5 érv a kerámiatégla mellett, ha családi házat építesz
Aki családi házat épít, a falazóanyagon gyakran kevesebbet gondolkodik, mint a fürdőszoba csempéjén. Pedig a fal az a része a háznak, amit később már nem cserélsz ki: évtizedekig ebben fogsz lakni, ez határozza meg, mennyit fűtesz télen, és mennyire melegszik fel a nappali júliusban. Összeszedtük, milyen érvek szólnak az égetett kerámia tégla falazat mellett, és hol vannak a korlátai.
Szponzorált tartalom – A cikk a Wienerberger támogatásával készült.
Miért nem érdemes a falazaton spórolni?
A könnyűszerkezetes és a beton alapú falazatok mellett is szólnak jó érvek, és sokan épp a gyorsabb kivitelezés vagy az alacsonyabbnak hitt ár miatt választják őket. A falazat ugyanakkor a teljes költségnek jóval kisebb része, mint ahogy a legtöbben gondolják.
„Nagyjából 10 százalékot szoktak tippelni az emberek. A valóság az, hogy 2–2,5 százalék a téglának az aránya a teljes kivitelezési költségből”
– mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője az ingatlan.com és a Wienerberger legutóbbi közös podcast beszélgetésében. Egy ekkora tételen spórolni tehát keveset hoz, a rossz döntés viszont a ház teljes élettartama alatt veled marad.
1. A kerámiatégla akár 150 évig is kitart
Az égetett kerámia falazatok élettartama akár 150 év is lehet. A tégla agyagból, fűrészporból és vízből készül, amelyet magas hőmérsékleten kiégetnek, így nem korhad, és nem kell attól tartanod, hogy a szerkezete idővel meggyengül.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 20-25 éves lakáshitel lejártakor a fal még az élettartama elején jár, és a ház akár az unokáidnak is otthona lehet. Ehhez persze szakszerű kivitelezés és rendszeres karbantartás kell: a tégla önmagában nem pótolja a jó tetőt vagy a megfelelő vízszigetelést.
2. Stabil, mert nagy a testsűrűsége
A kerámiatégla nagy testsűrűségű falazóanyag, a nyomószilárdsága is magas. Ez a két tulajdonság együtt garantálja, hogy a fal hosszú távon is elbírja a födém és a tető súlyát, és nem mozdul el.
A stabilitásnak van egy kevésbé emlegetett haszna is. Ha a nyílászárókat szakszerűen építik be, azok szilárdan a fal részévé válnak, így egy betörőnek is nehezebb dolga van, ha ki akarja emelni őket.
3. Megfelelő vastagságnál nem kell külön hőszigetelés
A legtöbb családi háznál ma az a megszokott megoldás, hogy a falat utólag kívülről hőszigetelő réteggel borítják. Megfelelő falvastagságot adó, kifejezetten hőszigetelő téglával azonban ez a munkafázis kimaradhat.
„A 44 centi vastag falazóelem önmagában képes arra, hogy teljesítse azt a követelményt, amit az előírások meghatároznak, sőt, még egy picit jobb is a szigetelőképessége. Nem kell plusz hőszigetelő anyagot felvinni a falra, hanem felfalazod, és kész”
– mondta a Porotherm X-Therm téglákról Nagy Zsolt István a podcastben. Ezeknek a tégláknak a belsejében vékony bordák futnak, így a hőnek sokkal hosszabb utat kell megtennie, mire a fal egyik oldaláról átjut a másikra.
Ez nem minden téglára igaz, csak a kifejezetten erre tervezett típusokra. Továbbá a tetőt, a födémet és a nyílászárókat ettől még ugyanúgy jól kell szigetelni. A falnál viszont egy teljes munkafázist, anyagköltséget és kivitelezési hibalehetőséget spórolhatsz meg.
4. Nyáron is hűvösebb marad a ház
A nagy testsűrűségnek a kánikulában is hasznát veszed. A nehéz, nagy tömegű fal lassan melegszik fel és lassan hűl le, ezért kevésbé követi a napi hőingadozást, mint egy könnyűszerkezetes épület. A különbség pedig nemcsak a hőérzeten, de a villanyszámlán is meglátszik.
„Ha nyáron éjszaka lehűlt a levegő, és kiszellőztetsz, akkor lehűlnek a falak, és délelőtt még szépen tudja tárolni, hűsíti a belső levegőt, miközben egy könnyűszerkezetes háznál lehet, hogy már kilenckor maximumon pörög a klíma”
– magyarázta Nagy Zsolt István.
5. Kisebb a penészedés veszélye
A kerámiatégla nyitott pórusai átengedik a párát, így a falban nem reked meg a nedvesség, és az elkészült épületben nem alakul ki penész. A kiégetett tégla ráadásul a gyártás után már nem tartalmaz vizet.
A beton alapú építőanyagoknál más a helyzet. Ezek a beépítés után is folyamatosan száradnak, és még hosszú ideig eresztik ki magukból a nedvességet. Amíg ez tart, nagyobb a penészedés veszélye, és a nedves fal a fűtési költséget is megemelheti.
A Wienerberger szakértője az adásban arról is beszélt, hogy a betonhoz képest a csiszolt téglák falazásához sokkal kevesebb víz kell. Így nem kerül nedvesség a falba, és nem kell megvárni, amíg kiszárad.
A rendszeres szellőztetést ugyanakkor semmilyen fal nem váltja ki, hiszen a főzés, a fürdés és a teregetés során keletkező párát ki kell engedni a lakásból.
Mire figyelj, ha téglából építesz?
A tégla előnyei csak akkor érvényesülnek, ha a falat szakszerűen építik meg. Egy rosszul kitöltött fuga vagy egy hőhíd a legjobb tégla előnyeit is rombolja. Ha szeretnél egy második szakmai szemet az építkezésre, a Wienerberger díjmentes Mesterház Programjában a gyártó szakemberei a helyszínen ellenőrzik a beépítést, a programról szóló cikkünkben pedig részletesen leírtuk, hogyan csatlakozhatsz.
