Ingatlan vásárlásnál a vevők egyik legnagyobb félelme az elektromos rendszerek állapota szokott lenni. Ennek az egyik oka az elektromosságtól való félelem,  a másik ok , hogy bár a beépített elektromos rendszerek egy  ingatlan értékének csak néhány százalékát érik, az esetleges hibájukból okozó károk viszont nagy anyagi vonzattal járnak .   

Cikkünkben bemutatjuk az erősáramú rendszerek ismertetőit.

Elektromos rendszerek

Az elektromos rendszereket két nagy csoportra lehet osztani: az erősáramú rendszerekre, valamint a gyengeáramú rendszerekre. Az erősáramú rendszer része a háztartási készülékek, a világítás, a fűtés és minden egyéb elektromos berendezés táplálására szolgáló rendszer. A gyengeáramú rendszer része a szórakoztató elektronikai, a biztonságtechnikai és minden egyéb speciális (pl. fűtésszabályozó) vezérlési rendszer.

A háztartási erősáramú rendszereknek alapvetően három része van: 

• a csatlakozás, ami leginkább a villanyórához kötődik, 
• az elektromos elosztás és a kábelezés, 
• valamint a különféle kapcsolók, konnektorok, szabályozók.

Mérőpont

Az elektromos szolgáltatást a szolgáltató által lehet igénybe venni, egy mérőponton keresztül. Ez a mérőpont a gyakorlatban a villanyóra. Maga a villanyóra, és minden, ami a mérőpont és a hálózat között található, a szolgáltató tulajdonában van, és az ő felelősségi körükbe tartozik. Ennek megfelelően a villanyóra után, az ingatlanba beépített minden rendszer az ingatlantulajdonos tulajdona és felelőssége. A szolgáltatói tulajdonban lévő eszközöket plombálják, ezért azokhoz csak speciális jogosultsággal rendelkező szakember nyúlhat. 

A mérőpont (villanyóra) helye az idők során rengeteget változott. Lehet bent a lakásban, a folyosón, kint a falon, vagy a kertben. A múltban kiépített villanyóra dobozokat, szekrényeket általában addig lehet használni, amíg nincs szükség új mérőpont kialakítására. A mai mérőpontok szabványosítottak, meg van határozva, hogy hol, hogyan és milyen anyagokból lehet kialakítani.  

Villanyóra, tarifák

Az elektromos csatlakozáshoz többféle tarifa létezik, és minden csatlakozáshoz külön villanyóra kerül kiépítésre. A legalapvetőbb a normál nappali tarifa, ami folyamatosan rendelkezésre áll, és amire az erősáramú rendszer döntő része csatlakozik. Erre a csatlakozásra bármilyen szabványos eszköz csatlakoztatható, csak a teljesítmény szab határt. Ma már egyre kisebb szerepet játszik, de még sok helyen jelen van a vezérelt, vagy más néven éjszakai tarifa. Ez az áramforrás nem áll folyamatosan rendelkezésre, a napi 24 órából csak 8 órán keresztül lehet igénybe venni. Arról, hogy melyik ez a 8 óra, a szolgáltató dönt. Ez a csatlakozás olyan berendezésekhez jó, amelyek energiát tudnak tárolnak, mint pl. a villanybojlerek. A vezérelt csatlakozásra fixen van a fogyasztó rákötve, a bekötött berendezésen kívül mást nem szabad rákötni. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a H tarifa. Ez a csatlakozás kifejezetten a hőszivattyús fűtőrendszerekhez lett létrehozva. A csatlakozás folyamatosan rendelkezésre áll, de a fűtési idényben kedvezményes áron, korlátlanul igénybe vehető. Ez is fixen kiépített csatlakozás, a hőszivattyún, klímán kívül mást nem szabad rákötni. 

A tarifák után néhány szó a villanyórákról. Alapvetően háromféle létezik: a normál, a feltöltő kártyás és a kétirányú mérő. A normál és a kártyás között csak a díjfizetés módja különbözik, normál óránál a fogyasztott energia utólag kerül elszámolásra, kártyásnál pedig előre kell kifizetni az energia árát. A kétirányú mérő a napelem rendszerek kelléke, ami képes mérni a fogyasztott és a visszatáplált energia mennyiségét.

Vezetékezés

Ingatlan vételnél a vevők számára a legfontosabb a vezetékezés állapota szokott lenni. A vezetékezéshez szorosan hozzátartozik az elosztás is, ami az ingatlanban kiépített egyedileg védett áramköröket jelenti. Kezdetben, a villamosítás elején nem volt semmilyen szabvány, előírás a kábelezésre, elosztásra. Tipikusan mindenféle biztosíték nélkül, egy áramkörrel, harisnyás kábelekkel alakították ki a rendszereket. Ilyen rendszerekkel szerencsére ma már csak elvétve lehet találkozni, mert valamilyen mértékben szinte minden ingatlanban történtek modernizációk. 

Beépített alumínium 

A kezdetek után a 70-es 80-as évekig használták a továbbra is egy áramkörön lévő, a falba gyakran direkt módon beépített alumínium vezetékes rendszereket. Ezek a rendszerek szinte kivétel nélkül földeletlenek voltak, és csak néha építettek be egy-egy olvadó biztosítékot. Idővel a vezetékeket elkezdték a falakba vésett csövekbe beépíteni. 

