7 ok, ami miatt elhúzódhat a hagyatéki eljárás
Évente több mint félmillió ember vesz részt örökösként hagyatéki ügyben, mégis sok a bizonytalanság és a tévhit a hagyatéki eljárás körül. Kevesen tudják, hogy az örökség várományosaként maguk is sokat tehetnének az ügymenet lerövidítéséért. Összeszedtünk hét okot, ami miatt gyakran elhúzódik a hagyatéki eljárás, és bemutatjuk a megoldásokat, amivel hosszú hetek spórolhatóak meg!
Mit takar pontosan a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás az örökhagyó személyi és vagyoni viszonyainak feltárását, az örökléssel kapcsolatos kérdések tisztázását szolgáló polgári nemperes eljárás, amelynek célja az örökösök öröklési jogcímének megállapítása. A hagyatékátadó végzés azt tanúsítja, hogy ki az örökhagyó jogutóda. A közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárás célja a permegelőzés és perelhárítás.
A hagyatéki eljárás két részre bontható. Az eljárás első szakasza az önkormányzati jegyző, a második szakasza pedig a közjegyző előtt zajlik. Az eljárás során tisztázandó tények: a hagyatéki vagyon mértéke, az örökösök személye, az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti) és a részesedésük aránya.
Magyarországon évente 120-130 ezer hagyatéki eljárás folyik a közjegyzők előtt. Ezek háromnegyede 3 hónap alatt, 17 százaléka pedig 3-6 hónap alatt fejeződik be. Azaz az ügyek 90 százaléka relatíve rövid időn belül lezárul. Hogy bizonyos esetekben miért tart mégis akár évekig, hogy az örökösök hozzájussanak jogos örökségükhöz, abban több tényező játszik szerepet, de az esetek túlnyomó részében magukon az örökösökön múlik.
Az alábbiakban azt a 7 okot gyűjtöttük össze, ami miatt a leggyakrabban elhúzódik a hagyatéki eljárás.
1. Hiányos, pontatlan hagyatéki leltár, utólag előkerülő vagyontárgyak vagy végrendelet
A hagyatéki eljárás az önkormányzati jegyző által készített hagyatéki leltárral kezdődik. Ez a leltár felsorolja az elhunyt vagyonát, tartozásait és az örökösök körét. Ennek összeállításában kulcsszerepe van az örökösöknek.
A hagyatéki eljárás elhúzódhat, ha a hagyatéki leltár hiányos vagy pontatlan, mert az örökösök nem adnak át minden információt az elhunyt vagyonáról (pl. bankszámlák, ingatlanok, járművek) és tartozásairól.
Szintén probléma, ha kihagynak örökösöket (pl. előző házasságból született gyermekeket), illetve, ha a tárgyalás után kerül elő újabb vagyontárgy (pl. családi ékszer, külföldi ingatlan) vagy végrendelet.
Megoldás: Az örökösök alaposan gyűjtsék össze és adják át az elhunyt vagyonára, tartozásaira és örököseire vonatkozó összes információt az önkormányzati jegyzőnek. Alaposan nézzék át az elhunyt iratait, banki kivonatait, tulajdoni lapjait, széfjét, lakását a leltárkészítés előtt, hogy minden vagyontárgyát és ha készített, a végrendeletét is megtalálják.
Ha az elhunyt közjegyzőnél készített végrendeletet vagy azt közjegyzőnél letétbe helyezte, akkor arról az eljáró közjegyző biztosan értesülni fog, mert minden esetben ellenőrzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
2. Külföldön élő örökösök
Ha az örökösök egy része külföldön él, az idézés kézbesítése heteket vagy hónapokat vehet igénybe a nemzetközi postai kézbesítési folyamatok miatt. További késedelmet okozhat, ha az örökös lakcíme megváltozott vagy hibásan szerepel a hagyatéki leltárban. Például egy Németországban élő örökös nem megfelelő értesítése miatt a tárgyalás időpontja csúszhat, amíg a pontos címét be nem jelentik.
Megoldás: A külföldön élő örökösök adjanak meghatalmazást ügyvédi irodának vagy családtagnak, aki helyettük jár el. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, külföldi kiállítás esetén konzuli vagy Apostille hitelesítéssel. Ez kiküszöböli a hosszú nemzetközi kézbesítési időt.
3. Örökösök közötti viták vagy érvénytelen végrendelet
Az örökösök közötti nézeteltérések jelentősen lassíthatják az eljárást. Ilyen például egy végrendelet érvényességével kapcsolatos vita, mondjuk ha az örökösök szerint a végrendelet nem az elhunyt saját kezű írása. Az ilyen viták gyakran hagyatéki perhez vezetnek, ami hosszú bírósági eljárásokat vonhat maga után.
Magyarországon évente körülbelül 1500 öröklési per zajlik. A pereskedés egyik leggyakoribb oka, ha az örökhagyó érvénytelen végrendeletet hagy maga után. A fővárosban a hibás végrendeletek 90 százalékát megtámadják, vidéken ez az arány valamivel kevesebb.
