Komfortos vagy összkomfortos lakás? Esetleg dupla komfortos? Mit jelentenek ezek a kifejezések? A megfelelő komfortfokozat meghatározása nem ördöngősség. Miért fontos tisztában lenni az egyes komfortfokozatok jelentésével? Mert az ingatlanról alkotott kép nagyban függ attól, hogy milyen komfortfokozat szerepel a hirdetésben. És nem mellesleg, az ingatlan árának meghatározásában is szerepe van. 

Komfortfokozatok: a komfort nélküli lakástól az összkomfortig

Az egyes komfortfokozatokról törvényi szabályozás rendelkezik, egészen pontosan az 1993. évi LXXVIII. törvény, amely a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A törvényben szereplő definíciók pontosan meghatározzák, hogy egy adott ingatlan milyen komfortfokozatba sorolható. 

Hivatalosan négy besorolás létezik:

• összkomfortos,
• komfortos,
• félkomfortos,
• komfort nélküli.

A komfort nélküli lakás a legalacsonyabb komfortfokozatú, ennél eggyel magasabb szintet jelent a félkomfort. A félkomfortot a komfortos, majd az összkomfortos lakás kategória követi. Azt, hogy egy adott lakás milyen komfortfokozatba tartozik, négy tényező dönti el:

• a lakás helyiségei,
• közművesítettsége,
• melegvíz-ellátása és
• fűtési módja.

Mikor kap egy lakás komfort nélküli besorolást vagy éppen mi számít összkomfortos lakásnak? Nézzük végig, hogy mit jelentenek az egyes komfortfokozatok.

Összkomfortos lakás

Az összkomfortos lakás a legmagasabb komfortfokozat, legalábbis a törvényileg szabályozott keretek között. Vagyis egy lakás esetében itt van a legmagasabb követelményrendszer, aminek meg kell felelni ahhoz, hogy az ingatlan ezt a besorolást kaphassa.

A fent említett törvény az összkomfort jelentése kapcsán így rendelkezik:

Összkomfortos az a lakás, amelyben van legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba, ezen felül rendelkezik konyhával, fürdőszobával és WC-vel. A konyha kapcsán engedmény, hogy az is elfogadható, ha nincs ugyan külön főzőhelyiség, de helyette van minimum 4 négyzetméter alapterületű, főzésre alkalmas, önálló szellőzésű lakótér. Az összkomfortos lakás teljesen közművesített, azaz villany- és vízellátással, valamint szennyvíz-elvezetéssel rendelkezik. Biztosított a melegvíz-ellátás és központi fűtési móddal rendelkezik.

Komfortos lakás

A komfortos besorolás eggyel az összkomfortos kategória alatt helyezkedik el. A komfortos és összkomfortos besorolás az a két komfortfokozat, ami a legközelebb áll egymáshoz. A két definíció között egyedül a fűtési mód kapcsán van eltérés. De lássuk pontosan, a törvény hogyan határozza meg a komfortos lakás fogalmát:

Komfortos az a lakás, amelyben van legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba, ezen felül rendelkezik konyhával, fürdőszobával és WC-vel. A konyha kapcsán itt is engedmény, hogy az is elfogadható, ha nincs ugyan külön főzőhelyiség, de helyette van minimum 4 négyzetméter alapterületű, főzésre alkalmas, önálló szellőzésű lakótér. A komfortos lakás teljesen közművesített, azaz villany- és vízellátással, valamint szennyvíz-elvezetéssel rendelkezik. Biztosított a melegvíz-ellátás és egyedi fűtési móddal rendelkezik.

Mi a különbség komfortos és összkomfortos között?

Most, hogy már ismerjük a komfortos és összkomfortos fokozatok jelentését, jól látszik, hogy a kettő szinte teljesen megegyezik, az egyedüli különbség a fűtési móddal kapcsolatos elvárásban jelentkezik. 

Míg komfortos lakásnál a fűtési módnál az egyedi fűtési mód, addig összkomfortos lakásnál a központi fűtési mód az elvárt. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi számít egyedi és mi központi fűtési módnak?

• Egyedi fűtési mód például a kályhafűtés, legyen az akár olajkályha, cserépkályha, esetleg kandalló. Tehát az egyedi fűtési módok közé soroljuk a szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéseket. Az elektromos hőtároló kályhák és a gázfűtés szintén az egyedi fűtésekhez tartoznak. 
• Központi fűtés például a távfűtés, az egyedi központi fűtés vagy éppen az etage fűtés.

