Azokat, akik napelemes rendszer telepítése előtt állnak, általában az érdekli, mekkora lesz a termelés majd a napelemes rendszerük által, mennyi panelre lesz szükségük fogyasztásuk kiváltására. A legfontosabb kérdés viszont mindig az, hogy mennyi idő alatt térül majd meg a befektetésük. A legégetőbb kérdések megválaszolása azonban nem olyan egyszerű, mint elsőre hinnénk, hiszen a kalkulációt számos tényező befolyásolhatja.

A termelés kiszámítása

A napelemes rendszerek valós, éves energiatermelését pontosan előre kiszámolni olyan bonyolult mutatvány, mint a nyerő lottószámok megjósolása. Miért? Mert a rendszer termelését számtalan tényező befolyásolhatja, amelyeket még a mérnök, vagy a telepítést végző szakember sem lát előre. Egy alapszabály azonban a rendelkezésünkre áll: optimális körülmények között egy körülbelül 1 kilowattpeak csúcsteljesítményű rendszer átlagosan 1100 kilowattóra áramot termelhet. Vagyis körülbelül 1100-as szorzóval számolhatunk akkor, ha szeretnénk kiszámolni a csúcsteljesítmény alapján a megtermelhető energiamennyiséget. Ebből könnyen kiszámolhatjuk, hogy ha egy átlagos családi ház 4000-5000 kilowattóra közötti fogyasztását szeretnénk kiváltani napelemes rendszerrel, akkor azt egy 3,6-4,5 kilowattpeak közötti rendszer üzembe helyezésével tehetjük meg. 

Azonban tudnunk kell, hogy a panelek csak nagyon ritkán üzemelnek csúcsteljesítményen, hiszen optimális körülmények szinte soha és sehol nem adottak. Így csupán néhány órán keresztül mérhetünk ilyen adatokat egy egész év folyamán.

Veszteséget termelő tényezők

A megtermelt árammennyiséget ugyanis az alábbiak döntően befolyásolhatják, ezek a tényezők veszteséget „termelnek”. Így a teljesítmény becslésekor ezt a veszteséget mindig ki kell vonnunk az optimális teljesítményből, hogy megkapjuk az éves, becsült teljesítményt.

Napsütéses órák száma

Bár a meteorológia mérések körülbelül százévnyi adatából végezhetünk számításokat az ország különböző benapozottságú területein, ezek azonban csak hozzávetőleges adatok, amelyek pontosan nem fedik le, hány órát süt majd a Nap a következő évben. Sőt, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy más-más szorzóval számolunk az ország különböző részein. Az északi országrészben, ahol kevesebb a napsütéses órák száma, 1 kilowattpeak csúcsteljesítményű rendszer körülbelül 1050 kilowattóra áramot termel. A déli területeken ez elérheti az akár 1250 kilowattórát is. Vagyis az átlag nem ad pontos értéket a számítás során, csupán csak megközelítő eredményt kaphatunk vele.

Időjárási viszonyok

Ahogyan a napsütéses órák száma is csak egy becslés a termelés számítási képletében, éppúgy csak feltételezni tudjuk a jövőbeli időjárást. Hiszen a gyors időjárási változások, a kialakuló frontok éppúgy befolyásolhatják a tervezett teljesítményértékeket, mint például maga a klímaváltozás is. De az sem elhanyagolható szempont, hogy a panelek 25 fok körüli hőmérsékleten képesek csak csúcsteljesítményük leadására. Vagyis elég egy hirtelen jött lehűlés, egy hosszabb kánikulai időszak, és kalkulációnk rögtön eltér majd a valós teljesítménymutatóktól.

Tájolás

Az ingatlanunk tetőszerkezetének tájolása nagyban befolyásolja rendszerünk teljesítményét. Hiszen a panelek déli tájolás mellett képesek a csúcsteljesítményre, amint ettől eltérünk – például mert a tetőnk keleti, nyugati, stb. –, már nem számolhatunk maximális termelési adatokkal. Sőt, ezt a problémát a telepítés során sem orvosolhatjuk, hiszen a már meglévő tetőt – és vele együtt az ingatlant – nem helyezhetjük át és nem bonthatjuk le – ezért a körülményeket figyelembe véve kell kiszámolnunk a rendszerteljesítményt.

Dőlésszög

Ha az ingatlanunk tájolása optimális, számolnunk kell azzal, hogy tetőnk dőlésszöge esetleg nem az. Hiszen a panelek csúcsteljesítményéhez 35 fokos besugárzási szögre van szükség, vagyis, ha ez nem adott a telepítés során – például más szögű tetővel rendelkezünk – ez veszteségként megjelenhet majd a rendszer teljesítményében. 

Árnyékhatások

Az árnyékhatások speciális körülmények, amelyekkel előzetes nem, csak a helyszíni felmérés során számolhatunk. Vagyis az éves termelés kiszámolása során nehezen tudjuk a képletbe kalkulálni a háztetőre árnyékot vető fát, a mellette álló, vagy rosszabb esetben most épülő ingatlan árnyékhatását.

Technológiai különbségekből fakadó veszteségek

Bár a fogyasztók nem tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, mégis az egyik legfontosabb együttható a csúcsteljesítmény kiszámolásakor, hogy milyen típusú panelt használunk a rendszer felépítéséhez. Hiszen a polikristályos és a monokristályos modellek előnye és hátránya más és más, ahogy hatásfokuk, maximális teljesítményük is. Ráadásul a technológia fejlődésével a panelek működése, hatásfoka is változik, így nem mindegy a telepítés során, hogy milyen panelekből épül fel rendszerünk.

Rendszerveszteségek

Bár sokan nem számolnak vele, mégsem elhanyagolható az a veszteség, amit a rendszer a silány minőségű és rossz méretezésű rendszerelemek miatt szenved el. Így például a rossz keresztmetszetű kábel, a nem megfelelő minőségű inverter, és más technikai, kivitelezési hibák miatt számíthatunk a teljesítmény csökkenésére.

A fenti tényezőkből jól látszik, hogy bár kiszámolhatjuk előre, mennyi lehet a napelemes rendszer éves termelése, ezek az adatok csak hozzávetőlegesek, hiszen a termelés nagyságát számtalan hatás befolyásolhatja. Ezért ennél a számítási formulánál sokkal pontosabb, ha saját fogyasztási igényünkből indulunk ki a tervezéskor, majd egy helyszíni szemle során a rendszert a saját körülményeinkhez igazítva rajzoljuk meg. Ha pedig csak hozzávetőleges adatok miatt kalkulálnánk, használjuk az Európai Bizottság által készített kalkulátort, amely segíthet az adatok hozzávetőleges megismerésében, ez azonban nem váltja ki a pontos, szakszerű felmérést. Csak így lehet gyorsan megtérülő, energiaigényünkhöz és adottságainkhoz alkalmazkodó napelemes rendszerünk.