Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig az legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Somogy vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Milyen változások történtek a vármegyében?

Az országos trendekhez képest Somogy vármegye elsősorban a Balaton közelsége miatt más helyzetben van. Sok tóhoz közeli település ugyanis népszerűvé vált az utóbbi években, ez pedig befolyásolta a lakáspiac alakulását.

Az ingatlan.com elemzése szerint Somogy vármegyében Kaposváron 616 fővel, 1 százalékkal mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely lakásainak átlagos 443 ezer forintra, azaz 27 százalékkal 443 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. A vármegyén belül Buzsák, Igal, Nemesdéd, Balatonkeresztúr és Iharosberény lakosságszáma 29-38 fővel, 1,6-3,6 százalékkal nőtt, az átlagos négyzetméterárak 37-149 százalékkal 130-759 ezer forintra emelkedtek.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

Az országos trendekről szólva Balogh László azt mondta:

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Emellett sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést.”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Fontos azonban, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.