Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Költözések Magyarországon, fókuszban maradtak az agglomerációs települések – mi történt Komárom-Esztergom vármegyében?

  • 2023. április 5.

Kitart a korábbi évekre jellemző tendencia az országos lakáspiacon, a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen ugyanis csökkent az állandó lakosok száma. A legtöbb agglomerációs körzetben található település ugyanakkor népszerű marad a költözők körében – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Komárom-Esztergom vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Emellett sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést.”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Fontos azonban, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Milyen változások történtek a vármegyében?

Az országos adatok alapján látszik, hogy egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak a nagyvárosokban, ennek az oka, hogy az arányokat tekintve jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így is marad kereslet az ottani lakásokra.

Az ingatlan.com elemzése szerint Komárom-Esztergom vármegyében Tatabányán 457 fővel mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 7 százalékkal 510 ezer forintra nőtt a kínálati piacon.

A vármegyén belül Bakonysárkány, Dunaszentmiklós és Kesztölc lakosságszáma 31-39 fővel emelkedett. Közben az átlagos négyzetméterárak 6-53 százalékkal 245-472 ezer forintra emelkedtek. Kocson 70 fővel bővült a lakosság, a lakásárak azonban 288 ezer forinton stagnáltak.

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!