Mikor elhatározzuk, hogy belevágunk egy saját ház megépíttetésébe, kész elképzeléseink, elvárásaink vannak. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekkel csak azután szembesülünk, mikor végre elindulna a nagy projekt. Ezek a kérdések az alábbiak lehetnek: milyen anyagból érdemes építtetni, mely technológiák olcsóbbak, melyeknek jó a hangszigetelése, hőszigetelése, mivel lehet gyorsabban építeni, melyik értékálló? Ezekre az általános kérdésekre adjuk meg a válaszokat.
A bőség zavara
Ma már nagyon sok mindenből lehet házat építeni, téglából, betonból, fából, acélból. Azonban mit is jelent ez nekünk, felhasználóknak? Melyik miért előnyös? Vegyük sorra a lehetőségeket a mindenki által ismert téglaháztól elindulva.
A téglaházak
A közhiedelem szerint drágák, és lassan építhetőek, kiszolgáltatottak vagyunk a kőműves ügyességének, szakképzettségének, ráadásul a téglaházakról mindenki azt gondolja, hogy megbízható minőséget képviselnek, de nem biztos, hogy megfizethetőek. Valóban így van ez? Egyértelműen kijelenthetjük: nem.
Ár és építési idő
Igazság szerint a tégla – ami ma már inkább falazóblokk – az egyik legolcsóbb, ha nem a legolcsóbb építőanyag, és egyáltalán nem épül lassan. Ráadásul a tégla egyik nagy előnye, hogy a mi klímánkon az egyik legjobban viselkedő anyag. Nem véletlenül építjük ebből a házainkat réges-régóta. A legtöbb téglaellenes „szólam” valamely könnyűszerkezetes vagy készház-gyártó jól átgondolt marketingüzenete. Egy téglaház árának kb. 3 százaléka a téglafal ára. Igen, 3 százaléka, ennyire olcsó a tégla.
Egy földszintes, 100 négyzetméteres téglaházat fel lehet falazni egy hét alatt – igen, a teljes falazás egy hét! -, miközben egy előregyártott technológiánál ugyan egy, vagy két nap a helyszíni összeállítás időigénye, de jellemzően 1-2 hónap a gyártás, és a gyártáshoz szükséges műszaki igények leegyeztetése, valamint a szállítás és a daruzás. Így már egészen máshogy néz ki az építés időfaktora.
Tény, a téglaházhoz sok esetben betonpillérek is tartoznak, illetve betonkoszorút is kell építeni, ami az előregyártott falpanelek esetében nem szükséges. Ha még két hétre is romlik le az időigény, még mindig magasan a tégla vezet. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a téglafalat vakolni is kell, ami az előregyártott falpaneles technológiáknál, illetve a könnyűszerkezetes falaknál nem áll fenn, akkor tegyünk hozzá a folyamathoz gépi vakolás esetén még maximum két napot, és a vakolás összegét.
Ezekkel együtt is a legolcsóbb, vagy az egyik legolcsóbb technológia a tégla marad. A vakolás száradási ideje hozzáadva a falazás és a koszorú elkészítéséhez még mindig nem éri el az előregyártott falpanelek átlagos gyártási/szállítási határidejét.
Hazai népszerűség
A téglaház javára írható az is, hogy a hazai népszerűsége miatt nagy azoknak a kőműveseknek a száma, akik komoly tapasztalattal és rutinnal rendelkeznek a téglaházak építésében. Ehhez képest vajon mekkora lehet azoknak a szakembereknek a tábora, akik értenek az előregyártott falpaneles technológiákhoz, vagy a helyszínen gyártott fa-vagy acélvázas könnyűszerkezetes otthonokhoz? Nem logikus és nem is életszerű azt gondolnunk, hogy a téglaházat építeni tudó kőművesből lehet kevesebb.
