Magyarországon jellemzően a téglaházaknak van hagyománya, de egyre inkább bekerül a köztudatba a könnyűszerkezetes házak fogalma. Ma már egyre többen döntenek úgy, hogy inkább valamilyen könnyűszerkezetes házat építenek, mint egy hagyományos téglaházat. A könnyűszerkezetes házaknak megvan a maga előnye és hátránya. Ebben a cikkben ezekről is lesz szó.

Mi az a könnyűszerkezetes ház?

Mai napig sokakban keverednek a fogalmak a könnyűszerkezetes házak körül. Könnyűszerkezetes házak, gyorsházak, készházak ezek egymáshoz nagyon közel álló fogalmak, ezért sokan akár még szinonimaként is használják őket. De mi a valóság? Mi a könnyűszerkezetes ház fogalma és vajon miben más a gyorsház és a készház?

Könnyűszerkezetesnek a definíció szerint az a szerkezet tekinthető, amelynek súlya nem éri el a 300 kg/m2-t. Ezzel a meghatározással az a probléma, hogy ennek a követelménynek manapság akár már egy jó minőségű, modern téglaház is meg tud felelni. Pedig egyértelmű, hogy a téglaházakat nem sorolhatjuk a könnyűszerkezetes házak közé.  Emiatt a könnyűszerkezetes ház fogalma kapcsán inkább az építési technikára helyezzük a hangsúlyt, mintsem a szerkezet súlyára.

A könnyűszerkezet, mint építési technika

A könnyűszerkezetes ház fogalma építéstechnikai oldalról annyit jelent, hogy az ilyen szerkezet váza alapvetően fából, valamint fémből készül. A szerkezet vázának anyagában a fém megjelenése egy viszonylag új keletű dolog. Korábban inkább csak fából készült a váz, manapság fém és fa együttesen alkothatja.

Könnyűszerkezet, gyorsház, készház

Érdemes tisztába tenni ezeket a könnyűszerkezethez kapcsolódó fogalmakat, főleg azért, mert a mai napig sokan szinonimaként használják. Való igaz, hogy a könnyűszerkezet, a gyorsház és a készház szavak jelentése csak minimálisan tér el, de eltér. 

Könnyűszerkezet

A könnyűszerkezet egy gyűjtőfogalom. Ha a szerkezet súlya alapján definiáljuk, akkor mindazokat a szerkezeteket jelöli, ahol a szerkezet súlya nem éri el a 300 kg/m2-t. Ha pedig a szerkezet anyaga alapján közelítünk, akkor könnyűszerkezetnek számítanak a fa és acélvázból készült szerkezetek.

A gyorsház és a készház is könnyűszerkezetnek számítanak, vagyis tekinthetünk rájuk egyfajta alkategóriaként. Mindkettő szerkezete eleget tesz a súlybeli előírásnak és a szerkezet anyagát tekintve fából és fémből állnak. Köztük a különbség az építési folyamatban van.

Készház

A készház esetén a házat előregyártott panelekből állítják össze. Ilyen panelekből készülnek nemcsak a falak, hanem a födémszerkezet és a tető is. Ezeket a paneleket egy külön gyárban, előre egyeztetett tervek szerint készítik el és szállítják az építkezés helyszínére. Ezért is szokták néha a készházakat “ház a gyárból” elnevezéssel illetni. 

A készházaknál az építkezés helyén már csak a szerelési munka zajlik, a helyszínen nincs lehetőség a panelek módosítására. A készházak panelekből való helyszíni összeállítása csupán néhány napot vesz igénybe. 

Gyorsház

A gyorsházak esetén a készházaknál előregyártott panelekhez képest a könnyűszerkezet fa és fém vázát a helyszínen állítják össze, vagyis nem előregyártott panelekből készül, mint a készházak esetében. Ez lehetőséget ad arra, hogy a helyszínen módosíthatók legyenek a  tervek, így egy sokkal rugalmasabb megoldásról van szó. Gyorsház építése során ha nem is napok alatt, de néhány hónap leforgása alatt elkészülhet a ház.

A könnyűszerkezetes házak előnyei

A könnyűszerkezetes házak előnyei közül legtöbben a gyorsaságot szokták kiemelni. De a gyorsaság mellett más előnyeit is ismerjük:

• Gyorsaság

A téglaházak építése az építési technikából fakadóan egy sokkal hosszadalmasabb projekt. Míg a téglaházak építése 1-2 évig is tarthat, addig a készházak esetén maga az építés csupán néhány nap, de gyorsházaknál sem több néhány hónapnál. 

Persze azért ezekkel a néhány napos építési időkkel óvatosan kell bánni. A helyszíni építési munkálatok csak néhány napot vesznek igénybe, de a panelek megtervezése, egyeztetése és legyártása szintén időigényes folyamat. 

A készházaknál választhatunk már meglévő tervekből. A már elkészült tervek alapján sokkal gyorsabb a panelek gyártási folyamata, mintha egyedi készházat szeretnénk. Persze egyedi készház építtetésére is van lehetőség, de ilyenkor számolni kell azzal, hogy a panelek gyártása és a szükséges előmunkálatok, egyeztetések több időt vesznek igénybe.

