Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Erkély, loggia, franciaerkély, terasz: mi a különbség?

Erkély, loggia, franciaerkély, terasz? Tegyük rendbe a fogalmakat. Eladóként és vevőként is érdekünk, hogy a különbségekkel tisztában legyünk. Előnyösebb helyzetbe kerülhetünk az ingatlanpiacon, ha ismerjük a részleteket, illetve pontosan tudjuk, hogy a külső tartózkodók beletartoznak-e az ingatlan alapterületébe, vagyis növelik-e a négyzetméterszámot.

Erkély

Az erkély, vagy más néven balkon az épület homlokzati síkjából kinyúló, legalább félig nyitott tartózkodótér, amire közvetlenül a szobából nyíló ajtón vagy ajtókon léphetünk ki. Szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású, megalkotásához pedig jellemzően követ, vasat, vagy fát alkalmaznak.

Erkély

Loggia

Nagyon leegyszerűsítve a loggia egy olyan erkély, ami nem lóg ki az épület homlokzati síkjából. Jellemzője továbbá, hogy három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodótér.

Loggia

Franciaerkély

Nevétől eltérően csak ablakként funkcionál, erkélyként nem használható. Szerencsésebb, ha panorámaablakként hivatkozunk rá, ami ugyan szép kilátást biztosíthat számunkra, de nem több, mint egy keskeny szegély, amit egy erkélykorlát határol.

Francia erkély

Terasz

A teraszra jellemző, hogy sok esetben – tévesen – összekeverik az erkéllyel. Terasznak nevezzük azokat a padlóburkolattal ellátott, rendezett terepen vagy az épületrész zárófödémén kialakított külső tartózkodókat, amik az erkélyhez hasonlóan kinyúlnak az épület homlokzati síkjából. Az ingatlan helyiségeihez, önálló rendeltetési egységeihez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódnak, három oldalról nyitottak és nincs felettük semmilyen építmény.

A teraszok között megkülönböztetjük a nyitott teraszt, a fedett teraszt, valamint a tetőteraszt.

Terasz

Beleszámítanak a hasznos alapterületbe?

A választ az OTÉK és a NAV állásfoglalásai adják meg. Ezek alapján a külső tartózkodók akkor számítanak bele a hasznos alapterületbe, ha fedettek – vagyis a tartózkodó feletti épületszerkezet funkciója valóban a fedés biztosítása – és a belmagasságuk legalább 1,9 méter. 

A “fedett” kitétel miatt a teraszok nyilvánvalóan kiesnek a hasznos alapterületből. Valamint az erkélyek sem képezhetik részét az ingatlan hasznos alapterületének, mivel az egymás felett elhelyezkedő erkélyek funkciója nem a fedés. A loggiát viszont – ha megfelel az előírásoknak – bele kell számolnunk az ingatlan hasznos alapterületébe.

Beépítés előtt

A külső tartózkodók beépítése mellett és ellen is szólnak érvek, függően attól, hogy hogyan kívánjuk hasznosítani, illetve mire kívánjuk használni a területet. 

Fontos, hogy a beépítés előtt minden esetben tájékozódjunk a területileg illetékes építésügyi hatóságnál, valamint – társasházi lakás esetén – keressük meg a közös képviselőt is. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a beépítésre vonatkozó szabályok településenként és háztípusonként is különbözhetnek. A lokális előírások ismerete számos kellemetlenségtől, bírságtól és anyagi kiadástól kímélhetnek meg minket.

Ajánlott cikkek