Birtokbaadási jegyzőkönyv: mire való és hogyan töltsd ki?
A birtokbaadási jegyzőkönyv (vagy ingatlan átadás-átvételi jegyzőkönyv) egy hivatalos dokumentum, amely ingatlanvásárlásnál és -bérlésnél is kulcsfontosságú. Eladó és vevő, illetve bérbeadó és bérlő érdekét egyaránt védi. Miért fontos, hogy elkészüljön a birtokbaadási jegyzőkönyv és mit kell tartalmaznia? Alábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk.

Mi az az ingatlan birtokbaadási jegyzőkönyv?
Ingatlanvásárláskor akár hónapok is eltelhetnek a szerződés megkötése és a kulcsátadás között. Így nem csoda, ha az ingatlan átadás-átvétel mindkét fél számára izgalmas időpont. Ilyenkor izgulhat az ember, hogy a kiválasztott ingatlan valóban megfelel-e az elvárásainak.
A birtokbaadási jegyzőkönyv egy hivatalos dokumentum, ami a kulcsok átadásával egyidőben, az eladó és a vevő, vagy a kiadó és a bérlő jelenlétében rögzíti a birtokbaadás dátumát, az ingatlan állapotát, esetleges hibákat, hiányosságokat, a mérőóraállásokat, berendezési tárgyakat. Ezzel sok későbbi vitás helyzetet megelőzhetünk – például, hogy milyen állapotban és felszereltséggel adja vissza a lakást a bérlőnk, vagy hogy mikortól kell az új tulajdonosnak fizetni a közműszámlákat.
A birtokbaadással a kárveszély is átszáll: az ezután keletkező károkért már a vevő felel. A jegyzőkönyvben rögzített mérőállásokkal pedig mielőbb jelentsük be a felhasználóváltást a közműszolgáltatóknál (áramnál például a változástól számított 15 napon belül).
Birtokbaadási jegyzőkönyv minta
Birtokbaadási jegyzőkönyvre van szükséged? Bérbeadáshoz letöltheted az ingatlan.com sablonját, amelyet a szerződésmintáink között is megtalálsz. Adásvételnél ugyanezek a pontok kellenek (felek és ingatlan adatai, kulcsok, mérőállások, állapot, hibák, aláírások), ezért a sablon kis átírással vevő–eladó viszonyban is használható.
Ezeket tartalmazza a birtokbaadási jegyzőkönyv
Átadás-átvételkor az ingatlant alaposan nézzük át műszakilag. Ellenőrizzük a nyílászárókat, burkolatok állapotát, bojlert, gázkazánt, és a többit. Az ingatlan birtokbavétele után jelentkező, átvételkor is látható hibák esetén az eladó hivatkozhat arra, hogy a vevő a birtokbaadási jegyzőkönyvben kijelentette: az ingatlant megfelelő állapotban vette át. Az átvételkor nem észlelhető, rejtett hibákért viszont az eladó ezután is szavatossággal tartozik – ingatlannál ez az igény a teljesítéstől számított öt év alatt évül el. Ezért minden látható hibát írjunk bele a jegyzőkönyvbe, a később felfedezett rejtett hibát pedig haladéktalanul jelezzük írásban az eladónak.
A birtokbaadási jegyzőkönyv ajánlott, hogy tartalmazza:
- az eladó és vevő (vagy kiadó és bérlő) adatait
- az ingatlan adatait (helyrajzi számát, pontos címét)
- az átadás időpontját
- az átadott kulcsok számát
- az ingatlan állapotának leírását, esetleges hibákkal együtt
- a berendezési tárgyak, háztartási gépek állapotát
- a mérőórák gyári számát és átadáskor leolvasott állását, például a víz-, gáz-, villanyóra értékeit
- a felek aláírását
A fentieken túl megegyezés szerint bármivel bővíthető, amit a felek fontosnak tartanak. Például a birtokbaadási jegyzőkönyvhöz csatolhatjuk az eladótól származó nullás igazolásokat, amelyek azt igazolják, hogy az ingatlan közüzemi számlái kiegyenlítettek, illetve az eladónak közös költség tartozása nincs.
