Ha 2008 óta lakást vásárolunk vagy bérbe adunk, a tranzakcióhoz szükséges az energetikai tanúsítvány. De ki készíti és milyen kivételes esetekben nem kell beszerezni a tanúsítványt? Cikkünk ebben segít eligazodni.

Az energetikai tanúsítvány tartalmazza az ingatlan energetikai besorolását, leírja, mi jellemzi a fűtési és a hűtési rendszerünket. Sőt, javaslatot is ad arra, hogy az optimálisabb, energiatakarékosabb felhasználás érdekében milyen átalakítások szükségesek. Csak kevesen tudják, hogy 2015. december 31. óta nemcsak az adásvételi szerződéseknek, hanem a bérleti szerződéseknek is tartalmazni kell az energetikai tanúsítvány azonosító számát és a tanúsítvány átadásának tényét.

Visszakereshető tanúsítványok

Az adásvételi és a bérleti szerződésekben ki kell arra térni, hogy szükséges-e az energetikai tanúsítvány az adott esetben. Ha igen, akkor ezen tanúsítvány központi beazonosító számát fel is kell tüntetni az okiratban, illetve nyilatkozni kell arról, hogy a tulajdonos a másik félnek a tanúsítványt átadta.

Az ingatlanok kapcsán bárki ellenőrizheti néhány adat ismeretében az energetikai tanúsítványt ezen az oldalon: http://entan.e-epites.hu/?tanusitvany_lekerdezese

Ki készíti?

Az energetikai tanúsítványt csak olyan mérnök készítheti el, aki beszerezte a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara által kibocsátott, a jogosultságot igazoló engedélyt. Az engedélyen túl a szakembereknek meg kell felelniük a jogszabályokban előírt egyéb feltételeknek is. A jogosultsággal rendelkező mérnökökről névjegyzéket is vezetnek.

A kamarák névjegyzékében itt és itt ellenőrizhetjük, hogy egy mérnök jogosult-e a tanúsítvány elkészítésére.

Mikor nincs szükség tanúsítványra?

Vannak esetek, amikor nem kell beszerezni az energetikai tanúsítványt. Ide sorolhatjuk a vonatkozó rendelet alapján a következő eseteket, ahol a szerződés:

• önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
• legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
• hitéleti célra használt épületre;
• nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, illetve műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre vonatkozik.

Akkor sem kötelező az energetikai tanúsítványt beszerzése, ha a tulajdonátruházás még a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőzően történik, vagy ha az ingatlanban tulajdonnal már rendelkező tulajdonostárs szerez vételár fejében további tulajdoni illetőséget.

A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója ([email protected]).