A bérleti szerződés felmondása nagyban függ attól, hogy maga a bérleti szerződés milyen időtartamra szól. Ezt figyelembe véve létezik határozott időre és határozatlan időre szóló bérleti szerződés. Határozatlan idejű bérleti szerződés felmondása jellemzően sokkal egyszerűbb, mint határozott idejű szerződés esetén. De mi a különbség a két szerződéstípus között? Miért és mikor jó a határozott és a határozatlan szerződésváltozat? Cikkünk ebben segít eligazodni. 

A bérleti szerződésre irányadó törvények

A bérleti szerződések kapcsán jelenleg Magyarországon két törvény tekinthető irányadónak:

• az egyik a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.), 
• a másik pedig a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvény.

Határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződés?

Bérleti szerződés kötésekor a bérbeadó és a bérlő számos kérdésben egyezségre jut, amelyeket írásba foglalva a bérleti szerződésben rögzítenek. Ilyen például a szerződés időtartama is, ami arról tájékoztat, hogy a bérlő mennyi ideig jogosult a bérleményt használni. Két fő típusa van a lakásbérleti szerződéseknek:

• Határozott idejű bérleti szerződés: ilyenkor a bérlő egy előre meghatározott ideig használhatja a bérleményt. Ingatlan bérbeadásnál általában határozott idejű szerződéseket kötnek a felek, jellemzően minimum félévre, de inkább 1 évre. A határozott idejű szerződés előnye, hogy erre az időszakba mind a bérlő , mind pedig a bérbeadó is védve van. Vagyis a bérbeadó számolhat azzal, hogy a bérlési idő alatt megkapja az őt megillető bérleti díjat, a bérlő pedig azzal, hogy ezalatt használhatja a bérleményt. 
• Határozatlan idejű bérleti szerződés: ebben az esetben nincs rögzítve, hogy a bérlő mennyi ideig használhatja a bérleményt. Emiatt a határozott idejű szerződéshez képest a bérlő és a bérbeadó helyzete kevésbé biztosított, mert nincs egy előre egyeztetett időtartam a bérlemény használatára vonatkozóan.

Határozatlan idejű bérleti szerződés felmondása

A határozatlan idejű bérleti szerződés felmondása viszonylag egyszerű. Rendes felmondással, akár indoklás nélkül is lehetséges a bérleti szerződés megszüntetése. 

A felmondás kapcsán viszont van néhány tudnivaló, amivel érdemes tisztában lenni:

• A bérleti szerződés felmondásával mindkét fél élhet, a bérlő és a bérbeadó is.
• A rendes felmondásról írásban kell nyilatkozni, akár a bérlő, akár a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés felmondását.
• Amennyiben az adott hónap 15. napjáig megtörténik a bérleti szerződés felmondásáról szóló írásbeli nyilatkozat, akkor a következő hónap végére tekinthető felmondottnak a bérleti szerződés. Ha az írásbeli nyilatkozattétel átcsúszik az adott hónap 15. napja utánra, akkor további egy hónappal hosszabbodik a bérleti szerződés felmondási folyamata, tehát nem a rákövetkező hónap, hanem az azt követő hónap végére tekinthető felmondottnak a bérleti szerződés. Konkrét példák az érthetőség kedvéért:

1. 1. 1. Ha a felmondásról szóló írásbeli nyilatkozatot 2021. július 10-én rögzítik és átadják a másik fél számára, akkor a bérleti szerződés 2021. augusztus 31-e után már felmondottnak tekinthető.
      2. Ha a felmondásról szóló írásbeli nyilatkozatot 2021. július 16-án rögzítik és adják át a másik fél számára, akkor a bérleti szerződés csak 2021. szeptember 30-a után tekinthető felmondottnak.

• Mivel a felmondási folyamat határidőhöz kötött, az írásbeli nyilatkozat átadási, illetve kézhezvételi idejét jó, ha igazolni tudjuk. Ezt legegyszerűbben személyes átvétellel oldhatjuk meg, de ha a felmondást kezdeményező fél postán juttatja el a másik fél részére, akkor erre is van lehetőség. Ilyenkor érdemes ezt ajánlott, tértivevényes küldeményként kell feladni.

Határozott idejű bérleti szerződés felmondása

A határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem mondható fel, hacsak a bérleti szerződés ennek lehetőségéről külön nem nyilatkozik, vagy a Ptk. erre vonatkozó rendelkezései lehetőséget nem adnak rá.

A határozott idejű bérleti szerződések felmondásának lehetséges eseteiről a Ptk. tekinthető irányadónak. A Ptk. ugyanis rögzíti azokat az eseteket, amikor akár egy határozott idejű bérleti szerződés idő előtti felmondása is lehetséges. Mik ezek az esetek?

