Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Vagyonszerzési illeték 2021-ben

Magyarországon törvény kötelez minket arra, hogy jövedelmünk után adózzunk, vagyonszerzés esetén pedig illetéket fizessünk. Mit értünk vagyonszerzés illeték alatt? Mi a különbség adó és illeték közt? Hogyan kell illetéket fizetni, és előfordulhat-e, hogy mentesülünk a kötelezettség alól? Léteznek-e kedvezmények? Cikkünkben választ adunk a legfontosabb kérdésekre, hogy ne érjenek váratlanul a lakásvásárlásnál felmerülő extra kiadások. 

Ingatlanvásárláskor vagyonszerzési illeték fizetendő.

Mit jelent a visszterhes vagyonátruházási illeték?

A visszterhes vagyonátruházás alatt a szerződő felek között létrejött, valamilyen kötelezettségvállalást kikötő vagyoncserét értjük. A vagyon lehet bármilyen vagyontárgy, ingóság, ingatlan, ahol a tulajdonos személye – ellenszolgáltatás fejében – az eljárás végén megváltozik. Ezt a jogi folyamatot nevezzük leegyszerűsítve vagyonszerzésnek, éppen ezért a vagyont megszerző fél, azaz a vásárló fizeti az ezzel járó illetéket is. Az illeték az állam bevétele, amelyből különböző társadalmi feladatokat lát el, ehhez pedig arányossági alapú hozzájárulást kér az állampolgároktól. 

Milyen esetekben fizetendő az ingatlan után illeték?

Az 1990. évi  XCIII. illetéktörvény értelmében az örökösödési vagy az ajándékozási illeték hatálya alá nem tartozó ingatlanszerzés illetékfizetési kötelezettséget von maga után, ideértve a következő vagyoni értékű jogokat is:

  • Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése.
  • Ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése.
  • Közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése.

Vagyoni értékű jog alatt a földhasználatot, a haszonélvezetet, a használat jogát, illetve a vagyonkezelői jogot és az üzembentartói jogot értjük. 

A vagyonszerzési illeték mértéke

A vagyonszerzési illeték ingatlanvásárláskor alapesetben a vételár 4%-a, érdemes tehát a kiadásokba belekalkulálni ezt az összeget, még akkor is, ha csak egy garázst vettünk. Ha az ingatlan vételára átlépi az 1 milliárd forintot, az illeték mértéke 4% helyett 2%-ra csökken, de összege maximum 200 millió forint lehet.

Könnyedén kiszámíthatjuk, hogy egy 40 millió forint értékű családi ház vásárlásakor az illetékfizetési kötelezettségünk 1,6 millió forintot tesz ki, hacsak nem vagyunk jogosultak illetékmentességre vagy -kedvezményre. 

Mikor jár az illetékmentesség?

Ezek az illetékmentesség leggyakoribb esetei ingatlanszerzés esetén:

  • Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettségünk, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át az 30 millió forintos határt. Ezekben az esetekben a 15 millió és a vételár közötti különbözet 4%-át kell befizetni a NAV-nál. Egy-egy példán keresztül szemléltetve:
    • Egy 25 milliós ház megvásárlásakor 10 millió forint után számoljuk ki az államot illető 400.000 forintot. 
    • Ha az ingatlan értéke meghaladja a 30 millió forintot, akkor a teljes vételár utáni 4% az illeték mértéke, így 1,2 millió forintot kell befizetnünk.
  • Illetékmentességet élvezhetünk lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a korábban megszerzett lakástulajdont a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladjuk, és az új lakás vételára kisebb, mint az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értéke. 
  • Házastársak, testvérek, egyenes ági rokonok egymás közti vagyonszerzésekor. Az illetékmentes vagyonátruházás ez esetben ajándékozásnak, illetve öröklésnek felel meg. 
  • A házassági vagyonközösség megszűnésekor, válás vagy özveggyé válás esetén.
  • Építési telek vásárlásánál, amennyiben négy éven belül a szabályoknak megfelelő ingatlant építünk rá. 
  • 2021. január 1-től a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével vásárolt ingatlanok után – a vételártól függetlenül – nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A mentességnek nem feltétele a CSOK-hitel felvétele sem, a támogatás igénybevételével automatikusan elérhető a jogosultság. 

Ingatlan illetékkedvezmény 2021-ben

A vagyonszerzési illeték az alábbi módokon csökkenthető:

  • A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50%-os kedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű, új építésű ingatlant vásárolnak. Feltétel, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett sem önálló lakástulajdonnal, sem 50%-ot elérő ingatlantulajdoni hányaddal. Mivel a jelenlegi ingatlanárak jóval meghaladják a megadott értékhatárt, ezt a kedvezménytípust jelenleg csak kevesen tudják igénybe venni.
  • Ingatlancserénél, amikor az új ingatlan forgalmi értéke magasabb, mint a korábban megszerzett ingatlané, csak az értékkülönbözet után jelentkezik illetékfizetési kötelezettségünk. A cserepótló ügyleteknél a kedvezmény feltétele, hogy az új ingatlant az eladás utáni 3 évben vagy az eladás előtti 1 évben vásároljuk meg. Ha például 20 millió forintért adtuk el lakásunkat, majd két év múlva 30 millióért vásárolunk egy újat, akkor csak 10 millió forint után vagyunk kötelesek illetéket fizetni. 

Fizethető a vagyonszerzési illeték részletekben?

Igen, erre is van mód. A NAV az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor, a vagyonszerző kérelmére automatikusan engedélyezi a részletfizetést. Így az esedékességtől számítva, maximum 12 egyenlő részletben fizethetjük ki az illetéket. Ha viszont nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük, és a tartozást egy összegben, késedelmi pótlékkal kiegészítve kell törleszteni.

A részletfizetési kérelmet méltányossági alapon is lehet kezdeményezni. Ilyenkor igazolnunk kell, hogy miért nem tudunk egy összegben fizetni, ezután az adóhatóság dönt az engedélyezésről. Fontos, hogy a kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya, ezért ha az adóhatóság elutasítja a kérvényt, akkor az illetéket bírsággal és késedelmi kamattal együtt kell megfizetnünk.

Ajánlott cikkek