Milyen elvárásokat támaszthatunk lakásunk fűtési rendszerével szemben? Adjon kellemes hőérzetet, legyen könnyen kezelhető, üzemeltetése ne kerüljön sokba, és feleljen meg a környezetvédelmi előírásoknak. Lássuk, milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor a legjobb megoldást keressük a fűtési rendszerek között. 

A fűtési rendszerek többnyire két részből állnak: egy hőtermelő és egy hőleadó egységből. Utóbbi lehet radiátor, padló-, fal- és mennyezetfűtés. Központi fűtésre alkalmas hőtermelő készülékek pedig a gázkazán, a szilárd tüzelésű kazán és a hőszivattyú.

A legnépszerűbb fűtési rendszerek Magyarországon

Magyarországon jelenleg a szilárd tüzelésű és a gázüzemű fűtéstípusok a legnépszerűbbek, de ahogy egyre nagyobb teret nyernek a környezetvédelmi szempontok, a hangsúly áttevődik a megújuló energiaforrásokra. 

Gázfűtéses kazánok

Magyarországon a távhőszolgáltatás mellett a gázkazános fűtés a legelterjedtebb.

• A cirkó kazánok a fűtővizet keringetik egy szivattyú közreműködésével. 
• A korszerű kondenzációs kazánok pedig működésük során az égésterméket tartalmazó füstgázt hűtik le a készüléken belül, így a kondenzációkor felszabaduló energia is hasznosul.

Ezekhez a zárt rendszerű gázkazánokhoz viszont speciális kéményre van szükség, ami igen költséges lehet. A teljes rendszer bekerülési ára a hőleadó egységekkel, anyagköltséggel és munkadíjjal együtt többmilliós tételt jelenthet. 

Szilárd tüzelésű kazánok

A szilárd tüzelésű kazánok tüzelőanyagok – pl. fa, szén, brikett, pellet – elégetésével termelnek hőt, ami egy közvetítő közeg, a víz segítségével fűti fel a rendelkezésre álló teret. Használata nem eredményez feltétlenül kisebb fűtési költséget, mint egy jól megtervezett és kivitelezett gázos fűtési rendszer.

• A normál fatüzelésű kazánban, akárcsak a kandallóban vagy cserépkályhában, a tűztérben zajlik le az égési folyamat. 
• A modern, faelgázosító kazánban szabályozott körülmények között történik az égés, amihez egy ventilátor adagolja a szükséges levegőt. A technológiának köszönhetően kétszer annyi ideig ég a fa, mint a hagyományos kazánban, ezért a tüzelőanyag felhasználás jelentősen csökkenhet.

Elektromos fűtési módszerek

A technika fejlődésével az elektromos árammal működő fűtési rendszerek egyre gazdaságosabbá és olcsóbbá válnak. Előnyük, hogy telepítésükhöz nincs szükséges bonyolult rendszerekre, sem drága kéményekre. 

• Az infrapanelek elektromos árammal működő vékony fűtőtestek, amelyek infrasugárzással felmelegítik a közelükben lévő tárgyakat, majd a belőlük áradó hő melegíti fel az egész szobát. Az elemeket többnyire mennyezetre vagy falra szerelik.
• Az elektromos konvektorok is megfizethető alternatívát jelentenek lakásunk hőellátásához. Ezek a berendezések konvekciós elven, a meleg és a hideg levegő fajsúlybeli különbségének felhasználásával működnek. Drágábbak a hagyományos elektromos radiátoroknál, viszont gyorsabban és hatékonyabban fűtik fel a helyiséget.
• Remek kiegészítő fűtésként szolgálhatnak az elektromos fűtőszőnyegek, amelyek meleg és hideg burkolatok alá is telepíthetőek és egyenletes hőérzetet biztosítanak a lakók számára.  

Alternatív fűtési megoldások

Ha a bolygónk szempontjait is figyelembe vesszük, érdemes hosszú távú megoldásként zöld energiában gondolkodunk. A környezetbarát fűtési rendszerek kiépítése elsőre nem tűnik pénztárcabarát megoldásnak, de a megtérüléssel ebben az esetben is számolhatunk.