Csövezés, több áramkörös, biztosítékkal védett rendszerek

A csövezés nagy előrelépés volt a javíthatóság területén, hiszen kábelprobléma esetén vésés nélkül ki lehetett cserélni a hibás szakaszt. Szintén kezdtek terjedni a több áramkörös, biztosítékkal védett rendszerek. Ez abból az igényből származott, hogy elektromos hiba esetén ne álljon le minden rendszer, csak a hibás áramkör. A több áramkörhöz több biztosítékra volt szükség, így fokozatosan elterjedtek az olvadó biztosítékok, majd később, úgy a 80-as évektől az automata kismegszakítók. A biztosítékok, megszakítók egyúttal nagy előrelépést jelentettek a biztonság területén is, hiszen hiba esetén képesek voltak a nagyobb problémákat, tüzet, áramütést megelőzni. 

Földelt rendszerek

Szintén a 80-as évek elejétől jelent meg az igény a földelt rendszerek iránt. A földelés szintén a biztonság fokozása miatt vált szükségessé, a különféle fémburkolatú nagyfogyasztókat hűtőket, mosógépeket egyre inkább csak földelt vezetékekre lehetett szabályosan csatlakoztatni. Ez az igény gyökeres változást hozott a kábelezés, villanyszerelés terén, hiszen az eddig megszokott kettő vezeték helyett már hármat kellett a konnektorokhoz kiépíteni.  A meglévő, gyakran befalazott kábeleknél erre nem volt lehetőség, ezért sok helyen tovább használták a földeletlen rendszereket. A becsövezett vezetékezésnél a problémát utólag is meg lehetett oldani, földelő vezetékeket húztak be, és lecserélték a konnektorokat.

A 90-es évek elejére így kialakult egy olyan gyakorlat, ami során szigetelt, földelt, alumínium vagy réz vezetékeket használtak, amit csövekbe raktak, és több biztosítékkal védett áramkört alakítottak ki. A 90-es évek elején azonban kiderült, hogy az alumínium nem volt jó választás, mivel egy idő után rideggé válik, és elkezd töredezni. Rossz esetben a törés a falban is kialakulhatott, ami nagyban nehezítette a javítást. A könnyen fellépő szikrázás miatt tűz is keletkezhetett. Az alumíniumnak ezért leáldozott, helyette szinte kivétel nélkül rézhuzalokat építenek be a lakossági rendszerekbe. Ahogy nőtt az egyszerre használt berendezések száma, úgy lett egyre fontosabb a minél több áramkör kialakítása is, hiszen továbbra is cél maradt, hogy egy áramkör kiesésekor a többi rendszer működni tudjon. A biztonság területén is történt előrelépés, ma már előírás az életvédelmi (fi) relé beépítése. 

Állapotfelmérés

Egy állapotfelmérés során a fentiek alapján lehet az elektromos rendszer állapotát meghatározni. Bármilyen állapotban is legyen egy ingatlan, az elektromos rendszer biztonságos kialakítása mindig, minden más felújítás, modernizáció előtt kell, hogy álljon.  A biztonságos és a mai igényekhez illeszkedő rendszer elemi érdek, hiszen a baleset- életvédelem, valamint az ingatlan védelme mindenhol első számú szempont. Praktikus okok is vannak: a falak vésését, a csövek, kábelek beépítését csak beköltözés előtt lehet megfelelően elvégezni; festés, burkolás, beköltözés után senki sem fog újból falat vésni. 

Ha egy használt ingatlannál a vezetékezés földeletlen, vagy nincsenek biztosítékok, vagy csak néhány olvadó biztosíték van, akkor nincs más lehetőség, mint a rendszer teljes újjáépítése. Szintén érdemes az újjáépítésben gondolkozni akkor, ha csak alumínium vezetékek vannak, mivel az ilyen rendszer hosszú távú javítása problémás és költséges lehet. 

Ha egy rendszer ugyan már nem felel meg a mai elvárásoknak, kevés áramkör van, vagy esetleg vegyesen réz és alumínium vezetékek kerültek felhasználásra, akkor elegendő lehet a rendszer bővítése is. Először a teljes rendszert át kell vizsgáltatni egy villanyszerelővel, aki feltárja a problémákat, és a biztonsági hiányosságokat. Az áramkör bővítés során fel kell készülni új csövek beépítésére is, mert az eredeti csövekben nem biztos, hogy van elegendő hely. 

Újabb, modern rendszer esetén is célszerű a már kialakított rendszert átvizsgáltatni, mivel egy korszerű elektromos hálózat bonyolult, a potenciális hibák száma magas lehet, és lehetnek olyan problémák is, amelyek a kiépítés óta alakultak ki, de senkinek sincs róla tudomása.

Kapcsolók, konnektorok

Végezetül néhány szó a kapcsolókról, konnektorokról, amikkel végső soron nap, mint nap találkozunk. A nyilvánvalóan alkalmatlan, elavult, sérült szerelvényeket minél előbb le kell cserélni. Gyakori eset, hogy egy ingatlanban sokféle korú és minőségű szerelvény van. Ha ezek jó állapotban vannak, akkor a cseréjüket csak minőségi, esztétikai szempontok indokoltak. A ma kapható kapcsolók, konnektorok mind megfelelnek az elektromos eszközökre vonatkozó előírásoknak, ezért az árukat csak a tartósságuk, minőségük, dizájnjuk szabja meg. Külön fejezetet érdemelnek a különféle okos kapcsolók, konnektorok, szabályozók, amelyekről a következő cikkben lesz bővebben szó.       

A cikk szerzője Hermann Zoltán villamosmérnök, az ingatlanállapot-felmérés területén komoly tapasztalattal bíró lakásfelmérés.hu tulajdonosa.