Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

A napelemes rendszer működése télen

gépészmérnök
A Best Solar Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A napelemek téli, visszaeső termelése eddig is sokakat elbizonytalanított, érdemes-e napelemes rendszert telepíteniük. Azonban az új szabályozás, vagyis az átmeneti, szolgáltatói hálózathoz történő csatlakozási stop sokakat arra sarkallt, hogy hálózattól független, szigetüzemű rendszert építsenek. Csakhogy az úgynevezett off grid rendszereknél az egyik legfontosabb kérdés, képes-e télen is megtermelni a számunkra szükséges energiamennyiséget. Cikkünk ezért körbejárja, hogyan működik a napelem rendszer télen, valamint azt is, milyen teljesítményt várhatunk a rendszertől a téli működés és a fényszegény időszak alatt.

A napelem rendszerek működése, a panelek teljesítménye számos befolyásoló tényezőtől függ, ezért nehéz lenne azt állítani, hogy a termelés nagyságát csak a napfény mennyisége befolyásolja. Hiszen a termelést számos más tényező is segíti vagy éppen hátráltatja, így például: 

  • a panelek tájolása,
  • a napsugarak beesési szöge, 
  • a panelek felületének hőmérséklete,
  • az időjárási tényezők,
  • és természetesen a napsütéses órák száma. 

Ez utóbbiból Magyarországon nem szenvedünk hiányt: a napsütéses órák száma a déli, délkeleti országrészben 2000 óra fölötti, de a az északi, északkeleti területeken is 1800 óra körül alakul. A hegyvidéken, így a Mátrában, a Bükkben, és más, magasabban fekvő területeken a nyári időszakban 10 százalékkal kevesebb a napfény, mint az alföldeken. Azonban a téli működés során a hegyek között élők előnyhöz jutnak, hiszen itt másfélszer annyi zavartalan napsütésre számíthatnak, mint a síkságon. Vagyis a téli működés során a hegyekben több a napfény és így nagyobb termelés is várható.

Télen jobb a hatásfok

Akármilyen hihetetlenül is hangzik, a panelek hatásfoka javul a tél beköszöntével, hiszen a hűvösebb idő jobb hatással van a működésre. Hogy erről magunk is meggyőződjünk, elég megvizsgálnunk a panelek műszaki adatait. A működési adatok mellett mindig feltüntetik, hogy a feltüntetett hatásfok és a teljesítmény csak adott hőmérséklet, vagyis általában a sztenderd 25 Celsius fok mellett biztosított. Ha a panel felületi hőmérséklete ettől eltér, az 1-1 foknyi hőmérsékletemelkedés fokonként akár a harmadával is csökkenheti a felületi feszültséget. Ez pedig jelentősen befolyásolja a teljesítményt.

Vagyis, ha végiggondoljuk, hogyan forrósodnak át a nyári napfénybe kitett tárgyak, könnyen beláthatjuk, hogy ezt a 25 Celsius fokot a téli időszakban könnyebben megtarthatjuk, mint a nyári hőségben. A modulok pedig félvezetők, amelyek jobban szeretik a hideget, mint a meleget. Így nem véletlen, hogy a megtermelt hozam a tavaszi és az őszi időszakban jobb, mint a nyári hónapokban. Így a téli hideg lenne a legideálisabb a nagyobb teljesítmény eléréséhez. Azonban a téli időszakban kevesebb a fény, alacsonyabb a Nap állása, ami negatívan befolyásolja a napelem rendszer termelését.

Persze nemcsak a fényszegény időszak nehezíti meg a helyzetet a téli működés során, hanem a Nap alacsonyabb járása is. A napfény hiánya, a horizonthoz képest alacsonyabb mozgása a téli termelést visszaveti, hiszen a felszerelt panelekre érkező napsugárzás optimális, 90 fokos beesési szöge csak néhány órán át várható, szemben a nyári időszakkal.

Így a téli időszakban egy meredekebb szögű tető több áramot termelhet nekünk, mint egy, a nyári működéshez ideális dőlésszögű tetőn. Így azok, akik szeretnék jobban kihasználni a téli időszakot, melléképületre, garázsra telepíthetnek meredekebb dőlésszögű rendszert, ami a téli napsugarakat jobban hasznosítja. Természetesen ez csak egy részmegoldás, hiszen a rövidebb nappalok ellen semmilyen praktikával nem vértezhetjük fel rendszerünket.

De akkor mégis mennyi áramot termel a rendszer?

Hogy mennyi áramot termelhet a rendszerünk a téli időszakban, nehéz előre megbecsülni, hiszen a termelés számos egyedi sajátosságtól, tényezőtől függ. Átlagosan azonban elmondható, hogy a nyári időszakban négyszer, de akár hatszor annyi áramot képes a napelem rendszer termelni. Vagyis a termelésbeli különbség ekörül a szorzó körül alakul a legtöbb erőmű esetén. Ha mindezt egy példával szeretnénk szemléltetni, akkor a nyáron 1000 kilowattórát termelő rendszer a téli időszakban 250 kilowattórát termel majd.

Ezért nem igaz, hogy a rendszer télen egyáltalán nem termel. Csupán a szaldó elszámolás mellett nem volt szükség arra, hogy számoljunk a téli fogyasztással, hiszen a nyári túltermelés fedezte a téli hiányunkat. A szaldó elszámolás eltörlése azonban sokakat számolásra késztetett. Ha minél kevesebb energiát szeretnénk vásárolni a szolgáltatótól, és a visszatáplálást is szeretnénk minimalizálni, a téli fogyasztáshoz optimalizált rendszerünk nyáron nagy energiatöbbletet termel majd nekünk. Ezért érdemes olyan fogyasztóval is kalkulálnunk a jövőben, ami a nyári áramfeleslegünket elfogyasztja majd.

A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.

Eladó napelemes házak

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!