Gázszilikát ingatlan mérnök szemmel: tények és tévhitek a pórusbetonról
Sok kétség, városi legenda és tévhit övezi a gázszilikátokat. Egyes vevők meg sem nézik az ingatlant, ha netán kiderül, hogy gázszilikátból van. Mások úgy gondolják, hogy egy ilyen ingatlan nem ér annyit, mint egy tégla ház. Van ezeknek a vélekedéseknek alapja? Talán segít leküzdeni a zsigeri félelmet, ha mérnöki szemmel megvizsgáljuk és lebontjuk a gázszilikát (más néven pórusbeton) ingatlanokról terjedő sztereotípiákat!
A cikk szerzője és a képek forrása Micskei Bernadett, építészmérnök és ingatlanvagyon-értékelő, az ingatlanmernok.hu szakértője.
Tévhit 1: A gázszilikát sugárzik és mérgező gázok szivárognak belőle
Még most is hallani a terepen olyanokat, hogy „pár évig nem volt szabad bevakolni a régi szürke gázszilikátból készült házakat, hogy a habosításhoz használt mérgező gázok távozni tudjanak belőle”. Így aztán minden városban látni ma is legalább egy olyan házat, ami nincs bevakolva. A tulajdonosok biztosra akartak menni.
A pórusbeton épületek vakolását valóban elhalasztották, de más okból. A cél a vakolati repedések megelőzése volt, a gázszilikát ugyanis idővel és teher hatására parányit zsugorodik. Azonban semelyik házat sem szabad sokáig vakolat nélkül hagyni.
A habosításhoz régen és most is alumínium pasztát használnak. A reakció során oxigén fejlődik, így ártalmas gázoktól egészen biztosan nem kell tartani.
Ami a sugárzást illeti, a régi szürke gázszilikáthoz erőművi pernyét kevertek adalékanyagként. Ebből ugyanis sok volt és felhasználási célt kellett találni neki. A szén kiégetése során a szénben található természetes és kevés mennyiségű urán koncentrálódik, ezért sugározhat némely esetekben a salak. Szintén erőművi vagy kohászati melléktermék a pernye, így elméleti síkon az is sugározhatott.
A gyártás előtt a pernyét keverték, igyekeztek figyelni arra, hogy ne tudjon koncentrálódni. Én még soha nem mértem számottevő sugárzást gázszilikátban, de azért nem árt óvatosnak lenni.
A rendszerváltás óta csak fehér színű, kristálytiszta homokból készülő pórusbetont lehet hazánkban kapni. Ezek garantáltan sugárzásmentesek.
Tévhit 2: A gázszilikát teherbírás gyenge, könnyen törik és reped
A gázszilikát illetve a pórusbeton jó kompromisszumot kínál a megfelelő teherbírás és a jó hőszigetelés között. Egy vázkerámiához viszonyítva valóban kisebb a teherbírása, de jobb a hőszigetelő képessége.
Így aztán pár évtizeddel ezelőtt – amikor a hőszigetelés még nem volt annyira égető kérdés – a gázszilikát nagyon modern építőanyagnak számított, bőven meghaladta a korát.
A gyengébb teherbírás is relatív, egy családi ház számára tökéletesen megfelel, emiatt egyáltalán nem kell aggódni.
Az anyagot könnyű megmunkálni, akár egy fűrésszel is lehet vágni. Csekély a súlya, így könnyű vele dolgozni. Könnyebben törik és reped, mint egy égetett tégla termék, de ha a kivitelezés alatt be vannak tartva a technológiai előírások, akkor az eredmény ugyanaz lesz.
Fontos azonban, hogy máshogyan kell bánni a téglával, mint a pórusbeton termékekkel és ezt sok kivitelező még ma sem hajlandó figyelembe venni. Ez okozhat problémákat.
Tévhit 3: A pórusbeton szétfagy és úgy szívja a vizet, mint a szivacs
Ezt a két állítást vizsgáljuk meg külön, külön. Mi a helyzet a vizesedéssel? Való igaz, hogy a pórusbeton nagyon gyorsan felszívja a vizet, de a gázszilikátoknak van egy behozhatatlan előnyük a téglatermékekkel szemben: a pórusszerkezetnek köszönhetően csak az első téglasor képes felszívni a vizet, a következő nem. Ezzel szemben a tégla akár több méter magasan is nedvessé válhat.
A gyakorlatban azt látjuk, hogy csupán idő kérdése, hogy mikor lesz gond egy épület vízszigetelésével, így ez a tulajdonság rendkívül előnyös. Az abszolút tartósan vízmentes házat majd akkor lehet létrehozni, ha a gyártó hidrofóbizált hőhídmegszakító eleme is elérhető árú termékké válik.
Mekkora problémát okoz a fagyás? Talán sokan láttak már szétfagyott gázszilikát téglát. Tényleg aprózódik, mivel a külső pórusai megtelnek vízzel, ami megfagy, a jég pedig apránként lefeszíti. Viszont ugyanez történik a téglával is, így ebben semmi különbség nincs. Az a feladatunk, hogy megóvjuk a tartószerkezeteinket a nedvességtől és a fagytól, építőanyagtől függetlenül.
Nem ér kevesebbet a gázszilikát ingatlan!
Műszaki szempontból nem találunk tulajdonságot, ami miatt kevesebbet érne egy gázszilikát vagy egy pórusbetonból épült ház – ha amúgy jól meg van építve és nem sugárzik.
Az más kérdés lehet, ha valaki kifejezetten nem szeretne ilyen anyagból készült ingatlant vásárolni. Azt azonban tudni kell, hogy a technológia nem új és nem az „átkosból” maradt ránk, hanem több, mint 100 éves és Svédországból származik. Vannak olyan országok, ahol a pórusbetonok a piacvezetők.
A kivitelezési hiba is egy egészen más kérdés, de az bármelyik másik technológiával vagy építőanyaggal is könnyen megtörténhet. És sajnos gyakran meg is történik, ahogyan nap, mint nap látjuk. Épp ezért érdemes építőanyagtól függetlenül szakértő szemmel átnézetni egy ingatlant, mielőtt megvásárolnánk!
