Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Nettó-bruttó-hasznos-redukált alapterület: mik a különbségek?

Egy ingatlan vételárát döntően befolyásolja, hogy mekkora területtel rendelkezik. Ezért vevőként és eladóként is előnyös, ha tisztában vagyunk a nettó, a bruttó, a hasznos és a redukált alapterület közötti különbségekkel.

Nettó, a bruttó és a hasznos alapterület közötti különbségek

Kinek fontos ez és miért?

Az ingatlan mérete jellemzően három szereplő számára fontos igazán. A lakónak (nem biztos, hogy tulajdonos) érthető módon azért, mert az ingatlan mérete kihatással van az életvitelére. Vevőként konkrét elképzeléseink vannak leendő ingatlanunkkal szemben, amik közül a lakás vagy ház mérete mindig meghatározó tulajdonság. Az eladó és az ingatlanközvetítő részéről szintén elhanyagolhatatlan az ingatlan mérete, mivel olyan paraméterről beszélünk, ami kulcsszerepet játszik a vételár megállapításában és a sikeres értékesítésben is.

Eltérő érdekek

A fentiekből látszik, hogy több szereplő, és ebből kifolyólag több szempont és érdek találkozik ebben a kérdéskörben. Ezért fontos, hogy olyan fogalmakat és számításokat alkalmazzunk a területmeghatározás során, amik nem adnak okot a félreértésekre és az egyéni érdekeket szolgáló értelmezésekre. 

A kérdéses pontokat és meghatározásokat az OTÉK (hivatalos néven 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) fedi le, ezzel válik garantáltá a felek számára az egységes megfogalmazás és a területmeghatározás.

A nettó alapterület

Az OTÉK meghatározása szerint nettó alapterületnek a “helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe” számít.

Ebben az esetben össze kell szoroznunk a hosszúságot a szélességgel, egyedül arra kell vigyáznunk, hogy belső mérést végezzünk, vagyis faltól falig vegyük le a méreteket. Ingatlanunk nettó alapterületének kiszámításához pedig nem kell mást csinálnunk, mint összeadnunk az egyes helyiségek nettó alapterületeit.

A bruttó alapterület

A bruttó alapterület esetében az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterületről beszélünk. A nettó alapterülettel ellentétben, ebben az esetben a mérés épületszerkezetekkel (falakkal) együtt történik, vagyis pont azért kapunk majd magasabb eredményt, mert beleszámítjuk a falvastagságot is, kiegészülve a vakolat és az esetleges hőszigetelés méretével.

A hasznos alapterület

A hasznos alapterület “a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.”

Ebből az következik, hogy össze kell adnunk a helyiségek belső szabad méreteit, kivéve azokat, ahol a belmagasság nem éri el minimum az 1,9 métert (pl.: beépített tetőtereknél az oldalsó szakaszok, vagy a lépcsők alatti terek).

A hatályos előírás szerint a hasznos alapterületbe beleszámít az előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség, kivéve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.

Redukált alapterület

Az ingatlan redukált alapterülete a banki értékbecslésnél játszik központi szerepet. A számítás során egyneműsítik az eltérő épületrészeket, vagyis az eltérő hasznosságú és különböző fajlagos költséggel megépíthető építményrészeket egyenértékű területre számítják ki.

Az értékbecslés során a súlyozást egy szorzótényező használatával végzik el, így határozzák meg az ingatlan értékét. Gyakorlati példával élve: egy 30 négyzetméteres amerikai konyhás nappali többet fog érni, mint egy ugyanilyen nagyságú szuterén lakrész.

Értékbecslés esetén javasolt tájékozódni arról, hogy a redukálás milyen értékek és koncepciók alapján történik.

Mi a helyzet az erkéllyel, loggiával és a terasszal?

A kültéri tartózkodók esetében az OTÉK és a NAV előírásaira kell támaszkodnunk. Ezek akkor számíthatók bele a hasznos alapterületbe, ha fedettek és a belmagasságuk eléri a minimum 1,9 métert. A fedett státusz hangsúlyossága viszont a többemeletes épületek erkélyeire van negatív hatással, mivel az egymás alatt elhelyezkedő erkélyek – az előírások értelmében – nem jelentenek fedést a felettük lévő erkélynek. Így a hasznos alapterületbe nem számíthatóak bele az ilyen erkélyek. Bár erre nincs hivatalos iránymutatás, de a piacon konszenzus van arról, hogy a beltéri hasznos alapterülethez a 30 négyzetméternél kisebb erkély- vagy teraszterületek felét szokták hozzáadni az eladók, és így határozzák meg az értékesítendő teljes alapterületet. Sok társasház ezzel a módszerrel számolja ki az egy lakásra jutó közös költség összegét is.

Egységes területmeghatározás, közös siker

Ha ismerjük az előírásokat és a meghatározásokat, vevőként és eladóként is fel tudjuk ismerni a hirdetésekben feltüntetett adatok jelentését, valamint az értékesítés során is biztosak lehetünk az ingatlan valós paramétereiben. A területmeghatározások egységes használata minden szereplő közös érdeke, ami elősegíti a kölcsönösen előnyös vételt és eladást.

Ingatlant keresek

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!