Jószomszédi (v)iszony, avagy meddig miénk a föld?
Tulajdonosként azt hihetjük, hogy ha miénk az ingatlan, akkor azon bármit megtehetünk. Ez koránt sincs így, szabályok és törvények szabályozzák azt, hogy mi az, amit a tulajdonos megtehet, és mi az, ami tilos. Bejegyzésünkben a kertes házak helyzetét vizsgáljuk meg, külön kitérve az oly sok bosszúságot okozó áthulló termények, áthajló ágak és átnyúló gyökerek problémakörére.
Törvények és szabályok
Saját ingatlanunk használatát elsődlegesen a Ptk. 5:23. § szabályozza. A törvény szerint a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Emellett találunk szomszédjogi szabályokat is jogrendszerünkben, amelyek egyedi, konkrét kötelezettségeket, tilalmakat is megfogalmaznak. Ilyen a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény. Ez az a jogterület továbbá, amelyen kiemelkedő jelentősége van a bírósági gyakorlatnak, jogértelmezésnek is.
A Ptk. tehát tiltja a szükségtelen zavarást, vagyis a szükségesnél nagyobb mértékű zavarás jogellenes. Nyilvánvalóan sok minden zavarhatja a szomszédainkat, legyen az akár egy kerti parti, a gyermek zenei fejlesztése, vagy a fűnyíró hangja. A szubjektív tényezők e kérdés kapcsán elkerülhetetlenek. Látható, hogy e körbe sok jogeset tartozhat.
Mostani cikkünkben a kertes házas környezetben gyakran előforduló áthulló termény, áthajló ágak és átnyúló gyökerek problémakörét járjuk körbe bővebben.
Áthulló termény
A szomszédos ingatlanról áthulló terményt a jogszabály alapján az ingatlan tulajdonosa felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termés beszedését elmulasztotta. Amennyiben tehát a szomszéd tulajdonában álló ingatlanon áll a kérdéses bokor/fa, az arról lehulló gyümölcsöt csak azután szedheti fel a szomszéd a saját ingatlanáról, ha a tulaj azt elmulasztotta. Javasolt tehát a szomszédot írásban felszólítani erre, akinek azt méltányos határidő alatt kell felszednie, amit adott esetben a mezőgazdasági, illetőleg a helyi kertészeti szokásoknak és az összes körülménynek megfelelően lehet megállapítani.
Fontos, hogy ha például egy almafáról még át is hullik a gyönyörű piros alma – amelyről már tudjuk, hogy az a szomszéd tulajdona -, kötelesek vagyunk beengedni őt, biztosítani számára a gyümölcs összegyűjtését a Ptk. 5:25. § szerint, természetesen kártalanítás mellett.
Szintén a növény tulajdonosának a kötelezettsége a termény beszedése közterületre hulló termény esetén, azonban ha azt méltányos időn belül nem teszi meg, úgy azt bárki felszedheti.
Amennyiben pedig a növény két ingatlan határvonalán helyezkedik el, úgy a növény és terménye is egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait. Ebből az is következik azonban, hogy a növény gondozása is közös, egyenlő arányban terheli a feleket. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor egy már veszélyes fáról van szó, tehát például korhad, vagy egyébként gallyazni kell.
Áthajló ágak és átnyúló gyökerek
A szomszéd ingatlanán álló fa áthajló ágai, átnyúló gyökerei az áthulló terményeknél több esetben okoznak konfliktusokat, talán azért mert nagyobb bosszúságot tudnak kiváltani. A jogszabály rendelkezése szerint az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Ebben az esetben még a jogszabály is tartalmazza tehát, hogy fel kell hívni a fa tulajdonosát, hogy távolítsa el az áthajló ágakat/gyökereket.
Jószomszédi viszony és vitarendezés
Alapvetően tulajdonosként érdemes a jószomszédi viszony kialakítására és ápolására törekednünk, azonban sokszor előfordul, hogy ez nem járható út. A szomszédjogi viták rendezésében elsőfokon a helyi jegyző az illetékes. A jegyzőtől egy éven belül kérhetünk birtokvédelmet, aki helyszíni szemlét tartva állapítja meg, hogy történt-e jogsértés, és ha igen, elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, és eltiltja a jogsértőt a birtoksértő magatartástól. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Azonban az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A blogcikk szerzője, dr. Földesi Eszter ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat (info@ugyvedhazak.hu) tagja.