• Könnyen felfűthető

A gyorsaság mellett a könnyűszerkezettel épült házak másik előnye a könnyű felfűthetőség. Ez az állítás megállja a helyét, hiszen a könnyűszerkezetes házak szerkezetének alig van hőtároló tömege. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy télen a házat gyorsan fel lehet fűteni, viszont nyáron könnyebben felmelegszik a ház, ezért a klímaberendezés beszerelése elengedhetetlen.

• Helytakarékosság

Azonos bruttó alapterület mellett egy téglaházhoz képest nagyobb a használható belső tér. Emiatt a kisebb alapterületű és kisebb beépíthetőségű telkeken a könnyűszerkezetes házaknak abszolút van létjogosultsága.

• Olcsó?

A kérdőjel nem véletlen. Bár nagyon sokan a kedvező árát szokták még a könnyűszerkezetes házak előnyeként felhozni, ez azonban nem ilyen egyértelmű. Az alapanyagokon lehet ugyan spórolni, ilyen esetekben valóban olcsóbb, mint egy téglaház. De valójában, ha a készházak kivitelezése során minőségi anyagokat választunk, akkor egy téglaház árához képest nincs óriási különbség.

A könnyűszerkezetes házak hátrányai

A könnyűszerkezetes házaknak ugyanúgy megvannak a maga hátrányai, mint az előnyei.

• Hőszigetelés

Maga a könnyűszerkezet nem túl jó hőszigetelő, ezért mindenképpen szükséges megfelelő szigetelést alkalmazni, amelyekkel természetesen lehet javítani a hőszigetelő képességen. Ez pedig a költségvetésben többletterhet jelent.

• Hangszigetelés

A hőszigetelési képességhez hasonlóan önmagukban a falak a hangszigetelésben sem kimagaslóak. Nem a külső falakkal van a gond, inkább a belső falak azok, amiknek kevésbé jó a hangszigetelésük. De ahogy a hőszigetelésnél, úgy a hangszigeteléssel ezt is lehet orvosolni.

• Kivitelezési hibák

A könnyűszerkezetes házaknál nagyon sok múlik a kivitelezésen. Csak hozzáértő, gyakorlott szakemberekkel érdemes könnyűszerkezetes házat építeni, különben a kivitelezési hibáknak súlyos következményei lehetnek. Az egyik leggyakrabban előforduló probléma a hőhíd kialakulása, ami rövid időn belül penészedéshez vezethet, ami pedig egészségre káros.

Itt kell megemlíteni, hogy bár a világ számos pontján hosszú évtizedek óta alkalmazott építési technológiáról van szó, de idehaza a téglaházakhoz képest gyerekcipőben jár a könnyűszerkezetes házak építése. Ezért viszonylag szűk az a hazai szakmai gárda, akik tényleges hozzáértéssel rendelkeznek ilyen házak megépítéséhez.

Tények-tévhitek a könnyűszerkezet kapcsán

Mivel hazánkban egy viszonylag új építési technikáról van szó, legalábbis az errefelé hagyományosnak mondható téglaházakhoz képest, ezért tévhitek is keringenek a könnyűházakkal kapcsolatban. Ez nem meglepő, hiszen az emberek még nem ismerik kellően a technikát, nincsenek teljes mértékben tisztában a könnyűszerkezetes házak tulajdonságaival. 

Az egyik leggyakoribb tévhit, amit a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban szoktak említeni, az a tartóssága. Sokan azért elutasítóak a könnyűszerkezetes építkezésekkel szemben, mert azt gondolják, hogy nem időtállóak. Ez egyértelműen tévhit. A szabályokat betartva, minőségi alapanyagokból, az előírásoknak megfelelő kivitelezés mellett a könnyűszerkezetes házak igenis tartósak, akár több száz évig is ugyanúgy megmaradnak, mint egy téglaház.

Egy másik gyakori érv, hogy új technológia révén, még nem bizonyított, hogy mit tud. Ez tévhit. Magyarországon egy nemrégiben felfedezett és felkapott technológiáról van szó, de a világ számos más pontján egy közkedvelt építkezési technikáról beszélünk. Kanadában, az USA-ban a házak jelentős százaléka ilyen technológiával készül, és még Európában is vannak hagyományai. Az észak-európai országokban, mint például Norvégiában, szintén sok évre visszamenőleg használt és elfogadott építési mód.

Tégla vagy könnyűszerkezet?

Bár szerkezetében a könnyűszerkezetes házak és a téglaházak jelentős különbségeket mutatnak, de külső jegyekben gyakorlatilag nincs különbség, ránézésre ugyanolyan a homlokzati megjelenésük. A tégla vagy könnyűszerkezet közötti döntési helyzetben mindig mérlegelni kell, hogy kinek mi a fontos, mennyire fontos a gyorsaság az egyéb szempontokhoz képest.