A tetőfedéssel foglalkozó cikksorozatunk első részében megismerhettük a rendszerváltásig épült tetőtípusokat, valamint azt, hogy miért fontos a tető átvizsgálása, mielőtt a kinézett családi házat megvennénk. Cikksorozatunk második részében az 1990 után épült tetőfedések, és azok jellemzői kerülnek a középpontba.

A 80-as, 90-es években jelentős változások indultak be a tetőépítések tekintetében. Az eddig csak jórészt társasházaknál használt lapostetők megjelentek a családi házakon is. A pala korszakának a 90-es évtized közepére teljesen leáldozott, helyette teret kapott a betoncserép és a zsindelyfedés. Az ezredforduló táján kezdtek el felfutni a különféle fémlemez, cserepeslemez fedések is. 

Lapostetők

A divat és az igények változásával megjelentek a családi házakon a lapostetők. A lapostetők fedését a kezdetekben különféle bitumenes vízszigetelő lemezekkel oldották meg. A tető méretétől, kivitelezésétől függően a szigetelést járdalapokkal, vagy kaviccsal terhelték le. Érdekes jelenség, hogy mivel minden bitumenes fedésre jellemző a viszonylag olcsó kivitelezhetőség, ezért a használata mind a mai napig népszerű maradt. Sajnos szintén igaz a bitumen alapú fedésekre, hogy az élettartamuk nem túl hosszú, a gyártók, kivitelezők 10-20 év garanciát vállalnak rá. Ebből az is következik, hogy a tető egy ideig javítható, de egy idő után a beázások tömegessé válnak, a tetőt pedig fel kell újítani.   

A lapostetőkön a bitumenes fedés mellett már a 80-as években megjelentek a PVC alapú vízszigetelések, amelyek mára szintén elterjedtek. Ezek a szigetelések drágábbak, a lerakásuk nagy precizitást igényel. Előnye viszont, hogy a jól kivitelezett szigetelésre 15-30 év garanciát is szoktak vállalni, ami nagyjából kétszerese a bitumenes szigetelésnek. Többször lehet olyan esetekkel is találkozni, amikor a régi bitumenes tetőt PVC szigeteléssel újították fel.

 Betoncserepek

A magastetőkön a 80-as évektől kezdtek elterjedni a betoncserepek. Magyarországon sokáig szinte csak a Bramac forgalmazott betoncserepet, ezért a köznyelvben sokszor csak bramac cserépnek hívják ezeket a tetőfedő anyagokat. A Bramac ráadásul nem csak a cserepet árulta, hanem a komplett tetőfedő rendszert: cserépléceket, alátétfóliát is. Azóta piacra lépett több más gyártó is, ma már sokféle cserépből lehet választani. A betoncserepekre jellemző a nagy tömeg, ezért megköveteli az erős tetőszerkezetet. Természetesen ennek a követelménynek is megvan az előnye, a jól megépített betoncserepes tetők sok évtizeden keresztül szolgálják probléma nélkül a házakat. A betoncserepekre ma már akár 50 év gyártói garanciát is vállalnak, és a gyakorlat azt mutatja, hogy a 80-as évek jól megépített betoncserepes tetői ma is hibátlan állapotban vannak. További előny, hogy az esetleges hibákat, töréseket, elmozdulásokat ugyanúgy könnyen lehet javítani, mint az égetett cserepeknél.

Zsindelyfedések

A 90-es években kezdtek felfutni, és a 2010-es évek elejére érték el a csúcspontjukat a bitumenes zsindelyfedések. Ezek az anyagok viszonylag olcsó áruk, és könnyű, gyors felrakásuk miatt terjedtek el. A zsindely ráadásul nagyon könnyű fedőanyag, ezért elég hozzá egy gyengébb, egyszerűbb tetőszerkezetet építeni, ami további megtakarítást jelent az építkezés során. Mint minden bitumen alapú anyagnál, itt is az élettartam a gyenge pont. A zsindelyekre a gyártók, kivitelezők általában 25-30 év garanciát vállalnak (néhány gyártó szigorú feltételek mellett 50 évet is), ami nagyjából a fele a többi tartósabb anyagénál.  A fedés használati idejét ráadásul gyakran csökkenti a nem szakszerű kivitelezés is, ami pont az egyszerű lerakásból fakad. A szakszerűtlen zsindelyezés az építés után nem is fog azonnal feltűnni, de szinte biztos, hogy szerepet játszik azokban a nem ritka esetekben, amikor 10-15 év alatt teljesen tönkremennek a zsindelyfedésű tetők. 