Gyakori tévhit
Továbbá szeretnék még egy tévhitet eloszlatni. Egy ház építési ideje, költsége döntően nem csak a falazás technológiájától függ. Legalább ennyire fontos a födém, a tetőszerkezet, az alapozás, és leginkább a fűtésrendszer megválasztása, ahol sokkal jelentősebb százalékos különbségek képződhetnek, mint a falaknál. Például egy monolit vasbeton födém 21 napig kötelezően “szárad”, míg egy fafödémnél nincs száradási idő. Egy monolit vasbeton födémet zsaluzni kell, ami költséges és időigényes folyamat – milliókkal megdrágíthatja az egész építkezést. Nagyobb eltérést mutathat árban, mint egy tégla és egy könnyűszerkezetes fal közötti árkülönbség.
A betonházak
Széles a választék, a Leier kéregpaneles házaktól kezdve a Liapor- keramzit – agyagbeton előregyártott falpanelekig. Ezek úgynevezett „masszívházak” – stabil, megbízható üzemi technológiák – milliméter pontos mérnöki termékek, és épp ez a legnagyobb előnyük: minden ki van találva előre. Modern, precíz, kiváló megoldások, noha kevesen tudják, hogy Liaporból is 1979 óta építenek Európában. Bizony, nincs új a nap alatt.
Ezeket a rendszereket nagyfokú előregyártás jellemzi, ezért valóban kisebb a hibalehetőség, pontosabbak a méretek, nincsenek ferde falak. Viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a sokszor 60-80 tonnás faltömeget mozgatni, szállítani, daruzni kell, ami az építési hely adottságaitól függően komoly kihívás is lehet – például egy meredek, szűk utcában. Társasházak építésénél óriási előnnyel jár ilyen falpanelekkel dolgozni. Családi házaknál is jól használható, kedvelt megoldás, szerencsére a használtpiaci értékállósága is megfelelő – hiszen biztos, mint a beton. A betonban bíznak az emberek, a betont a legtöbben ismerik. A megbízhatóságot sugalló nagy márkanevek pedig tovább emelik ezt a bizalmat. Sokan választják ezeket a megoldásokat, akik nem akarnak “vesződni” egy hagyományos építkezés problémáival.
A könnyűszerkezetes házak
Itt két nagy csoportot különböztethetünk meg, az acél-és a favázas házakat. Az acélvázas könnyűszerkezetes megoldások kiválóan alkalmasak például tetőtér-beépítésekre. Családi ház építésnél azonban a jelenlegi anyagárak mellett nagyon sok pénzügyi érvet nem lehet mellettük felhozni. Ráadásul az előregyárthatóságuk sokkal kisebb fokú, mint az akár kész paneleket magába foglaló favázasnak. Hiszen itt csak az acél vázszerkezetet gyártják előre, minden más az építési helyszínen történik.
Hiba kevesebbre értékelni a könnyűszerkezetes házakat
A könnyűszerkezetes házak legnagyobb problémája, hogy a használtpiacon még mindig sokan kevesebbre értékelik őket a “hagyományos” házaknál, legyen az tégla- vagy betonfalazatú. Ez az egyik legfontosabb érv, amit könnyűszerkezetes beruházás esetén érdemes figyelembe vennünk. A szigetelése ezeknek az épületeknek több, mint kiváló, akár hang, akár hőszigetelésről beszélünk. Sokszor jobb szigetelés érhető el velük, mint a téglaházakkal, vagy legalább azonos. A szerkezetük stabil, földrengésbiztos, katasztrófaálló, statikailag sincs velük semmi probléma. Jól átgondolt tervezéssel akár gyorsabban is építhetőek egy téglaháznál, amennyiben az alapozástól a tetőszerkezetig mindent ennek megfelelően gondol végig az építész (Nem csak a falakon múlik. Az épület egészének figyelembe kell vennie a gyors építhetőség feltételeit.). Könnyen bővíthetők, vannak olyan technológiák is, ahol “nem kopognak a falak”, ha valakit ez zavar (csak rétegrend kérdése), esetleg azt érdemes átgondolni ilyen épületeknél, hogy hol akarunk nehéz, súlyos tárgyakat, bútorokat később a falra rögzíteni, de ha nem tudjuk előre, kis kompromisszumokkal azért ez utólag is kitalálható.