Tipp: A szöveges leírás mellett érdemes fotókat is készíteni és csatolni a jegyzőkönyvhöz. Ezzel elkerülhetőek a későbbi vitás helyzetek.
A birtokbaadásra jellemzően a teljes vételár kifizetése után kerül sor. A jegyzőkönyv aláírásával a felek azt rögzítik, hogy az ingatlan a leírt állapotban, a feltüntetett kulcsokkal és mérőállásokkal a vevő (bérlő) birtokába került. A tehermentességet ne a jegyzőkönyv alapján ítéljük meg, hanem friss tulajdoni lapból, illetve az ügyvéd tájékoztatása alapján. Bérlésnél érdemes azt is rögzíteni, hogy a kaució és az első bérleti díj megfizetése megtörtént.
Az ingatlan kiürítése
Szintén az átadás-átvételhez és az ingatlan állapotához kapcsolódik hogy milyen bútorok, berendezések, esetleges lomok maradnak az ingatlanban a kulcsátadás után. Alapvetően az eladónak vagy bérbeadónak az ingatlant rendeltetésszerű, lakhatásra alkalmas állapotban, kiürítve kell átadnia.
A Ptk. szerint az ingatlan átadásával kapcsolatos költségek főszabályként az eladót terhelik, de hogy például a lomtalanítás vagy a takarítás ide tartozik-e, vita tárgya lehet. Ezért a kiürítés módját és határidejét mindenképp rögzítsük az adásvételi szerződésben. Azt, hogy pontosan milyen bútorok, berendezések maradnak, mit tartalmaz a vételár, az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni.
Ha ezután mégis egy lomos házban találjuk magunkat, és ezt a birtokbaadási jegyzőkönyv aláírása előtt nem tesszük szóvá, a jegyzőkönyvben nem jelezzük, nem sokat tehetünk majd.
Még a kulcsok átvétele előtt hívjuk fel az eladó figyelmét, hogy a lomtalanítást vagy neki kell elvégeznie, vagy a költségét (például takarítócég, vagy konténer bérlése) fedezni. Az adásvételi szerződésben foglaltaktól eltérő állapotot rögzítsük a birtokbaadási jegyzőkönyvben és támasszuk alá fotókkal, videóval is, a kiürítés során felmerülő költségek számláit pedig őrizzük meg.
Ha ilyen helyzetben találjuk magunkat érdemes ügyvédhez fordulnunk, aki segíthet ezt a vitás helyzetet megoldani.
Tedd hivatalossá!
A jegyzőkönyv akkor érvényes, ha mindkét fél aláírja. Bizonyítékként akkor a legerősebb, ha teljes bizonyító erejű magánokirat: például ha két tanú is aláírja, nevük és lakcímük feltüntetésével, vagy ha ügyvéd készíti és ellenjegyzi. Legalább két példányban készítsük el, hiszen az eladónak és vevőnek, illetve a bérlőnek és bérbeadónak is érdeke, hogy szükség esetén kéznél legyen.
Kell ügyvéd az átadás-átvételhez?
Nem elvárás, és nem is kimondottan gyakori, hogy a birtokbaadási jegyzőkönyvet ügyvéd által ellenjegyezzük. Különleges esetben azonban érdemes megfontolni, ez ugyanis erősíti a jegyzőkönyv bizonyító erejét. Így a jogvita elkerülése érdekében, bonyolult birtokbaadási helyzet vagy kiemelten nagy értékű ingatlan esetén megtehetjük ezt az extra lépést.
Érdemes a birtokbaadási jegyzőkönyvet az adásvételi papírok mellé elhelyezni, és legalább öt évig mindenképp megőrizni: ingatlannál ennyi idő alatt évülnek el a hibás teljesítés miatti szavatossági igények, egy esetleges vitában pedig ez lesz az egyik legfontosabb bizonyíték.