Megoldás: Az örökösök a tárgyalás előtt egyeztessenek, és kössenek osztályos egyezséget a vagyon felosztásáról.
4. Örökség visszautasítása tartozások miatt
Az örökösök gyakran visszautasítják az örökséget, ha az elhunyt tartozásai (pl. jelzáloggal terhelt ingatlan) meghaladják a vagyon értékét. A visszautasítás folytán azonban sok esetben kiskorú gyermek lesz a soron következő örökös, ami a gyámhatóság bevonását teszi szükségessé. Ez a lépés jelentősen lassítja az eljárást, mivel a gyámhatóságnak meg kell vizsgálnia a kiskorú érdekeit.
Megoldás: Az örökösök alaposan vizsgálják meg az elhunyt tartozásait a leltárkészítés során, és egyezzenek meg a hitelezőkkel a tartozások rendezéséről a tárgyalás előtt. Ha bizonytalanok az összes tartozásról, kérjék a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt a hitelezők jelentkezésére.
5. Hiányzó vagy pontatlan adatok az örökösökről
Ha az örökösök pontos lakcíme, elérhetősége nem áll rendelkezésre, a jegyzőnek vagy a közjegyzőnek további időre van szüksége az érintettek felkutatására. Például, ha egy örökös ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az előző házasságból származó gyermekek adatai hiányoznak, az eljárás nem folytatódhat, amíg minden érdekeltet nem értesítenek.
Megoldás: Az örökösök gondoskodjanak arról, hogy valamennyi örökös (pl. előző házasságból származó gyermekek) és azok pontos elérhetőségei kerüljenek feltüntetésre a hagyatéki leltárban. Például adják meg az örökösök aktuális lakcímét vagy e-mail-címét, hogy a jegyző gyorsan elérhesse őket.
6. Hitelezői igények kezelése
Az elhunyt tartozásainak (pl. banki hitelek, közüzemi számlák) kezelése lassíthatja az eljárást, különösen, ha az örökösök nem értenek egyet a hitelezőkkel a tartozások rendezéséről. Ha a hitelezők csak a tárgyaláson jelentkeznek, vagy az örökösök nem tudnak minden tartozásról, a közjegyzőnek időre van szüksége a hirdetmény közzétételére és a hitelezői igények rendezésére.
Megoldás: Az örökösök egyezzenek meg a hitelezőkkel a tartozások rendezéséről a hagyatéki eljárás során. Így elkerülhető, hogy a hitelezők később külön eljárásban érvényesítsék igényeiket. Ha nem biztosak az elhunyt összes tartozásában, kérjék a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt a hitelezők számára, így minden követelés felszínre kerülhet.
7. Bonyolult vagy külföldi vagyonelemek
Külföldi vagyontárgyak (pl. egy spanyolországi nyaraló) vagy összetett vagyonelemek (pl. céges részesedések) feltárása további adminisztratív lépéseket igényel, például más országok hatóságainak bevonását. Ez különösen akkor okoz késedelmet, ha az örökhagyó külföldön élt, és az adott ország öröklési szabályai szerint kell lefolytatni az eljárást.
Megoldás: Az örökösök gyűjtsenek össze minden információt a külföldi vagyontárgyakról (pl. tulajdoni lapok, szerződések) és adják át a jegyzőnek a leltárkészítés során.
A jegyző és a közjegyző nem nyomozók!
Még mindig sokan gondolják, hogy az örökség felkutatása a hatóságok dolga, holott ez nem így van. Az önkormányzati jegyző (illetve a nevében eljáró leltárelőadó) és a közjegyző nem nyomoznak a hagyaték felkutatása érdekében. Ez nem is célja az eljárásnak.
Elsősorban az örökösök felelőssége, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az öröklésben érdekelt összes fél, illetve a hagyatéki leltárba bekerüljön minden vagyontárgy, illetve az örökhagyót terhelő hitel és tartozás.
Rengeteg múlik azon is, hogy az önkormányzati jegyző mennyire tud pontos adatokat rögzíteni a családtagokról a hagyatéki leltárba. A közjegyző ugyanis a hagyatéki leltárba került vagyonelemek alapján hivatalból keresi meg a bankokat, kéri le a tulajdoni lapot, és a többi.
A közjegyző ellenőrzi azt is, hogy van-e az örökhagyónak a Végrendeletek Országos Nyilvántartása alapján közokiratba foglalt vagy letétbe helyezett végintézkedése, illetve lekérdezi a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartását.
Ám nem néz be az örökhagyó széfjébe, hogy van-e ott családi ékszer, nem ellenőrzi, hány autó áll a garázsban. Nem keresi meg az összes hazai pénzintézetet sem, hogy ellenőrizze, volt-e lekötött betétje vagy számlája még valahol az örökhagyónak.
Épp ezért, ha szeretnénk hogy a hagyatéki eljárás minél gyorsabban lezáruljon, akkor érdemes a nehéz gyászidőszak ellenére cselekedni, a hagyatéki ügyeket intézni és az önkormányzattal hatékonyan együttműködni.
