Van vagy lesz napelemadó? Számoljunk vele, és ha igen, így megtérülhet a napelemes rendszer? Mi az igazság a napelemadóról? Cikkünkben ezt a témakört járjuk körbe.
A napelemes rendszerek iránti érdeklődés, valamint a rendszertelepítésekhez fűződő kereslet megsokszorozódott az elmúlt időben. A megnövekedett rezsiköltségek miatt ma már azok is háztartási méretű kiserőművet szereltetnének az ingatlanjukra, akik eddig elvettették ezt a lehetőséget. Azok pedig, akik eddig szkeptikusok voltak, legtöbbször azzal magyarázzák távolmaradásukat, hogy amint felszerelik fotovoltaikus rendszerüket, biztosan adót kell majd fizetniük utána, ezzel pedig oda a megtérülés, így a végén nem járnak majd jól. De mi az igazság a napelemadóról? Ennek járunk most utána.
A napelemadó kérdésköre szinte minden évben újra és újra felüti a fejét. Sokan ezért maradnak távol a rendszertelepítéstől, mert úgy ítélik meg, előbb kifizetik a rendszer telepítését, aztán pedig fizethetik az adót. Csakhogy azok, akik ezt nehezményezik, minden bizonnyal nincsenek tisztában azzal, hogy a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják. Ezek a díjak ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként már így is fizetendők. Ennek ellenére az elmúlt években telepített rendszerek így is egyre gyorsabban megtérülnek. Sőt, az energiadíjak emelkedésével ezek a díjak egyre elhanyagolhatóbbakká és jelentéktelenebbekké váltak. Nézzük, mik ezek a díjak, amelyeket a fogyasztók egy része adóként nevez meg, és mi ezen díjak mértéke.
Környezetvédelmi termékdíj
A környezetvédelmi termékdíj alapvetően nem a napelemes rendszerekre kivetett, egyfajta „büntetőadóként” értelmezhető díj. Sokkal inkább azokra a rendszerekre, például szórakoztatóelektronikai termékekre, illetve más, súlyosan környezetszennyező egységekre, készülékekre, akkumulátorokra vetették ki, amelyek nagy szennyezést jelentenek, újra felhasználásuk nehéz vagy nem lehetséges.
A 2015 január elsejével bevezetett termékdíj először 114 forintos díjat vetett ki a napelemes modulok kilogrammjára, majd később ezt 57 forintra módosították. A termékdíjat nemcsak itthon, de Európa-szerte is bevezették. Igaz, átlagosan 15-35 Ft/kg extraköltséget rónak a panelekre, vagyis jelenleg alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget jelentenek például Belgium és Franciaországban. Spanyolországban 2018-ban pedig eltörölték a megújulókra kivetett környezetvédelmi termékdíjat. Amit fontos tudnunk, hogy a megvásárolt napelemes panelek már tartalmazzák a termékdíjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs.
Elosztói teljesítménydíj
Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszereket sújtja, igaz, azokat csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték, illetve 4kW-nál nagyobb teljesítményű a rendszer. A jogalkotók ugyanis a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4kW-os napelemes rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát. Vagyis az efelett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza, sokkal inkább üzleti jellegű beruházás.
A szakértők természetesen már akkor jelezték, hogy a családi házak az elmúlt időszakban a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel pedig tovább növelik energiaigényeiket, vagyis előfordulhat, hogy egy-egy család akár az előirányzott 4kW-nak a kétszeresére is rendszert telepítenek. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta. Vagyis a kalkuláció során, például egy 6kW-os inverter esetén a különbözet után, vagyis 2kW-nyi teljesítmény után kellett volna megfizetni az elosztói teljesítménydíjat a szolgáltató felé. Csakhogy a rendelet megjelenése óta a díj mértéke 0 Ft/kW, vagyis a napelemtulajdonosok most még nem kell, hogy számoljanak ezzel a tétellel. Felmerülhet a kérdés, hogy ez változhat-e a jövőben? Véleményünk szerint igen, azonban a díj mértéke nem várható, hogy néhány ezer forintnál nagyobb legyen.
Most akkor van vagy lesz napelemadó?
Ha tágan értelmezzük a kérdést, „napelemadó” már van, még ha azt termékdíjnak is nevezzük, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizetnünk kell. Ez azonban nem jelentős tétel a beruházás mértékéhez nézve, sőt, a világ energiahelyzetét nézve a jövőben a megújulók akár kiváltságos helyzetbe is kerülhetnek. Mert a fotovoltaikusok segíthetnek a függetlenedésben, ezt pedig inkább szorgalmazni semmint büntetni kezdik a világ országai.
A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.
