Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Így korszerűsítsük hatékonyan a családi házunkat

Hermann Zoltán
Hermann Zoltán
villamosmérnök
Az ingatlanállapot-felmérés területén szolgáltató lakásfelmérés.hu tulajdonosa.

A közelmúltban végbement, és hosszú távon is tartósnak tűnő energiaár emelkedés miatt előtérbe került a használt ingatlanok energetikai rendszereinek modernizációja. A témakör és a modernizáció aktualitását a mostanában megjelent cikkek és nyilatkozatok nagy száma is jól mutatják. Cikksorozatunk első részében a témát a megszokottól eltérően, mérnöki szemszögből járjuk körbe.

A hazai családi ház állományban nagyon sok olyan 30-60 éves ingatlan van, amelyek építésénél az energiahatékonyság nem volt szempont. Ezek az ingatlanok ma nagyon drágán használhatók, a magas energiadíjak olykor sok százezres, milliós éves pluszköltséggel járnak. Az ingatlanok jórészt Kádár-kockák, de szép számmal vannak a 80-as évektől épített kifejezetten nagyméretű, fűtött pincés, tetőtér-beépítéses, vagy emeletes családi házak. Ezeknek a házaknak túlnyomórészt rossz a hőszigetelésük, régi típusú gerébtokos, vagy egyesített szárnyú nyílászárókkal rendelkeznek, és a fűtésrendszereik is elavultak.

Mi is az az energetikai modernizáció?

Érdemes tisztázni, hogy mit értünk energetikai modernizáció alatt. Az általános válasz erre a fűtés, hőszigetelés, nyílászáró korszerűsítése szokott lenni, de ide kell venni a hűtést, a meleg víz előállítást, a szellőztetést és a sütést, főzést is. A modernizáció célja, hogy a felsorolt rendszerekkel elérjük az ingatlan lehető legkényelmesebb használatát, minél kisebb energiafelhasználás mellett. A modernizáció során az egyik legfontosabb szempont a beruházások költsége. Az optimális helyzet az lenne, ha az összes munkálatot egyszerre tudnánk elvégezni, de a gyakorlati tapasztalat az, hogy sok esetben csak a korszerűsítések egy részére van meg a fedezet. Ezekben az esetekben sem kell azonban várni, amíg mindenre pénz kerül, de fontos az a sorrend, ahogy a beruházásokat érdemes elvégezni. Szintén érdemes a megtérülést is vizsgálni, mivel a több, nagyobb rendszer nem feltétlenül jelent mérhetően kevesebb energiafelhasználást vagy komfortjavulást. Szempont még a környezetvédelem is, mind a beruházások, mind a használat során.


A korszerűsítendő épületnél statikai szempontból hibátlan alapozásra és tartófalakra, valamint megfelelő talaj felőli vízszigetelésre van szükség. Hiszen a hőszigetelés az épület falait kívülről be fogja burkolni, így a későbbi külső statikai, vízszigetelési javításokhoz a már kész szigetelést kellene megbontani. A korszerű energetikai, épület-gépészeti megoldások lehetnek integrált rendszerek, de egymás mellett működő egyedi rendszerek is. Ha a jövőt is alapul vesszük, akkor gondolni kell a rendszerek szabályozására, és érdemes törekedni az okosotthoni megoldásokra is. A rendszerek összetettsége miatt célszerű a teljes körű modernizációt célzó beruházást az adottságok és az igények felmérésével elkezdeni, majd ezekhez kiválasztani a megfelelő megoldásokat.

