lehetséges számolási módot is elképzelhetőnek tartanak.

Például:

• Áfamentes energiaátvétel rendszerhasználati díjjal

Előfordulhat, hogy a HMKE-tulajdonos csak az áram árát tudja majd elszámolni a termelésekor, az áfát és a rendszerhasználati díjat nem. Így akár az eladott áram ára a harmada is lehet majd annak, mint amennyiért megvesszük a hiányzó mennyiséget. 

• Rendszerhasználati díjfizetés melletti, szolgáltatói áramátvétel

A szakemberek egy ennél puhább verzióval is számolnak: mivel a betáplált áramfelesleget minden bizonnyal a szomszédunk fogyasztja el, így a szolgáltatónak egyszerű dolga van az eladással. Elképzelhető, hogy az eladási és a vételi áramárak között a jövőben csak a rendszerhasználati díj felszámítása lesz a különbség. Ez azonban most még csak találgatás. Egy azonban biztos: ha nem szeretnénk rosszabbul járni, mint a most telepítő ingatlantulajdonosok (akik minden bizonnyal maradhatnak majd a szaldó elszámolási formában), érdemes minél előbb belekezdenünk a rendszerkiépítésbe, hogy a még előnyös szaldó elszámolás mellett a lehető leggyorsabban térüljön meg rendszerünk.

A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.