Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

A fűtési módok és a fűtéskorszerűsítés kapcsolata

Hermann Zoltán
villamosmérnök
Az ingatlanállapot-felmérés területén szolgáltató lakásfelmérés.hu tulajdonosa.

Napjainkban használt ingatlan vételekor, vagy a meglévő felújításakor első számú kérdéssé vált, hogy hogyan lehet az ingatlanban olcsón fenntartható, kellemes hőmérsékletet biztosítani. A fűtéskorszerűsítés kérdése már a 15-20 évvel ezelőtt épült ingatlanoknál is felmerül, mivel akkor még megengedőbb előírások, és olcsóbb technológiák terjedtek el. A válasz megadáshoz először érdemes áttekinteni, hogy milyen fűtési módok terjedtek el és hogyan alakultak át a közelmúltig.

fűtéskorszerűsítés

Történelmi kitekintő

A múlt század első felében a falusi házakban kemencét vagy különböző kályhatípusokat használtak, amivel télen csak egy-két helyiséget fűtöttek, jellemzően a konyhát. Ezzel szemben a városi lakásokban kéményes kályhák voltak, amelyek egy vagy akár több helyiség fűtését is ellátták. Ezekben a lakásokban is ritka volt, hogy minden kályhát felfűtsenek, csak egy-két helyiségben volt meleg. Azonban az közös volt a falusi és városi fűtésben, hogy a meleghez mindenütt fát, szenet vagy egyéb szilárd tüzelőanyagot használtak.

Az időben kicsit ugorva gyökeres változást hoztak az ipari technológiájú lakótelepek és a távfűtés megjelenése. Ez a fűtés terén óriási minőségi ugrást jelentett. Hiszen ezekben a lakásokban minden helyiséget akár folyamatosan is fűthettek, nem csak a nap egy bizonyos szakaszában. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdődött a gáz térhódítása is. A kályhákba gázégők kerültek, illetve megjelentek, majd gyorsan terjedni kezdtek a gázkonvektorok. A gáz szintén minőségi ugrást jelentett: nem kellett többé a tüzelőt szállítani, begyújtani, a kályhát tisztítani. Ráadásul olcsón biztosította az egész ingatlan folyamatos fűtését. Ahol nem volt elérhető a gáz, vagy nem vezették be, ott az olcsó háztartási tüzelőolaj (HTO), és az olcsó éjszakai áram miatt elterjedtek az olajkályhák, és a hőtárolós villanykályhák is.

A folyamatos és minden helyiségre kiterjedő fűtés igénye természetesen továbbterjedt. Így a családi házakban, falusi lakóházakban elkezdték kiépíteni a központi fűtéseket. A központi fűtés azonban nem járt együtt a gázkazánnal. Még a 80-as évek végén is sok helyen vegyes tüzelésű kazán biztosította a meleget az új központi fűtéssel.

A 90-es évek elején a HTO és az éjszakai áram ára azonban jelentősen megemelkedett. Így a tulajdonosok az olajkályhákat, elektromos kályhákat sorra cserélték központi fűtésre, vagy gázkonvektorra. Az ugyan tény, hogy a távfűtés és a gáz ára is emelkedett, de összességében megfizethetőbbek maradtak. Ez pedig döntő érv volt a használatuk mellett. A 90-es, 2000-es években az új építéseknél, a régi rendszerek felújításánál dominált a központi gázfűtés, mind a családi házakban, mind a társasházakban. A 2010-es években újrainduló új építéseknél már megjelentek a hőszivattyúk, amelyek mostanra úgy tűnik, hogy meghatározó szerephez jutottak.

fűtéskorszerűsítés

Fűtéskorszerűsítés kontra hőszigetelés

A fűtési módok fejlődésével ugyanakkor az ingatlanok hőszigetelése egyáltalán nem tartott lépést. Bár a 80-as években már létezett szabvány és előírás az épített szerkezetek hőszigetelésére, ezzel sem a kivitelezők, sem a hatóságok nem törődtek. A tömeges mennyiségben elérhető építőanyagok (B30, ikersejt, tömör tégla) hőszigetelése ráadásul nagyon gyenge, amit tovább rontottak az egyre gyakrabban használt, hőszigetelés nélküli vasbeton szerkezetek is. Igazi változás a 90-es évek közepén indult el, majd idővel az egyre szigorodó előírások miatt a hőszigetelés szerves része lett az új építéseknek.

A történeti kitekintés után láthatjuk, hogy egy tipikus használt ingatlan hőszigetelése gyenge, és nagyobb részt konvektoros, vagy gázkazános központi fűtéssel rendelkezik.


Az energiaárak elszabadulása miatt ezekben az ingatlanokban már nem lehet az egész ingatlant folyamatosan, megfizethető módon fűteni. Persze a méret is számít, egy 30-70 négyzetméteres társasházi lakásnál a jelenlegi árak sem okoznak gondot, azonban a többi, régebbi, korszerűtlen ingatlannál szükség van a beavatkozásra.