• Ptk. 6:339. § (4): A bérleti szerződés nem szűnik meg a bérlő esetleges halálával, mivel a bérleti jogviszony a bérlő örököseire száll. A bérlő elhalálozása esetén lehetőség van arra, hogy a bérlő örökösei a bérleti szerződést 30 napon belül felmondják, megszüntessék.
• Ptk. 6:340. § (3): Új tulajdonos esetén a határozott idejű bérleti szerződés szintén felmondható, ha az új tulajdonost a bérlő a bérleti szerződés lényeges feltételeiben vagy a bérleti viszony fennállásában megtévesztette.
• Ptk. 6:346. § (2)-(3): A határozott idejű bérleti szerződés akkor is felmondható a bérlő részéről, ha a bérleményben olyan korszerűsítési munkák történnek, amelyek a lakás használatát jelentősen korlátozzák. Ezekről a korszerűsítési munkákról a bérbeadó köteles írásban értesíteni a bérlőt. A bérlő a kézhezvételt követő hónap utolsó napjáig felmondhatja a szerződést.

Ez a három eset lefedi azokat a helyzeteket, amelyben a határozott idejű bérleti szerződés felmondása egyoldalúan lehetséges. De természetesen a jog lehetőséget ad arra, hogy a bérlő és a bérbeadó közös megegyezés keretében döntsenek a lakásbérleti szerződés felmondásáról, megszüntetéséről. Ebben az esetben írásbeli nyilatkozat szükséges a felmondással kapcsolatos feltételekről (pl. felmondási idő).

Mi történik szerződésszegés esetén?

A bérleti szerződés felmondása szerződésszegés miatt is lehetséges, erről szintén a Ptk. rendelkezik, mégpedig a 6:348. és a 6:336. Paragrafusok. Ezek meghatározzák, milyen konkrét esetekben lehet szó szerződésszegés miatti felmondásról, és ezeknél milyen kötelezettségek merülnek fel, milyen határidőket kell betartani:

1. Az együttélés szabályainak kirívó megszegése: Főleg társasházak esetén fordulhat elő olyan szituáció, amely során a bérlő vagy a vele együttélők nem tartják be például a társasház szabályait. A csendháborítás például egyértelműen ide sorolható. Természetes ez nem csak társasházak esetén alkalmazható rendelkezés. 
2. A bérlemény vagy a közös használatra szolgáló terület nem rendeltetésszerű használata. Ide tartozik például az az eset, amikor a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lelakja a bérleményt.
3. A bérlemény nem szerződésszerű használata. Ide sorolandó például az az eset, amikor a bérlő a bérbeadó tudta nélkül egy harmadik fél számára bérbe adja az ingatlant.

Ezekben a szituációkban az alábbi eljárásrend alkalmazandó: 

• Amint a fenti esetek a bérlő tudomására jutnak, attól számított 8 napon belül a bérlő köteles felszólítani a bérbeadót a nem megfelelő magatartás megszüntetésére. Célszerű ezt szintén írásban megtenni, hiszen vitás ügyekben csak így lehet igazolni a felszólítás tényét. A felszólítás szövegezésében szerepelnie kell, hogy amennyiben a bérlő nem tesz eleget a felszólításban foglaltaknak, akkor az milyen következménnyel jár: jelen esetben lakásbérleti szerződés felmondásával. 
• Ha a felszólítás ellenére sem következett be érdemi változás, akkor legalább 15 napos felmondási időt kell biztosítani a bérlő számára és a felmondást követő hónap végére a bérleti szerződés felmondottnak tekinthető. 

Kirívó esetben, ha olyan súlyos szerződésszegés történik, hogy nem várható el, hogy a bérbeadó a szerződést továbbra is fenntartsa, akkor a felmondást 8 napon belül közölni kell a bérbeadóval.

Mit tehetünk fizetési mulasztás esetén? 

Nemcsak a bérlő magatartása miatt fordulhat elő szerződésszegés, hanem a bérleti díj és a közüzemi díjak elmulasztása miatt is. A bérleti szerződés értelmében a bérlő a bérbeadó számára bérleti díjat köteles fizetni a bérlemény használatáért, valamint a használatból fakadó közüzemi díjakat is fizetnie kell. Amennyiben a bérleti díj vagy a közüzemi díjak fizetése elmarad, úgy a bérbeadó fizetési felszólítást követően jogosult felmondani a szerződést, ha a bérlő a bérbeadó fizetési felszólítása ellenére sem teljesíti határidőre a tartozását.

Ilyen esetben az alábbi határidőket kell betartani: 

• A bérbeadó köteles a bérlőt írásos formában felszólítani a fizetésre. Ebben a felszólításban szerepelnie kell, hogy milyen következményekkel jár, ha a bérlő a felszólításban foglaltaknak határidőig nem tesz eleget. 
• Ha a bérlő a felszólítás kézhezvétele utáni 8 napon belül nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a bérbeadó a határidő letelte utáni 8 napon belül legalább 15 napos felmondási idővel élhet a bérleti szerződés felmondásának lehetőségével.
• Ilyenkor a határidőt követő hónap végével tekinthető felmondottnak a szerződés.

Kiadom az ingatlanom