Cikksorozatunk első részében az ingatlanok erősáramú rendszereit, és azok fontosságát ismerhettük meg. Az erősáramú rendszerekkel párhuzamosan azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a gyengeáramú rendszerek is. Vizsgáljuk meg a gyengeáramú rendszerek fejlődését, jellemzőit, valamint azt, hogy miként szolgálják a kényelmünket ezek a hálózatok.

Gyengeáramú rendszereknek azokat a kommunikációs, vezérlő, és kényelmi szolgáltatásokat nyújtó elektromos hálózatokat hívjuk, amelyek a különféle berendezések összekapcsolására, irányítására szolgálnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a lakóingatlanokban kiépített internetes és tv hálózatok; az otthoni számítógépes hálózatok, a riasztó- és videó rendszerek, a fűtés-hűtésvezérlők, és az egyéb nyitó, illetve záró rendszerek. 

Történeti kitekintő

Az első rendszerek már a II. világháború előtt megjelentek egy-egy vezeték formájában, melyek a háztetőkön lévő rádió antennák, valamint a telefonok bekötésére szolgáltak. Sok évtizeden keresztül ezek jelentették a korszerű kommunikációt és szórakoztatást. Később, a 60-as évektől az antennák már nem csak a rádiókhoz, hanem a tévékhez is szükségessé váltak. Idővel a társasházakban megjelentek a nagyobb teljesítményű központi antennák, amelyekhez már a lakásokhoz leágazó antennakábelezésre volt szükség. A 80-as években elindultak a különféle kábeltévé szolgáltatások is. A szolgáltatásbővülés a 90-es évekre megváltoztatta a szokásokat, és egyre több háztartásban kezdtek egynél több tévét használni. 

Integrált kábelezés

Ahogy nőttek az igények és a berendezések számai, úgy kezdtek a lakásokon belül elburjánzani a kábelek is. Ezek elrejtéséhez, burkolásához ekkortájt nem léteztek még megoldások, leggyakrabban U szöggel fogták a padlókhoz, falakhoz. A 90-es évek elején merült fel az igény, hogy a sok különféle gyengeáramú kábeltípust célszerű lenne egyféle vezetékezéssel megoldani. Ekkortájt kezdtek elterjedni szélesebb körben a számítógépek közötti hálózatok, majd az internet is, ami tovább erősítette az integrált kábelezés iránti igényt. 

A fejlesztések győztesei a csavart érpárú kábelezések lettek, és az évtized közepéig kidolgozták az UTP, STP rendszereket, és a hozzájuk kapcsolódó CAT3, CAT5 szabványokat. Ezek a kifejezések ma is ismerősek lehetnek, hiszen a csavart érpárú hálózatok mindenütt elterjedtek, és fejlesztésük napjainkban is tart. Ezek a kábelezési rendszerek különféle jelátalakítókon keresztül alkalmasak az összes gyengeáramú rendszer jelátvitelére, ezért ideális platform akár a lakossági rendszerek kiépítéséhez is. Otthoni felhasználásra azonban mégsem terjedtek el széles körben, főleg a magas költségek miatt. Az otthoni gyengeáramú rendszerek így a mai napig megmaradtak a többféle kábelhasználatnál, kibővülve az UTP, STP és az elmúlt tíz évben egyre gyakrabban használt üvegszálas kábelekkel. Az elmúlt évtizedek döntő változása a kiépítés módjában jelent meg. A vezetékeket az erősáramú kábelekhez hasonlóan a falakban, padlóban helyezik el. Minden feladatra kifejlesztettek csatlakozókat, így a kábelezés ma már mindenütt kialakítható szinte láthatatlan, esztétikus módon. 

Vezeték nélküli rendszerek

Ezzel párhuzamosan a 2000-es évek elejétől egyre jobban kezdtek elterjedni a vezeték nélküli rendszerek is. Közülük leginkább a WLAN rendszerek terjedtek el, amik képesek összekapcsolni a kommunikációs és a szórakoztató elektronikai berendezéseket és az internetet.  Kiépítésükhöz nincs szükség kábelezésre, a központi egység (ami leggyakrabban egy WLAN router) telepítése után az ingatlanban mindenütt működik a vezeték nélküli hálózat. Vezeték nélküli átvitelhez szintén gyakran használnak Bluetooth eszközöket, amik azonban inkább csak egy-egy eszköz egymáshoz csatlakoztatásához alkalmas. Ezeken túl is vannak vezeték nélküli megoldások, pl. gyakoriak a vezeték nélküli fűtési termosztátok, vagy a különféle kapu-, ajtónyitók.  

A gyengeáramú rendszerek fejlődése nem állt meg. A kommunikáció sebességének növekedése, az egyre többféle szórakoztató, hírközlő és háztartási berendezés megjelenése további integrációt igényel, ami megnyitotta az utat az okosotthonok felé.      

Okosotthon

Az okosotthon rendszerek napjaink egyik gyorsan fejlődő területe. Az okosotthonok kitágítják a lehetőségeket, mivel a klasszikus gyengeáramú rendszereken túl elérhetővé válik többek között az okos világítás, az okos árnyékolás, vagy az okos fűtés is. Legfőbb célja az, hogy minden otthoni elektromos, elektronikus berendezés elérhető, szabályozható legyen egy közös platformról. Ez a platform az otthoni PC-k számának rohamos csökkenésével az okostelefon és a tablet lett. Hordozhatóságuk miatt a berendezések, rendszerek általában elérhetőek az internetről, így bárhonnan használhatóvá váltak. Az okosotthon rendszerek és berendezések lehetnek vezetékesek, vagy vezeték nélküliek. A gyakorlatban a klasszikus gyengeáramú rendszerek továbbra is elérhetőek vezetékes kialakításban, de pl. az okos mosógépek, robotporszívók, azaz a háztartási eszközök nagyrészt vezeték nélkül kommunikálnak. 

Az okosotthon rendszerek folyamatos fejlesztés alatt állnak, és még gyerekcipőben járnak. Az integrációjukat nehezíti, hogy nincsenek elterjedt szabványok, a különféle megoldások és gyártók versengenek egymással. Az egyes berendezésekhez általában egyedi gyártói alkalmazások járnak, amiket legfeljebb a különféle digitális asszisztensekkel (pl. Siri, Alexa) lehet integrálni. 

Okosotthon tervezésnél érdemes figyelembe venni, hogy a vezetékes megoldások stabilabbak, nem érzékenyek a zavarokra, kevésbé bonyolultak mint a vezeték nélküli megfelelőik, cserében azonban helyhez kötöttek. Ezek alapján célszerű minden olyan rendszert vezetékekkel összekötni, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy nincs szükség a mozgatásukra. 

Tapasztalataink szerint az okosotthon megoldások egyre nagyobb számban, és egyre több területen jelennek meg az új építésű ingatlanokban, amivel a lakások kényelme, használhatósága és értéke egyre magasabb szintre kerül. A használt ingatlanok okosítása is könnyen megvalósítható, hiszen a központi rendszerek kiépítésén és programozásán túl a gyakorlatban ez csak kábelezéssel, és elektromos szereléssel jár, amit egy nagyobb tatarozás során gond nélkül el lehet végezni. Ha pedig a kábelezést is el szeretnék kerülni, akkor már szinte mindenhez van vezeték nélküli megoldás is.

A cikk szerzője Hermann Zoltán villamosmérnök, az ingatlanállapot-felmérés területén komoly tapasztalattal bíró lakásfelmérés.hu tulajdonosa.