Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Vályog az építkezésben – pro és kontra

A vályogból, sárból, homokból és vízből készült téglák, amelyekhez kötőanyagként szalmát adtak, már ősidők óta használatosak az építkezésben. Újabban kezdik ismét felfedezni ezt a környezetbarát építkezési módot, ami körültekintően alkalmazva, gyakori karbantartással élhető teret biztosít lakóinak. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a vályogépítészet? Egyáltalán hogyan készül ez az építőanyag, és biztonságos-e egyáltalán?

Mi az a vályog?

A vályog olyan talaj, ami nagyrészt homokból. iszapból és kisebb mennyiségű agyagból áll, körülbelül 40-40-20%-os tömegarányban. A vályogtalajok jellemzően több tápanyagot, nedvességet és humuszt tartalmaznak, mint a homokos talajok, és jobban elvezetik a vizet és a levegőt az iszapos és agyagos talajokhoz képest. 

A vályogot szalmával kombinálva építőanyagként falépítésnél használják. Ez az egyik legrégebbi házépítési technológia a világon, amelynél jellemzően kétféle eljárást alkalmaznak: a döngölt földet és a nem égetéssel készült téglát. 

Hogyan készül a vályogtégla?

A vályogtéglát szemcsés (vályog) és rostos adalékból (szalma, pelyva, nád) állítják össze. A hagyományos kézi vályogvetés során a friss vályog előnedvesített formába, a vetőkeretbe kerül, majd tömörítik, a felesleget pedig simítófával lehúzzák. Nedvesen az anyag jól formázható, száradás után viszont némileg zsugorodik. Az anyagot jellemzően árnyékos helyen hagyják kiszikkadni, de sosem égetik, mint a hagyományos agyagtéglát. 

A rostok összetartják a téglát, növelik a hőszigetelő képességét és némileg a zsugorodás okozta repedések mértékét is csökkentik. A gépi vályogvetés kis kapacitású mobil présgépekkel történik, amelyek egyenletes minőségű téglákat garantálnak. 

Vályogvakolat

A vályogvakolatok főleg homokból és iszapból állnak, és csak annyi agyagot tartalmaznak, amennyi a megfelelő tapadáshoz és megkötéshez szükséges (jellemzően 5-12%). Az ideális vályogvakolat arányait a szemcseméret, a víztartalom, az agyag típusa, az elkészítés módja és az adalékanyagok határozzák meg. 

Ha a felület elég érdes, akkor a vályogvakolat nemcsak vályogfelületeken, hanem tégla-, beton- és kőfelületeken is jól megtapad. Mivel a beltéri levegő páratartalmát igen jól képes kiegyenlíteni, emellett gazdaságos és természetbarát, ezt a vakolatfajtát újra egyre szívesebben használják az építőiparban.

A vályog előnyei és hátrányai

Ahogy egyre fontosabb szempont sokaknak, hogy a természetes, fenntartható anyagokkal vegyék körbe magukat, úgy nő az érdeklődés a vályogépítészet iránt is.  A környezettudatosság mellett viszont érdemes figyelembe venni néhány lehetséges problémát, amelyet gondos tervezéssel, kivitelezéssel ki lehet küszöbölni. 

A vályogfalazat előnyei:

  • biológiailag lebomló, környezetbarát anyagokból készül;
  • jól formálható, alakítható;
  • jó hangszigetelő;
  • tűzálló;
  • kellemes hőérzetet és belső páratartalmat biztosít;
  • olcsó az előállítása.

A vályogfalazat hátrányai:

  • nem vízálló;
  • alacsonyabb a teherbírása;
  • nem szabványosítható (minőségbiztosítási problémák);
  • hajlamos a zsugorodásra;
  • vastagabb falak;
  • a fagyra érzékenyebb.

Vályogházak Magyarországon

A 19. század elejéig hazánkban a falazatok többnyire fából, kőből, illetve égetett agyagtéglából készültek. A fokozatosan kialakuló fahiány miatt főleg melléképületeknél, egyszerűbb lakóházaknál már előfordult, majd a 20. század fordulójára sík és dombos területeken kifejezetten népszerűvé is vált a vályogépítészet. A építési anyagok fejlődésével a vályog viszonylag gyorsan elvesztette közkedveltségét, mivel ezek a falazatok már nem feleltek meg a modern szabványoknak és az egyre szigorúbb minőségellenőrzési követelményeknek sem.

Idővel megjelentek a statikai problémák, a repedezések és a beázások is a pusztán vályogból felállított falazatoknál. Jelenleg hozzávetőleg 1 millió ember él Magyarországon 600 ezer tatarozásra szoruló vályogházban, amelyek célzott állami felújítására jelenleg támogatás nem igényelhető, mivel elhelyezkedésük okán a házak értéke nem növekedne a rekonstrukciót követően sem. 

A vályog élettartama

A vályogtégla önmagában statikai okok miatt ma már nem elfogadott lakóépületek falazatának teljes építésére, mert az előírások szerint már csak vázkitöltőként alkalmazható. A vályog mégis újra gyakran használt, környezettudatos építőanyaggá vált, mivel bizonyos szabályok betartásával, gondos tervezéssel egészséges lakóteret biztosít a benne élőknek. 

Ma már kaphatóak ÉMI minősített és beépítésre kész vályogtéglák, de engedélyezett vakolat is beszerezhető vályogból. Ezek használatával elkerülhető a penészesedés, amit régebben a vályogházak hátulütőjeként neveztek meg. A mai téglák akusztikailag és szilárdság szempontjából is kiválóak, a belőlük készült épületek élettartama már vetekszik a tömör téglákból épült házakéval.

Eladó vályogházak

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!