Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Szükséges építési engedély? Így ellenőrizheted!

Az építési engedélyt szabályozó jogszabályok jelentős változáson mentek keresztül 2017-ben. A korábbi szabályozás több ponton változott. Alábbi cikkünkben megismerheted, hogy melyek azok az építészeti tevékenységek, amelyek engedélykötelesek, megtudhatod, hogy mikor szükségtelen az építészeti engedély kérelem benyújtása és választ kaphatsz a témában felmerülő gyakori kérdésekre.

Mi az építési engedély?

Az építési engedély, egy olyan hatósági engedély, amely felhatalmaz egy természetes vagy jogi személyt az engedélyben meghatározott építészeti feladat elvégzésére. Az írásos engedély rendelkezik az építkezési feladat helyéről és módjáról.

Mivel az építési engedély beszerzési kötelezettség megszegése nagy mértékű pénzbírsággal és bizonyos esetekben az épület elbontásával járhat, így mindenképpen a törvényi előírásoknak megfelelően járj el.

Szükséges építési engedély? Így ellenőrizheted!

Ahhoz, hogy megállapítsd, a tervezett építészeti munka engedély köteles, vagy sem, az alábbi lista segítségedre lehet. Fontos, hogy ha bizonytalan vagy, kérd tapasztalt jogász, vagy az illetékes hivatal segítségét.

Építési tevékenységek, amelyekhez nem szükséges építési engedély

Számos olyan építészeti tevékenysége van, amelyhez nem szükséges építési engedélyt kérni. Ilyen esetekben rengeteg időt és energiát spórolhatunk meg a bürokratikus terhek elkerülésével.

Azokról az építészeti munkálatokról, amelyek nem engedélykötelesek, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében olvashatsz. Az alábbiakban felsoroljuk valamennyi, építési engedély nélkül végezhető munkálatot:

 

  • Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
  • Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.
  • Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
  • Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
  • Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
  • Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
  • Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
  • A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
  • Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
  • Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése.
  • Temető területén: sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
  • Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
  • Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
  • rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
  • ideiglenes fedett lovarda,
  • legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése.
  • Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése.
  • A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, bővítése.
  • A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
  • A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
  • Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
  • Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, bővítése.
  • Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.
  • Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
  • Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és – tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
  • Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése, telken belüli geodéziai építmény építése.
  • Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
  • Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
  • A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
  • Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése. 
  • A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet
  • Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
  • A lakó rendeltetést bemutató épület építése, amely a nemzetközi innovációs házépítő verseny keretében vagy kutatási, kiállítási célból valósul meg.

A fenti listában szereplő építészeti tevékenységekhez nem szükséges építési engedély kérelmet benyújtani. Ha úgy érzed, hogy nehéz megítélni, hogy a tervezett építési munkálatok mely kategóriába esnek, érdemes jogászhoz vagy az illetékes hatósághoz fordulni tanácsadásért.

Építési tevékenységek, amelyek építési engedély kötelesek

Az építési engedélyezési eljárás szabályairól szóló lakossági tájékoztató alapján kizárólag jogerős és érvényes építési engedéllyel végezhető az építmény, építményrész és épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása és lebontása.

Gyakori kérdések az építési engedély kapcsán

Ki jogosult az építési engedély iránti kérelem benyújtására?

Az építési engedély iránti kérelem benyújtására a kérelmező (építtető), az építtető meghatalmazottja vagy törvényes képviselője jogosult.

Milyen adatokra van szükség az építési engedély kérelemhez?

Az építkezési engedély kérelem csak akkor fogadható el, ha az alábbiakban felsorolt adatokat tartalmazza. A szükséges adatok beadhatóak elektronikus adathordozón (pl. pendrive), vagy feltölthetőek az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) felületre.

Az alábbi adatokra van szükség az építési engedély kérelemhez:

  • a kérelem tárgya és leírása, a kérelmezett engedélyezési eljárás típusa,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben szükséges egyéb dokumentumok (amelyekről részletes tájékoztatás a Kormányablak ezen oldalán található),
  • a kérelemhez csatolt mellékletek,
  • kérelmező és/vagy képviselője azonosításához szükséges adatok és elérhetőségek,
  • az építési tevékenységgel érintett telek pontos címe, helyrajzi száma,
  • az építtető határozata arról, hogy a dokumentációt milyen formában kéri,
  • szükség esetén az építtető meghatalmazása és aláírása.

Milyen dokumentumokra van szükség az építési engedély kérelemhez?

A fenti válaszhoz hasonlóan az építkezési engedély kérelem csak akkor fogadható el, ha az alábbiakban felsorolt dokumentumokat tartalmazza. A lentebb felsorolt dokumentumok elküldhetőek elektronikus adathordozón, vagy feltölthetőek az ÉTDR felületre.

Az alábbi dokumentumokra van szükség az építési engedély kérelemhez:

  • digitális építészeti-műszaki dokumentáció,
  • ha szükséges szakhatósági közreműködés, akkor a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció,
  • a településképet érintő átalakítás esetén szükséges dokumentumok (települési önkormányzat polgármesterének írásos véleménye, fővárosi építési engedély kérelem vagy főpolgármester településképi vélemény, az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleménye),
  • az eljárási díj befizetésének igazolása.

További dokumentumok benyújtása lehet szükséges, amelyről bővebb tájékoztatás a Kormányablak ezen oldalán található.

Mennyibe kerül az építési engedély?

Az építési engedély illeték meghatározása összetett. A két leggyakrabban jelentkező illeték az alábbiakban látható:

  • A továbbépítési engedélyezési eljárás alapilletéke 5.000 forint. Ezt akkor kell megfizetni, ha meglévő ingatlanod szeretnéd átalakítani.
  • Új, egylakásos ingatlan építése esetén 20.000 forint az illeték.

Az építési engedély további díjszabásáról a Kormányablak tájékoztatójában találhatsz több információt.

Meddig érvényes az építési engedély?

Az építési engedély a végrehajthatóvá válástól számítva három évig érvényes.

Van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapom meg az építési engedélyt?

Igen, van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kaptad meg az építési engedélyt. Ehhez a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell fordulni.

Mely törvények ismerete fontos az építési engedélyt érintő ügyekben?

Az építési engedélyt érintő ügyekben négy kormányrendelet ismerete segíthet, melyek:

  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – Ebben a Kormányrendeletben megtalálható azon építési tevékenységek listája, amelyek építési engedély kötelesek.

Fontos, hogy szükség esetén fordulj tapasztalt jogászhoz, aki segíthet eligazodni a jogszabályok között. A fenti Kormányrendeletek vonatkozó részeinek áttekintése segíthet az építési engedélyhez kapcsolódó ügyekben tájékozódni.

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!