A Danish Fabrik könnyűszerkezetes, ÉMI engedélyes technológia előnye például, hogy olyan vastag szigetelés van a falpanelek belsejében, hogy kívülről már nem is kell szigetelni. Ez jelentős idő- és költségmegtakarítási tényező még a többi könnyűszerkezetes épülettípushoz képest is. Nem beszélve arról, hogy a legvékonyabb falakat tudjuk elérni ezzel a technológiával. Ez ott számít igazán, ahol a beépíthetőség határán vagyunk, és a bruttó-nettó arányt javítani szeretnénk. Vagyis azonos külmérettel szeretnénk nagyobb használható belső teret elérni.
SIP technológia
Meg kell még említeni a SIP technológiával épülő házakat is, ahol a klasszikus OSB-EPS-OSB rétegrendet már számos, korszerűbb elemmel felcserélték. Itt is hatalmas lett a választék a SIP-en belül, hogy mi is kerül a falakba, milyen építőlemezzel dolgozunk, milyen benne a szigetelés. Érdemes beszélni a könnyűszerkezetes építés “királyáról”, a CLT-ről is (rétegelt lemez, gerendaház), amely környezetbarát, masszív, csúcskategóriás megoldás, de ezt természetesen az ára is tükrözi. A tömör szerkezet egészen kiváló statikai tulajdonságokkal bír, és olyan megoldások is létrehozhatóak belőle, amikre egyébként csak a beton lenne a megoldás.
A könnyűszerkezetes épületek és a téglaházak árai
Egy fontos és gyakran felmerülő kérdés, hogy valóban olcsóbbak-e a könnyűszerkezetes házak? Nos, lehetnek azok, de nem automatikusan. Lehet 7-8, akár 10 százalék különbség is a kettő között, de van, hogy semmi sincs. Ami viszont tovább árnyalja a képet, az a nettó-bruttó arány, vagyis hogy mire vetítjük az árat. Egy könnyűszerkezetes ház akár 28 centis szigetelt falvastagsággal is rendelkezhet, míg egy téglaháznál ez 45-50 centi. Azonos külméret mellett nagyobb hasznos belső tér érhető el egy könnyűszerkezetes épületnél, aminek jelentős eltérése lehet, ha a hasznos négyzetméterre vetítjük az árkülönbséget. Itt jegyezném meg, hogy egy multi-split klímás, azaz levegő-levegő hőszivattyús fűtésnél is felmerül egy addicionális előny. Költségcsökkentő tényező egy levegő-víz hőszivattyús rendszerhez képest, amire sokan nem gondolnak, nevezetesen, hogy nem szükséges gépészeti helyiség, ami általában 4-5 négyzetméter megépítendő, de másra nem használható területet jelent. Ezzel a példával szeretném érzékeltetni, nem elsősorban és egyedüli módon a falazás típusa határozza meg egy épület árát, praktikumát.
Mint ahogy általában gyorsabban építhetőek a könnyűszerkezetes házak – egy téglaház 7-8 hónapos jellemző építési idejével szemben akár 4-5 hónap alatt -, de erre sincs feltétlenül garancia, hiszen ez leginkább a kivitelezőn, az építésszervezésen és a terveken múlik, és csak kis részben a falak típusán.
Egy épület ára és kivitelezési ideje is a tervezőasztalon dől el elsősorban, és nem a faltípus ebben a leginkább döntő kérdés. Sokkal inkább a gépészet, helykihasználás, az alapozás, a födém, a tetőszerkezet, vagy éppen a nyílászárók.
Melyik technológiából építsünk?
Ezt a kérdést soha, senki egyértelműen nem fogja megválaszolni. Én azt szoktam mondani, senkit nem szabad sem le, sem rábeszélni semmiről, semmire: ezt a munkát már elvégezte helyettünk valamely gyártó vagy technológia marketingje.
A mi dolgunk, hogy a kiválasztott technológiából jó házat építsünk – legyen az Ytong, SIP panel, tégla, vagy éppen Liapor. Mert mindegyikből lehet jó, és lehet elhibázott házat is építeni – ez már a kivitelezőn múlik leginkább.
A cikket írta Virág Gergő, az Imperial Holding Group vezető szakértője. Díjmentes szakmai és személyre szabott tanácsadás: info(kukac)imperialholding.hu
