Energetikai tanúsítvány: ki készíti és mikor van rá szükség?
2008 óta ingatlan adásvételéhez vagy bérbeadásához szükséges az energetikai tanúsítvány. De ki készíti és milyen kivételes esetekben nem kell beszerezni a tanúsítványt? Cikkünk ebben segít eligazodni.
Az energetikai tanúsítvány tartalmazza az ingatlan energetikai besorolását, leírja, mi jellemzi a fűtési és a hűtési rendszerünket. Sőt, javaslatot is ad arra, hogy az optimálisabb, energiatakarékosabb felhasználás érdekében milyen átalakítások szükségesek.
2023. november 1-jétől új szabályok vonatkoznak a lakások energetikai tanúsítványára, így például azok számát és tartalmát nem kell a szerződésekben feltüntetni. Továbbra is kötelező azonban az energetikai tanúsítvány elkészítése a bérbeadás vagy eladás előtt, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át is kell adnia a tanúsítványt, vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.
Visszakereshető tanúsítványok
Az adásvételi és a bérleti szerződésekben ki kell arra térni, hogy szükséges-e az energetikai tanúsítvány az adott esetben. Ha igen, akkor ezen tanúsítvány központi beazonosító számát fel is kell tüntetni az okiratban, illetve nyilatkozni kell arról, hogy a tulajdonos a másik félnek a tanúsítványt átadta.
Az ingatlanok kapcsán bárki ellenőrizheti néhány adat ismeretében az energetikai tanúsítványt az Országos Építésügyi Nyilvántartás oldalán.
Ki készíti az energetikai tanúsítványt?
Az energetikai tanúsítványt csak olyan mérnök készítheti el, aki beszerezte a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara által kibocsátott, a jogosultságot igazoló engedélyt. Az engedélyen túl a szakembereknek meg kell felelniük a jogszabályokban előírt egyéb feltételeknek is. A jogosultsággal rendelkező mérnökökről névjegyzéket is vezetnek.
A kamarák névjegyzékében itt és itt ellenőrizheted, hogy egy mérnök jogosult-e a tanúsítvány elkészítésére.
Mikor nincs szükség a tanúsítványra?
Vannak esetek, amikor nem kell beszerezni az energetikai tanúsítványt. Ide sorolhatjuk a vonatkozó rendelet alapján a következő eseteket, ahol a szerződés:
- önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
- legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
- hitéleti célra használt épületre;
- nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, illetve műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre vonatkozik.
Akkor sem kötelező az energetikai tanúsítványt beszerzése, ha a tulajdonátruházás még a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőzően történik, vagy ha az ingatlanban tulajdonnal már rendelkező tulajdonostárs szerez vételár fejében további tulajdoni illetőséget.
A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója (info@ugyvedhazak.hu).