Fémlemezfedések

Az ezredforduló körül kezdtek el megjelenni, és mára elfoglalták a helyüket a fémlemezfedések. Ilyen fedések voltak már a XX. század előtt is, mivel az íves formákat, pl. kisebb-nagyobb tornyokat sokkal könnyebben, szebben lehetett így kialakítani. Ezek a fedések bádogból, azaz horganyzott vaslemezből, vagy valamilyen nemesebb, nem rozsdásodó anyagból, pl. rézből készültek. A mai fémlemezfedéseket általában sokrétegben kezelt acéllemezekből alakítják ki. Megjelenésük sokféle lehet, a gyakran cserepeslemeznek nevezett anyagok mintája, kialakítása a cserépfedést utánozza. A piacon található több olyan termék is, amit csak hozzáértő tud megkülönböztetni a valódi cserépfedéstől. Az állókorcolt és trapézlemez fémfedéseken párhuzamos bordákat alakítanak ki, ezeket pedig könnyen meg lehet különböztetni minden más fedéstől. A fémlemezek szinte minden színben előfordulnak, itt csak a megrendelő képzelete szabhat határt. A fémlemezek nagyon tartósak, a gyártók 30-50 év garanciát vállalnak. Gyakran felmerül aggályként, hogy a fémlemezek esőbe, szélben nagyon hangosak lehetnek. Ezt megfelelő szigeteléssel és szakképzett kivitelezéssel lehet minimalizálni annyira, hogy az a mindennapi életben ne okozzon problémát. 

Egzotikus- és kényszerfedések

Az ismertetett tetőfedések mellett jelen van két további csoport is. Az első csoportba tartoznak a jó minőségű, egzotikus, pl. természetes pala, nád, fazsindely, stb. fedések. Ezekkel kapcsolatban csak nagyon kevés általános tapasztalat áll rendelkezésre, nehéz megítélni a tulajdonságaikat és a tartósságukat. A ritkaságuk miatt szakemberből is kevés áll rendelkezésre, ezt pedig az esetleges problémák megoldásánál figyelembe kell vennie annak, aki ilyen fedést választ. Szintén jelen vannak az eleve rossz minőségű, átmenetinek vagy véglegesnek szánt kényszerfedések, ahol a cél csak annyi, hogy az eső ne essen be a lakótérbe. Ilyenek a különféle hullámlemezek: pala, bitumenes, műanyag tetőfedések. Ezek a tetők, és általában az alattuk lévő tetőszerkezetek, nem alkalmasak lakóház fedésére.    

A tetőfedés kulcsfontosságú a ház értékét tekintve is

A családi házakon a tetőfedés a ház értékének jelentős részét adja. Használt ház vásárlásakor ezért a vizsgálata nagyon fontos, hiszen adott esetben sokmilliós tétel a javítás, felújítás. A megfelelő állapotban lévő égetett- és betoncserép, fémlemez, és PVC lapostető fedések nagyobb javítások nélkül is évtizedekig szolgálhatják a házat. Régebbi, öregedő cserepeknél sem kell mindig azonnali cserében gondolni, folyamatos odafigyeléssel, karbantartással, sokszor több évvel el lehet tolni a felújítást. Bitumenes zsindely és lapostető fedések esetén különösen oda kell figyelni az állapotukra. Egy újabb, néhány éves bitumen alapú fedés még akár javítás nélkül is kibírhat további 15-20 évet. A gyakorlatban azonban számos esetben találkoztunk már 12-15 éves teljesen tönkrement, beázó tetővel is. 

Nem lehet elmenni az azbesztes palatetők problémája mellett. A hazai palatető állomány döntő része több mint 35 éves, azaz elérte, vagy hamarosan eléri az élettartama végét, ami intenzívebb töredezéssel, és azbesztpor felszabadulással jár. Az egészség megőrzése mindennél fontosabb, ezért ezeket a veszélyforrásokat mielőbb, szakszerűen meg kell szüntetni. A különféle átmeneti, ideiglenesnek szánt hullámlemez fedések esetén sincs sok választási lehetőség, ezeknek a tetőknek a XXI. században sem esztétikai, sem műszaki szempontból nincs helye.

A cikk szerzője Hermann Zoltán villamosmérnök, az ingatlanállapot-felmérés területén komoly tapasztalattal bíró lakásfelmérés.hu tulajdonosa.