Tanácsok a Wienerbergertől: Nem a téglán múlik, hogy elszalad-e a házépítés költsége
Aki családi ház építésébe fog, két dologtól fél a legjobban: hogy a végén nem annyiba kerül a ház, mint amennyit az elején elképzelt, és hogy nem talál hozzá megfelelő kivitelezőt. Ezt támasztja alá a Wienerberger júniusi, országosan reprezentatív kutatása is: a válaszadók 43 százaléka az elszálló költségeket, 41 százaléka a kivitelező megtalálását nevezte meg a legnagyobb félelmeként.
Legutóbbi ingatlan.com Live adásunkban Balogh László, vezető gazdasági szakértőnk Horváth Andrással és Asztalos Dáviddal, a Wienerberger okleveles építészmérnökeivel, valamint Nagy Zsolt Istvánnal, a cég marketingvezetőjével vette végig, mire érdemes figyelni a tervezéstől a szerkezetkész állapotig. Az alábbiakban összegyűjtöttük a beszélgetés legfontosabb tanulságait.
Szponzorált tartalom – Az adás a Wienerberger támogatásával valósult meg.
A beszélgetés felvétele
Az élő beszélgetést visszanézheted YouTube-csatornánkon, meghallgathatod a Spotify-on, vagy elindíthatod az alábbi lejátszón:
A legnagyobb tétel az, amiről az elején döntesz
A szakértők tapasztalata szerint valóban előfordul, hogy az építtetők még nagyságrendileg sem tudják előre felmérni, mennyibe kerül egy családi ház és mekkora lehet az építkezés végösszege. Pedig több online eszköz is segíthet ebben.
Például a Wienerberger házkonfigurátorában egy klasszikus, két hálószobás családi ház mai árakon 89 millió forintból megépíthető – egyetlen pince hozzáadása viszont akár 25 millió forinttal emelheti a költséget.
Ez az a pont, ahol érdemes funkcionálisan gondolkodni. Ha a tárolóhelyiség nem a föld alá kerül, hanem egy külső, fűtetlen tárolót építünk, azon tízmilliókat lehet megtakarítani. A felszabadult büdzsé pedig olyan elemekre költhető, amiket a lakó később nap mint nap látni fog, a tetőcserépre, a térkövekre, a kerítésre.
A tégla a kivitelezési költség 2–2,5 százaléka
Az építkezésre készülők jellemzően a teljes költség tíz százalékára tippelik a falazatot, hiszen az a legláthatóbb. Amikor nőnek a falak, az az érzésünk, hogy mindjárt készen vagyunk. A valóságban a tégla a kivitelezési költség 2–2,5 százaléka. Az elmúlt tíz évben az építőanyagok részaránya egyébként folyamatosan csökkent az összköltségben, és egyre nagyobb rész jut a munkadíjaknak.
Ebből következik, hogy a téglán nem érdemes spórolni. A falazat ugyanis a ház egyik legfontosabb szerkezeti eleme, amit később nem tudsz kicserélni, azonban meghatározza, hogy milyen lesz a ház hőtechnikája, tömege, hőtartása a következő évtizedekben.
Honnan tudja a vevő, hogy a derékszög valóban 90 fokos lesz?
A házvásárlók gyakran bizalmatlanok az eladási céllal épülő házakkal szemben. Sokan azért választanak használt ingatlant, mert abban bíznak, annak már kiderültek a “gyerekbetegségei”. A minőséggel kapcsolatos aggodalmakra a Wienerberger Mesterház program egy gyártói tanúsítási rendszerrel válaszol.
Építész végzettségű, műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező szakemberek járják végig az építkezést egy hosszú ellenőrzőlista alapján, és konzultálnak a kivitelezővel a megfelelő végeredmény érdekében.
A program érdekessége, hogy sok kivitelező magától kéri a tanúsítást, és nem ritka az sem, hogy az ingatlanvásárlók kimondottan keresik a Mesterház tanúsítással ellátott projekteket. Ahogy az adásban elhangzott, a jó bornak is kell a cégér; a gyártó is abban érdekelt, hogy ne hozzon szégyent a márkára az, ahová az anyagát beépítik.
Ehhez jön a díjmentes anyagmennyiség-számítás, amiből évente több mint ezer megy át a műszaki csapaton. Egy-egy ilyen konzultáció során sokszor olyan hibák derülnek ki, amiknek a falazathoz semmi közük. Az egyik ügyfél például már kiválasztotta a tetőcserepét, amikor kiderült, hogy a terv szerinti tetőhajlásszög túl alacsony hozzá, és az a cserép nem biztosítana megfelelő vízzárást.
A falazórobot, akit WLTR-nek hívnak
A beszélgetésben szó esett a Wienerberger termékeiről és építési technológiáról is. A szakértők elmondták, a csiszolt tégla ma már nem újdonság: a Wienerberger eladott téglatermékeinek több mint fele csiszolt elemként kerül a piacra.
A Porotherm Rapid technológiánál a 25 centis modulból 24,9 centi maga a tégla, a vízszintes fuga pedig 1 milliméter, a hagyományos 12 milliméteres falazóhabarcs helyett ragasztásos eljárással. Kevesebb kötőanyag, kevesebb zsák a helyszínen, kevesebb hulladék, és nem visznek be vizet a falba, aminek ki kell száradnia.
A hőszigetelésnél is le lehet venni egy munkafázist az építkezésről. A 44 centis Porotherm X-therm falazat önmagában teljesíti az előírásokat, így nem kell rá plusz hőszigetelő anyagot felvinni. A nagyobb tömegű téglafal ráadásul lassabban követi a napi hőingadozást, mint egy könnyűszerkezetes épület.
A beszélgetés legizgalmasabb része mégis WLTR (azaz Walter), a falazórobot volt, amelynek egyik operátora maga Horváth András. 2026 a cégnél a robotizáció éve, mert idén már nem demóprojektek futnak, hanem valós beruházásokon falaz a robot.
A cél ugyanakkor nem a kőműves kiváltása. Ahogy elhangzott, „egy jó kivitelező tud 90 fokos falat rakni. A robot is 90 fokos falat fog rakni”.
A nehéz, fáradalmas vagy veszélyes feladatokat viszont átveheti a kivitelezőktől. A tégla emelgetése például egyik kőművesnek sem a kedvenc része.
Az irány pedig az, hogy „ne termékeket áruljunk, hanem megoldásokat” – vagyis hosszabb távon nem téglát, hanem falat.
Nézd vissza a teljes adást
A beszélgetésben szó volt többek között a hazai lakásépítés volumenéről és arról, hogy a Mesterház programba az építkezés melyik szakaszában lehet becsatlakozni. Nézd vissza az adást YouTube-on vagy Spotify-on, ahol a korábbi élő beszélgetéseket is megtalálod!
Ha építkezel, csatlakozz te is a Mesterház programhoz, szerezz otthonodnak Wienerberger Mesterház tanúsítványt:
