Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Az örökösödési illeték szabályai 2024-ben

ügyvéd
Az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója.
  • 4 perc olvasási idő
  • Utoljára frissítve: 2024. január 25.

Örökösként kötelesek vagyunk az örökölt vagyontárgy tiszta értéke után illetéket fizetni. De mit jelent ebben a mondatban a tiszta érték? Kik számítanak örökösnek? Milyen vagyontárgyakról eshet szó? Milyen mértékű az illeték, és ki köteles megfizetni? Lehet mentesülni a teljesítés alól? Cikkünk minden örökösödési illetéket érintő kérdésre választ ad, ha eltévedtünk kicsit a paragrafusok sűrűjében.

Örökösödésre vonatkozó illetéktörvény

Magyarországon az 1990. évi XCIII. törvény határozza meg a hagyatéki ingóságok és ingatlanok utáni illetékfizetési kötelezettséget. Az örökségből ránk maradt vagyontárgyak megszerzése a törvény értelmében ugyanúgy vagyonosodásnak számít, mint az ingatlanszerzés, azaz kötelesek vagyunk adót fizetni utána. Bizonyos esetekben viszont mentesülhetünk a fizetési kötelezettség alól.

Az öröklési illeték alapja

A fizetendő illetéket a hagyatéki vagyon tiszta értéke alapján számítják ki, vagyis a megszerzett vagyon értékéből többek közt levonják az örökséget terhelő tartozást. A hagyatéki terhekhez tartoznak az eljárás során kirendelt gondnoki és végrendelet-végrehajtói tiszteletdíjak is, ezek szintén csökkentik az örökség mértékét. 

A kötelesrész értéke is tovább csökkentheti a kiadásra kötelezett örökös örökrészét.

Azoknak az örökösöknek, akik a kötelesrészre jogosult követelését nem az örökségből származó ellentételezéssel rendezik, nekik visszterhes vagyonátruházási, a kötelesrészre jogosultnak pedig öröklési illetéket kell fizetniük.

Az örökösödési illeték mértéke

Az örökösnek a hagyaték tiszta értéke után alapesetben 18 százalékot kell fizetnie. Lakástulajdon, lakástulajdonrész és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az illeték 9%-ot tesz ki. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésekor az adó mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszeresére rúg.  

Mikor mentesülünk az örökösödési adó megfizetésétől?

2024-ben az öröklési szabályok értelmében a következő esetekben nincs illetékfizetési kötelezettségünk: 

  • a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
  • a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
  • az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;
  • az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. (Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.)
  • az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés; 
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. 
  • az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;
  • az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész;
  • az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.

Az örökösödési illeték szabályai.

Gyakori kérdések az örökösödési illeték kapcsán

Végtelen számú kérdés merül fel az örökösökben az eljárás során, melyek közül a legfontosabbakat emeltük itt ki. 

Öröklési illeték készpénz után 

Készpénzre és bankbetétekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak: egyenes ági leszármazottak között nincs illetékfizetési kötelezettségünk, egyéb 300 000 forint feletti ingóhagyaték esetében az örökség 18%-a. Ha a készpénzes örökség nem kerül be hagyatéki eljárásba, később már nem formálhatunk rá igényt. 

Illetékfizetési kötelezettség ingatlanhagyaték esetén

Ingatlanok öröklésének esetében más szabályok vonatkoznak a lakástulajdonra és egyéb típusú ingatlanokra. A lakástulajdonra, valamint a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra csökkentett, 9%-os örökösödési illeték vonatkozik, míg az egyéb ingatlanokra (pl. garázs) 18%, akárcsak az ingóságok esetében. Termőföld-tulajdonjog megszerzése esetén örökösödési illeték-kedvezményekkel számolhatunk az örökös személyétől függően.

Külföldi örökség utáni illeték fizetése

Ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket, a külföldi hagyaték után már nem kell öröklési illetéket fizetnünk ingóságok esetében, amennyiben igazoljuk a teljesítést. A külföldi ingatlanhagyatékra a magyar rendelkezések nem térnek ki.

A blogcikket lektorálta Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója ([email protected]).

Eladó ingatlant keresek

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!