Magyarország sajnos azon országok közé tartozik, ahol számolnunk kell fűtési időszakkal. Sőt, a téli időszakban – a földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan – a napelemes rendszerek termelése is jelentősen visszaesik, ezért alternatív megoldásokon kell gondolkodnunk, ha a fűtést is megújuló energiából szeretnénk fedezni. De mikor lehet jó választás a hőszivattyú és mikor a napelem? Nézzük át együtt az előnyöket és a hátrányokat!

A megújuló energiaforrások kihasználása nemcsak fenntartható forrás, de egyben – megfelelő tervezés mellett – megtérülő befektetés is. Természetesen mindehhez elengedhetetlen, hogy a korszerűsíteni kívánt ingatlan adottságait, sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki a megújuló energiát előállító rendszereket. Mindegy, hogy végül napelem vagy hőszivattyú mellett döntünk, mindkét rendszer kiépítésekor elengedhetetlen és elmaradhatatlan, hogy az alábbiakról már a korszerűsítés előtt gondoskodjunk:

• a nyílászárók korszerűsítéséről, hőmegtartó képességükről, 
• a ház teljeskörű szigeteléséről, 
• az ingatlan elektromos hálózatánk műszaki fejlesztéséről,
• és a felújítás biztonságos elvégzéséhez szükséges rendszerek, így például a tető statikai állapotának kifogástalanságáról. 

Ha valamelyik tényezőnél hiányosságunk van, lépjünk egyet hátra, és ezeknek kezdjünk neki. Csak így lehet majd az otthonunk nemcsak korszerű, de biztonságos is. Ha pedig mindez kifogástalan az ingatlanunkon, nincs más hátra, mint kiválasszuk, hőszivattyúra vagy napelemes rendszerre van szükségünk, esetleg mindkettőre, hiszen a két technológia jól megfér egymás mellett, sőt, bizonyos feltételek mellett tökéletes ki is egészítik egymást.

Mi a hőszivattyús rendszer?

A hőszivattyús rendszerek alapvető működése szerint a különböző közegek hőenergiát vonnak el egymástól, majd adnak le egymásnak, így melegítik fel a levegőt, a vizet, miközben elvonják a hőt a levegőből, vízből és a talajból. A hőszivattyúk közül hazai viszonylatban nem a talajszondás, hanem a levegő-víz típusok terjedtek el, ugyanis ezek a telepítés eljárása, illetve az esetleges engedélyekhez kötött talajfúrás miatt könnyebben kivitelezhetők. Sokan a gázüzemű fűtési rendszerük elhasználódása után keresik a hőszivattyús rendszereket, bízva abban, hogy a gázkazán cseréjével ugyanúgy működik majd a rendszer, ha már nem gáz, hanem hőszivattyú keringteti a meleg vizet az otthonukban. Csakhogy ez csak néhány speciális hőszivattyúval lehet működőképes, hiszen a régi kazánok akár 80 Celsius fokos vizet is képesek voltak előállítani, azonban a hőszivattyúk általában csak 50 fokos vízmelegítésre képesek.

A hőszivattyúk fajtái 

A hőszivattyúk csoportosítása egyszerű, általában annak alapján különböztetjük meg őket, hogy honnan veszik a hőenergiát.

• Levegő-hőszivattyúk, amelyek a hőt a fűtővíznek adják át. 
• Geotermikus hőszivattyúk, amelyek a talajból nyerik ki a hőenergiát. 
• Talajvízzel működő hőszivattyúk, amelyek a talajból nyerik ki a hőenergiát.
• Levegő-levegő hőszivattyúk, amelyek az ingatlan levegőjében található hulladékhőt használja fel újra és újra. 

A hőszivattyús rendszer tulajdonságai

A hőszivattyúk előnyei:

• A hőszivattyúval nemcsak fűthetünk, de hűthetünk is, így nyáron is hasznunkra válhat. 
• A hőszivattyú használatával 30 százalékkal is csökkenthetjük a fűtési energia mennyiségét, vagyis ennyivel kevesebbet kell majd fűtésért és a mele gvíz előállításáért fizetnünk.
• Kevés karbantartást igényelnek és tartósak.
• Alacsony üzemeltetési költségek és ritka karbantartási igény mellett üzemeltethetjük.
• Új épületekben nincs szükség kéményre. 

