Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Erősödött a határszéli és a szombathelyi agglomerációs lakáspiac – ezek a legkiemelkedőbb szereplők

  • 2021.06.03.

Valamennyi megyeszékhelyen és Budapesten is csökkent a népesség. Az érintett városok agglomerációjában pedig sok település gyarapodott.

A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen  mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterárai. 

Lakosok, városok és települések

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:

“az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentkezéseket is magában foglalja.” 

Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Közben a megyeszékhelyek környékén több település népessége gyarapodott. Szombathelyen egyébként 0,6 százalékkal 76 ezer alá mérséklődött a bejelentett lakosok száma.

Vas megye annyiban kivételes, hogy sok határközeli településen nőtt a lakosok száma. A jelentős növekedésben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály hatása is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. Ugyanezzel magyarázható, hogy a megyén belül a jelentősebb ingatlankínálattal rendelkező települések közül Sajtoskálon, Csepregen, Toronyban, Bükön 0,2-7 százalékos népességbővülés volt érzékelhető, ezeken a településeken az átlagos négyzetméterárak 2,3-49 százalékkal 208-482 ezer forintra nőttek.

Mi vár a piacra?

Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.

Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően. 

Keress eladó/kiadó ingatlanokat

 

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!