Félkomfortos lakás

A félkomfortos lakás a komfortos lakáshoz képest eggyel alacsonyabb komfortfokozatot jelent. 

Az 1993. évi LXXVIII. törvény az alábbi követelményeket támasztja egy félkomfortos lakással szemben. 

Félkomfortos az a lakás, amely nem felel meg a komfortos lakás követelményeinek, de van legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobája, konyhája és fürdőszobája vagy WC-je. A konyha kapcsán itt is van egy engedmény, azaz külön főzőhelyiség hiányában az is elegendő, ha van egy legalább 4 négyzetmétert meghaladó, főzésre alkalmas, önálló szellőzéssel rendelkező lakótér. A komfortos lakás követelményeihez képest a különbség, hogy félkomfortos lakásnál nem követelmény a fürdőszoba és a WC, hanem vagy fürdőszobával vagy WC-vel kell rendelkeznie a lakásnak. A közművesítettség kapcsán az elvárás, hogy legalább villany- és vízellátással kell rendelkezzen. A fűtési móddal kapcsolatban az egyedi fűtési mód az elvárás. 

Komfort nélküli lakás

A komfort nélküli lakás rendelkezik a legalacsonyabb komfortfokozattal, ennek megfelelően itt van a legalacsonyabb szintű elvárás, aminek az adott ingatlannak meg kell feleljen, hogy elérje a komfort nélküli fokozatot.

A már sokszor emlegetett törvény a komfort nélküli besorolásra az alábbi meghatározást adja.

Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de van legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobája, konyhája és van lehetőség WC használatra. A konyha kapcsán a komfort nélküli lakásoknál is él az engedmény, miszerint ha nincs külön főzőhelyiség, az is elegendő, ha van legalább 4 négyzetmétert meghaladó, főzésre alkalmas, önálló szellőzéssel rendelkező lakótér. Közművesítettség kapcsán az egyedüli elvárás, hogy legyen biztosított a vízvételi lehetőség. A fűtési módnál az egyedi fűtési mód a követelmény.

+1 Szükséglakás

A szükséglakás, mint fogalom szintén szerepel az 1993. évi LXXVIII. törvényben, de mivel nem szokás külön komfortfokozatként hivatkozni rá, ezért kicsit kakukktojásnak számít. A teljes kép érdekében viszont fontos ennek a fogalmával is tisztában lenni.

Szükséglakás alatt értjük az olyan helyiséget vagy helyiségcsoportot, amelyben legalább egy helyiségnek az alapterülete meghaladja a 6 négyzetmétert, a külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból készült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, fűthető és WC használat, valamint vízvételi lehetőség biztosított.

Mi a helyzet a dupla komforttal és a luxus komforttal?

A jogi szabályozást tekintve nincs külön dupla komfort és luxus komfort kategória, de a gyakorlatban ezek mégis gyakran használt kifejezések, így mindenképpen fontos ezekről is szót ejteni. 

A gyakorlatban mind a dupla komfortos, mind a luxus komfortos kifejezés magasabb komfortfokozatot jelent, mint az összkomfortos besorolás, de jogi értelemben ezek összkomfortos lakásnak számítanak.

De mégis akkor miben több a dupla komfort és a luxus komfort az összkomforthoz képest? 

• A dupla komfort jellemzőt az olyan lakásokra szokás használni, ami legalább két fürdőszobával és/vagy több WC-vel rendelkezik.
• A luxus komfort egy még magasabb komfortfokozatot jelent. Azokat a lakásokat szokás luxus komforttal jellemezni, amelyben általában minden lakószobához külön fürdőszoba és/vagy WC tartozik. Szintén luxus komfort jelzővel szokás illetni az egyedi stílusban, magas minőségben kivitelezett lakásokat. De sokszor lehet találkozni olyan lakáshirdetésekkel, ahol a portaszolgálat megléte miatt adják a lakásnak a luxus komfort besorolást.

Míg a komfort nélküli, félkomfortos, komfortos és összkomfortos fogalmak tartalma törvényileg szabályozott, addig a dupla komfort és a luxus komfort fogalmakat a gyakorlat hívta életre és tartalmukat tekintve kevésbé kötöttek.

Egy lakáshirdetés feladásánál fontos, hogy a lakás paramétereiről minél pontosabb leírás készüljön. A megfelelő komfortfokozatot mindenképpen érdemes megadni, mert a vevő számára ez fontos információ.