A hőszivattyúk hátrányai:

• A hőszivattyút csak fűtés és meleg víz előállításához használhatjuk.
• Ha régi, radiátoros fűtésünk van, azt nem használhatjuk fel a hőszivattyú működtetéséhez, hiszen a régi radiátoros fűtés üzemeléséhez 60-70 fokos vízre van szükségünk, ennek előállítása hőszivattyúval pedig nem minden esetben lehetséges, ugyanis a magas hőmérsékletű víz előállítására nem minden típusú hőszivattyú képes, de ha elő is tudjuk állítani ezt a hőfokot, ezzel elveszítjük a rendszer hatékonyságát. A legideálisabb, ha padlófűtéssel párosítva használjuk az általa termelt energiát.
• A hőszivattyú nem képes saját energiaszükségletének előállítására, áramra van szükség ahhoz, hogy működjön. Ehhez ugyan igénybe vehetjük a rendkívül kedvező árú H-tarifát, de a csekkektől akkor sem tudunk függetlenedni.

Miben különbözik a napelem rendszer?

A napelemes rendszer alapvető működése más, mint a hőszivattyúé, hiszen az ilyen fotovoltaikus rendszerek a napfényből állítanak elő elektromos áramot, amelyet aztán egy inverter segítségével megfelelő feszültségűvé konvertálnak. Ezt az áramot aztán nemcsak fűtésre, a háztartási eszközök energiaigényére is felhasználhatjuk. A rendszer optimális működésének alapvetése, hogy tisztában legyünk saját fogyasztási igényünkkel, és ehhez igazítsuk a leendő rendszer nagyságát, így jó, ha előre megtervezzük, mire használnánk a megtermelt megújuló energiát: csak áramforrásra, fűtésre, esetleg elektromos autó töltésére, hiszen ezen fogyasztók igényeivel mind számolnunk kell ahhoz, hogy a beépített méret megfelelő mértékben válthassa ki az áramszámlánkat. 

Napelem rendszer előnyei:  

• A rendszer által megtermelt áramot nemcsak fűtésre, de az energiaigényes háztartási eszközök működtetésére is felhasználhatjuk.
• Napenergia korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre, ráadásul kimeríthetetlen energiaforrás
• Karbantartási igénye gyakorlatilag nincs, hiszen a paneleknek nincsenek kopó és mozgó alkatrészei
• Nemcsak az ingatlan építésekor, utólag is telepíthető, szinte bármilyen típusú épületre, melléképületre, sőt, akár talajra is. 

Napelem rendszer hátrányai: 

• Napelemmel kizárólag az árammal működtethető fűtési rendszerek üzemeltethetők, így az elektromos padlófűtés, az infrapanel, a mennyezetfűtés, a falfűtés és az elektromos konvektor közül választhatunk, ha az áramot fűtésre is szeretnénk használni.

• A napelemek teljesítménye nem egyenletes, vagyis a tavaszi, nyári szezonban a fogyasztást túlteljesítve többletáramot termelnek, azonban a téli időszakban termelésük jelentősen visszaesik. Az eddigi éves, szaldó elszámolás a két értéket alapul véve kiegyenlítette egymást, azonban most annak eltörlésével választhatunk, hogy energiatárolókban tároljuk a szükséges árammennyiséget, vagy nyáron csak a fogyasztásunkhoz méretezett rendszert telepítünk, vállalva, hogy így télen áramot kell vásárolnunk a szolgáltatótól.

Fűtés hőszivattyúval, napelemmel kombinálva

A hőszivattyús rendszert tökéletesen kiegészíti a napelem rendszer, hiszen a hőszivattyú áramigényét a napelem megtermeli, így nemcsak a fűtési energiamennyiségét optimalizálhatjuk a hőszivattyúval, de a szükséges mennyiséget is zöld energiából állíthatjuk elő. Igaz, egy ilyen komplett rendszer telepítése nagy költségekkel jár, ezért érdemes szakemberrel konzultálnunk, hogy kiderüljön, egyéni elvárásaink és körülményeink mentén érdemes-e beruháznunk mindkét rendszerre.

A cikk szerzője a Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.

Eladó hőszivattyús ingatlanok