A modernizáció nem a fűtésnél, hanem a hőszigetelésnél kezdődik. A jó hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével a használt energia mennyiségének 40-50 százaléka is megtakarítható. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az energiafogyasztás a kedvezményes tartományban maradhat. Ráadásul a kedvezmény mennyisége és mértéke bármikor változhat, és az emelkedő energiaárak mellett a szigetelés még többet takarít meg. A fűtéskorszerűsítés során az új fűtésrendszer méretezésénél szintén szükség van a szigetelésre, hogy pontosan meghatározható legyen a szükséges hőmennyiség. Egy alulméretezett rendszer nem fogja kifűteni a lakást, míg egy túlméretezett rendszer pedig adott esetben jóval többe kerül, és nem tud az ideális üzemmódjában működni, ami korai meghibásodáshoz vezethet.

A fűtéskorszerűsítés 4 legfontosabb pontja

Mindezek után lehet eldönteni, hogy milyen is legyen az új fűtés. Fűtéskorszerűsítés előtt 4 tényezőt kell figyelembe venni. Mivel fűtsünk (villany, gáz, egyéb), mit lehet esetlegesen felhasználni a meglévő rendszerből, mi a kényelmi elvárás (radiátor, felületfűtés, légfűtés), hogyan szabályozzuk a hőmérsékletet.

Ugyan mindegyik tényező nagyon fontos, a “mivel fűtsünk” kérdés mégis kiemelkedik közülük. A kérdésre nagyon nehéz választ adni, de azért van néhány támpont, aminek az alkalmazása segíthet a válaszadásban. Ahol be van vezetve a gáz, ott a fűtéshez rendelkezésre áll a kedvezményes díjú gázkeret, ami akár elég lehet egy teljes szezonra. Ugyanakkor a korszerű hőszivattyúkon alapuló (központi hőszivattyú, hűtő-fűtő klíma) rendszerekhez elérhető a mennyiségi korlátozás nélküli kedvezményes H áramtarifa. A nem környezetbarát elektromos fűtésekhez (fűtőpanelek, fűtőfilmek, elektromos kazán) nem vehető igénybe semmilyen kedvezmény. Azaz az ilyen rendszerek gazdaságos üzemeltetésében nagy segítséget jelent a szolgáltatóhoz bekötött napelemes rendszer.

fűtéskorszerűsítés

E cikk írásakor már az új napelemes rendszereket nem lehet az elektromos szolgáltatóhoz bekötni. A napelemek pedig még helyi tárolással sem tudják a fűtést kiszolgálni, ezért ezekben a fűtési módokban nem érdemes gondolkodni. Az egyéb energiahordozók (fa, szén, olaj, stb.) csak akkor jönnek számításba, ha meg van hozzájuk a beszerzési forrás, és vállaljuk az ezzel járó kényelmetlenségeket (szállítás, tűzgyújtás, stb.).

Ellátásbiztonság mindenek előtt

A “mivel fűtsünk” kérdéshez tartozik még az ellátásbiztonság, ami szintén megkerülhetetlen tényező. A gáz jövője bizonytalannak tűnik. Gázellátási zavarok már a múltban is voltak, de lakossági gázszünetre még nem volt példa. A gázra ráadásul szükség van az elektromos áram termeléséhez is, így a gáz, mint energiahordozó kiváltása nem tűnik gyors folyamatnak. Az elektromos fűtések gyors terjedésénél probléma a meglévő elosztói, termelői infrastruktúra: a növekvő igényeket sem a vezetékek, sem az erőművek nem képesek követni. Ennek az lehet a következménye, hogy a legnagyobb terhelések idején megszaporodnak az áramszünetek. A gázfűtéses berendezések is használnak ugyan villamos energiát, de csak a segédberendezésekhez, amelyek folyamatos üzemelését megfelelő szünetmentes tápegységekkel biztosítani lehet. A hőszivattyús rendszerekben is kiépíthető tartalékenergia-tárolás, de az a beruházás költségét növeli.

Konklúzió

A válasz tehát felemás. Fűtéskorszerűsítés előtt, amit biztosan érdemes elvégezni, az a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje. Jelenleg mind a gáz, mind az áram ellátása és ára is bizonytalan. Ahol tehát van működő fűtés, ott nem érdemes az idei szezonban a rendszert átalakítani. Jövő tavaszra, nyárra több tapasztalat, információ áll majd a rendelkezésre, ami segíthet a döntéshozatalban. Ahol van gáz, de a kazán tönkrement és valamit lépni kell, ott az anyagi lehetőségek függvényében lehet választani a kazáncsere, vagy a hőszivattyú között. Az anyagiakon túl meg kell vizsgálni, hogy a meglévő rendszerhez alkalmas-e a hőszivattyú, vagy magát a fűtésrendszert is fel kell hozzá újítani.

A cikk szerzője Hermann Zoltán villamosmérnök, az ingatlanállapot-felmérés területén komoly tapasztalattal bíró lakásfelmérés.hu tulajdonosa.

Eladó ingatlanokat keresek

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!