Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Energiafüggetlenség és a szigetüzemű napelemes rendszerek

Az Ukrajnában dúló háborún túl az energiapiac alakulása már a tavalyi évben is aggodalomra adott okot. Hiszen az energiaárak elszabadulása 2021-ben kezdődött. Sőt, akkor mindenkit figyelmeztettek a szakemberek, mindez még csak a kezdet: az árak egyre magasabbak lesznek, és nem tudjuk, hol állnak majd meg. Az orosz-ukrán helyzet pedig tovább tetézte a bajt, így egyre nagyobb tehetetlenség és aggodalom tapasztalható a piacon. De mit tehetünk mi, fogyasztók, ha kiszállnánk a világ egészére begyűrűző energiaválságból és ezzel együtt nem szeretnénk fizetni a duplázódó energiaszámlákat? Sajnos nem sokat. Azonban érdemes lehetőségeink mérten alternatív megoldásokat keresni a részleges vagy teljes energiafüggetlenségünkhöz. Ebben segíthet számunkra egy jól kiválasztott napelemes rendszer.

Az energiaválság első jeleit már a tavalyi évben érezhettük, amikor a villamosenergiáért felelős rendszerek egyik napról a másikra kiestek a termelésből. A kiesett termelést nem a fosszilis energiahordozók okozták, hanem a megújulók. A telepített szélerőművek a tavalyi évben, a szokatlanul alacsony szélsebességnek köszönhetően szinte alig termeltek villamosenergiát.

Ha hozzátesszük, hogy az uniós áramfogyasztásunk – a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint – három százalékát nap- és szélerőművekből kapjuk, megértjük, hogy a szélhiány milyen gondot okozott az energiapiacon. Míg a szakértők magyarázatot kerestek az okokra és a klímahelyzetet vizsgálták, az energiaárak soha nem látott magasságokba szöktek. Ez azonban az árak emelkedésének csak az egyik oka. A háborús helyzet, a fosszilis források szállításának akadozása, és a változó energiapolitika együtt felelős az egekbe emelkedő energiaárakért. Sőt, a szakértők arra az időszakra sem jósolnak sok jót, ha visszatér a béke. A megújulókra való áttérés minden bizonnyal „zöld inflációt” hoz majd magával, vagyis a zöld átállás beruházási költségei megjelennek majd az energiaárakban, ezzel együtt pedig a gazdaságban is.

Még mindig előnyösebb a hálózathoz kapcsolt napelemes rendszer

Míg a megoldás várat magára, a fogyasztóknak addig is áramra és más energiaforrásokra van szükségük. De mit tehetünk, hogy uraljuk a helyzetet? Sajnos nem sok mindent, hiszen saját beruházások nélkül nem függetlenedhetünk az energiaforrásoktól. Sőt, az áramfogyasztáson túl további beruházásokra van szükségünk ahhoz, ha saját termelésünkből nemcsak az áramigényünket, de fűtési költségeinket is fedeznénk. Ha azonban úgy érezzük, hogy nem szeretnénk a bizonytalan helyzet részesei lenni, a hálózattól független, szigetüzemű rendszerek megoldást kínálhatnak a problémára. Igaz, ehhez azonban nemcsak háztartási méretű kiserőmű (HMKE) telepítésére van szükség, de energiatárolókra, vagyis más néven akkumulátorokra is.

Az önálló rendszerüzemmel, más néven a szigetüzemű kialakításokkal azonban Magyarországon még csak ritkán találkozhatunk. A fogyasztók számára most ugyanis még előnyös a napelemes szaldó elszámolás, valamint a megbízható hazai áramellátás. Az áramkimaradások és áramingadozások nélküli, egyenletes ellátás miatt senki sem szeretett volna drága akkumulátorokra költeni, ha napelemes rendszere gyorsabban megtérül akkor, ha a napelemes rendszer hálózathoz kapcsolt. Ez a megoldás kényelmes, hiszen, ha a napelemes rendszer nem termel eleget, elég a hálózatból vételezni. Ha pedig áramfeleslegünk van, azt nem kell tárolnunk, eladhatjuk az áramszolgáltatónak. Ezért leginkább ott találkozunk hálózattól független rendszerekkel, ahol nem érhető el áramszolgáltatás, így például közművesítés nélküli területeken, például a falvaktól, városoktól messze fekvő tanyákon.

A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el

Az emelkedő energiaárak azonban magukkal hozhatják azt a trendet, hogy a fogyasztók megelégelik a változásokat, és egyre több hálózattól független rendszert telepítenek az országban. Igaz, a drága akkumulátorárak miatt most még érdemes mindezt jól meggondolni. Sőt, azzal is számolnunk kell, hogy egy napelemes rendszer teljes mértékben – a hazai viszonylatok között – csak március és október között tudja megtermelni a szükséges energiamennyiséget, a köztes időszakot csak tudatos fogyasztással, a fogyasztás visszaszorításával „vészelhetjük át”. Vagyis az optimális rendszer működtetése lemondásokkal járhat, mert csak a saját magunk által megtermelt és eltárolt áramforrásra számíthatunk akkor is, ha napelemes rendszerünk nem teljes kapacitáson dolgozik.

Milyen előnyökkel számolhatunk akkor, ha mindezt figyelembe véve mégis belevágnánk a hálózattól független rendszer telepítésébe?

  • Egy szigetüzemű napelemes rendszer nem függ az áramáraktól, a hálózati szabályok változásától. 
  • Felszereléséhez nincs szükségünk hálózati engedélyre. 
  • Nincs mindig változó elszámolási rendszer, így sem a szaldó, sem a bruttó elszámolás nem érint bennünket.
  • Túltermelés esetén nem kell adminisztrációval szenvedünk, hogy valahogy hozzájussunk a szolgáltatónak eladott árammennyiség árához. 
  • Nem köt bennünket a közmű kiépítettség, gyakorlatilag bárhol beüzemelhetünk ilyen napelemes rendszereket. 
  • Az energiatárolókkal, vagyis akkumulátorokkal szerelt rendszerek töltéséről egy töltésvezérlő gondoskodik, ami a kisfeszültségű fogyasztókat is ellátja árammal.
  • Bár az akkumulátorok életciklusa véges, az akkumulátorokon túl, egy akár harminc évig stabil szolgáltató áramtermelő rendszerünk lesz.

A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.

Ajánlott cikkek