A napenergia felhasználása

A napsugárzás energiáját napkollektorral vagy napelemmel hasznosíthatjuk. 

• A napkollektorok napenergia felhasználásával közvetlenül állítanak elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtési célú alkalmazása kiváló hőszigetelést feltételez, de még így is inkább tavaszi és őszi átmeneti időszakban érdemes ezzel a technológiával számolni, elsősorban kiegészítő lehetőségként.  
• A napelemek elektromos áramot termelnek a nap energiájából, amelyet rengeteg területen tudunk hasznosítani a háztartásban. Emellett pedig különböző fűtésrendszereket üzemeltethetünk vele. A napelemes rendszer kiépítése igen magas költségekkel jár, akár az 5-6 milliót is elérheti, viszont 8-10 év alatt teljességgel megtérül. Érdemes figyelemmel kísérni a számos meghirdetett állami és az európai uniós pályázatot, hogy a támogatásokkal csökkentsük kiadásainkat. 

A geotermikus energia felhasználása

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia, melyet a hőszivattyús fűtési rendszerek hasznosítanak. Attól függően, hogy miből nyerik a hőt, a következő típusokat különböztetjük meg:

• A talaj-kollektoros vagy a talajszondás rendszer a talaj hőenergiáját veszi fel.
• A levegős hőszivattyú a levegő hőmérsékletét hasznosítja.
• A vizes hőszivattyú a tavakból, folyókból, fúrt kutakból nyer energiát.

A vizes berendezések a legjobb hatásfokú hőszivattyúk, viszont a telepítés költségei a földmunkák és a szerkezet ára miatt nagyon magasak. A levegős hőszivattyúk beépítése ugyan olcsóbb, de a külső levegő hőingadozása miatt termelékenysége ingadozó.

A biomassza felhasználása

Ez a fűtésrendszer a szerves anyagok felhasználásának melléktermékével biztosítja a kívánt hőt a következő módokon:

• Előkészület nélkül égethető anyagok (pl. fahulladék) eltüzelésével.
• Biomasszából előállított tüzelőanyag (pl.: brikett) alkalmazásával.
• A biomasszából kémiai folyamat során készített üzemanyag (pl. biodízel) vagy gáz elégetésével.

Magyarországon ez az fűtésforma jelenleg még nem túl kifizetődő, mivel egyelőre a biomassza-kazánok sokba kerülnek, és az üzembentartási költségek is magasak. 

Energiatakarékos zöld otthonok

A legjobb fűtési rendszerek kialakítása otthonunkban 

Lakásfelújításkor, fűtéskorszerűsítésnél, vagy egy teljesen új fűtési rendszer kialakításánál is fontos, hogy jól végiggondoljuk lehetőségeinket. Vizsgáljuk meg az ingatlan környezeti adottságait, alkalmas-e például a geotermikus energia kiaknázására, vagy az ingatlan fekvése miatt inkább napenergiában gondolkodjunk? Esetleg érdemes kombinálni a zöld energiaforrásokat, hiszen a családi ház fűtésére tervezett hőszivattyú akár napelemes áramforrásból is nyerheti az energiát? 

A másik fontos szempont a befektetési költség. Mindenképpen gondolkodjunk hosszú távú megtérülésben: amit megspórolunk az olcsóbb bekerüléssel, azt könnyen elveszthetjük a drága üzemeltetési kiadásokon. Az elektromos fűtés ma még nem tartozik az olcsó rendszerek közé, de ahogy népszerűvé válnak a napenergia által működtetett berendezések, egyre gazdaságosabbnak számít fenntartásuk. 

Míg a modern ingatlanok egyre kevésbé hagyatkoznak a földgázra energiaforrásként, az alternatív fűtési rendszerek lassanként teret nyernek. Ma már megfelelő hőszigetelés nélkül nem érdemes belevágni egy építkezésbe, de egyre gyakoribb, hogy a napenergia passzív felhasználási lehetőségeit is figyelembe veszik az építtetők.  Az épületek megfelelő tájolása, a kedvező fényeloszlató tulajdonságokkal rendelkező anyagok alkalmazása, valamint a terek természetes légáramlást biztosító kialakításával már mindenképpen spórolunk az energiával.