A korszerűsítés lépései

Egy adott épületnél több fizikai paramétert is fel kell venni. A számításokhoz szükség van az épület mért alaprajzára, a belmagasságokra, a nyílászárók méreteire. Szintén ismernünk kell a falazatok és födémek pontos típusát, vastagságát, az egyes szerkezetek rétegrendjeit is. Ezekből az adatokból lehet kiszámolni a tervezéshez szükséges kiinduló adatokat: a ház egyes helyiségeinek téli-nyári maximális hőigényét, és a ház éves teljes energiafogyasztását. Ezek a számítások nagyrészt megtalálhatóak az energetikai tanúsítványban, de az csak a ház teljes hőigényét tartalmazza, nincs benne helyiségenkénti bontás. A számolt adatokból már pontosan meghatározható a szükséges hőszigetelés vastagsága; az egyes helyiségekben szükséges hőleadók mérete, teljesítménye; a központi hőtermelő (kazán, hőszivattyú) teljesítménye. Az adatok kiszámítása után lehet eldönteni azt, hogy milyen energiaforrás kerüljön használatra: gáz, vagy elektromosság. Az energia árát régóta a politika határozza meg, ezért nehéz előre tervezni. Jelenleg a kedvezményezett árú éves felhasználási mennyiségekkel érdemes kalkulálni, de mivel mind az ár, mind a kedvezmény mértéke bármikor változhat, célszerű a lehető leghatékonyabb megoldásokra törekedni.

A gáz, vagy villany kérdést az áron kívül további tényezők befolyásolják: félelem a gáztól, rendelkezésre áll-e a gázszolgáltatás, a berendezések ára, stb. Az idei fűtési szezonra vonatkozó negatív jóslatok eddig nem igazolódtak be, nem voltak nagy országos áramszünetek, sem gázellátási problémák. Az energia típusának kiválasztása után tudjuk meghatározni a fűtésrendszer típusát, valamint a meleg víz készítés és a sütés-főzés módját. Az egyes elemek kiválasztása után lehet megtervezni az új energetikai-gépészeti rendszert. A tervekben célszerű minden berendezés helyét kijelölni, és meghatározni a szükséges csövek, elektromos vezetékek nyomvonalát. Ha a gépészeti terv elkészült, akkor elkezdődhet a kivitelezés.

A korszerűsítés formái

Abban a szerencsés helyzetben, ha a kivitelezés teljes fedezete a rendelkezésünkre áll, nincs különösebb szerepe az egyes rendszerek kiépítési sorrendjének. Itt érdemes a mai építéseknek megfelelő sorrendet tartani: elbontani a régi rendszereket, kiépíteni a csövezéseket, elektromos vezetékeket és elindítani a szükséges közműfejlesztéseket. Ezek után kerül sor a nyílászárók cseréjére, a beltéri faljavításokra, festésekre, majd a külső hőszigetelésre. A kész külső és belső burkolatokra felkerülnek az új berendezések, majd sor kerülhet az egész rendszer végleges összeszerelésére és beüzemelésére.

Természetesen egészen másképp alakul a folyamat, ha nincs lehetőségünk a teljes beruházásra. Ebben az esetben úgy célszerű haladni, hogy a felújított rendszerek minél nagyobb energiamegtakarítást eredményezzenek. A modernizálásra váró házakban a legtöbb energia a falakon és a tetőn keresztül, valamint a régi ablakok résein vész el. Először itt is azokat a kültéri csövezéseket és vezetékeket kell kialakítani, amelyek csak később kerülnek felhasználása, hogy a szigeteléshez később már ne kelljen hozzányúlni. Az előkészítések után lehet a falak és a födém, tető hőszigetelését elvégezni. Ha a nyílászárók – az általában teljesen elavult bejárati ajtók kivételével – még működőképesek, akkor a cseréjükkel nem szükséges azonnal foglakozni, mivel a jelentős meleg nem magukon az ablakokon, hanem a réseiken át szökik el. Az ablakrések tömítése után a szigetelt ház energiaigénye lényegesen kisebb lesz. A további modernizációk már nem fognak ilyen nagymértékű energiacsökkenéssel járni. Azonban minden további lépés: ablakcsere, fűtésfelújítás, szellőzőrendszer kiépítése hozzá fog járulni az ingatlan alacsony költségű használatához.

A folytatásban olyan fontos és megkerülhetetlen témákkal foglalkozunk, mint a hőszigetelés-szellőztetés, a kazán-hőszivattyú, és a vezérlés.

A cikk szerzője Hermann Zoltán villamosmérnök, az ingatlanállapot-felmérés területén komoly tapasztalattal bíró lakásfelmérés.hu tulajdonosa.

Eladó családi házak

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!