Mi is az a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap – mint az ingatlanügyletek egyik meghatározó okmánya – mindenkinek magától értetődő okirat. De azt, hogy miért hasznos és hogyan miben tud nekünk segíteni, már kevésbé tudjuk. Most tisztázzuk az alapvető kérdéseket.
Aki már vásárolt vagy bérelt lakást, annak talán magától értetődő, hogy az ingatlanügyletek első lépése a lakás tulajdoni lap másolatának a beszerzése. Ez történhet személyesen, papíralapon a földhivatalban, vagy online is, ahol elektronikus formában tölthetjük le a hiteles, vagy nem hiteles tulajdoni lap másolatot. Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság Program (DÁP) hozzáféréssel ezt már 4 800 Ft bankkártyás fizetési díj ellenében otthonról, a kanapéról is bármikor megtehetjük a Földhivatal Online internetes oldalán.
A tulajdon adatbázisa
Magyarország egész területét, az ott található minden ingatlant (telket, termőföldet, házat, tavat, erdőt, stb.) lefedi az ingatlan-nyilvántartás rendszere. Egy ingatlan – legyen az állami, céges vagy magánszemély tulajdonában, – rendelkezik tulajdoni lappal.
Ha egy ingatlan létrejön, engedélyezik a használatát, a tulajdonos köteles a megfelelő, ellenőrzött formában, pontos, földmérő által hitelesített adatokkal regisztráltatni az ingatlan-nyilvántartás rendszerében. Ekkor pontos térkép készül róla és a rá vonatkozó iratokat őrzik az okirattárban. A már megszűnt, például lebontott vagy másik ingatlannal összevont ingatlanokról is adatbázis marad fenn.
Jogok és számok a tulajdoni lapon
Az önálló ingatlan létezése során minden fontos jogot (például ilyen a tulajdonjog, a haszonélvezeti jog, a jelzálogjog, a végrehajtási jog) fel kell vezetni a tulajdoni lapra. Az adatokat mindig ellenőrzött formában kell a bejegyzés alapjául szolgáltatni.
Ezt a kontrollt szolgálja, hogy az ingatlanra vonatkozó személyes és egyéb adatok, iratok jogvégzett szakember (pl. ügyvéd) által ellenőrizve, ellenjegyezve, a műszaki adatok pedig képzettséggel, jogosítvánnyal rendelkező szakember, a földmérő munkája eredményeként kerülhetnek az ingatlan-nyilvántartás rendszerébe.
Minden tulajdoni laphoz településenként egytől kezdődően létrehozott azonosító szám, helyrajzi szám tartozik, ami mellett a város, község nevét is fel kell tüntetni. A külterületi (településen kívüli) ingatlanok (termőföldek, erdők stb.) helyrajzi száma mindig nullával kezdődik.
Teljes vagy szemle?
Az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni lap tartalma is közhiteles, vagyis hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok létezését.
Az ingatlanra vonatkozóan (alapesetben) nem jöhet létre jog, ha az nincs még bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Így mindenki megbízhat abban, hogy az általa letöltött tulajdoni lap másolatán minden adat igaz és valóságos az adott pillanatban. Ez adja az ingatlanügyletek megbízhatóságának alapját, ezért fontos a tulajdoni lap.
A „teljes másolat” tartalmazhat minden létező és már törölt adatot az ingatlanról, így az ingatlan múltjáról is tudunk tájékozódni. Ha csak a jelenleg érvényes adatokról érdeklődünk, akkor az ún. „szemle” is elegendő nekünk, amely csak a letöltéskor, kiváltáskor érvényes bejegyzéseket tartalmazza.
A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles másolat kérhető. Fontos azonban, hogy a nem hiteles másolat tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.
A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója (info@ugyvedhazak.hu).
