Tartósnak látszik az elmúlt éveket jellemző országos lakáspiaci trend, ugyanis a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma, az agglomerációs körzetekben viszont sok településen növekedést történt, azaz utóbbiak kedvelt költözési célpontnak mondhatóak – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Az összeállítás ismerteti, hogy Csongrád-Csanád vármegyében ebből a szempontból hogyan alakult a lakáspiac.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az országos piacról azt mondta el:

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyvárosokban csökkent az állandó lakosok száma. Közben a vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Ennek a hátterében az áll, egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják.” Hozzátette: „A falusi CSOK eredményeként számos kistelepülés fejlődést ért el”.

A települések lakosságszám-változásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Milyen változások történtek a vármegyében?

Egy év alatt az országos piacon belül a fővárosi vonzáskörzetben tartozó településeken, Érden, Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn nőtt leginkább az állandó lakosok száma. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. A nagyvárosokban a lakosok számának csökkenése ellenére drágultak a lakások, ez pedig azzal magyarázható, hogy jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népességük, így marad kereslet az ottani lakásokra. Különösen igaz ez az egyetemvárosokra, köztük Szegedre is.

Az ingatlan.com elemzése szerint Szegeden 1 százalékot meghaladó mértékben, 1843 fővel mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan az ottani lakások átlagos négyzetméterára 17 százalékkal 656 ezer forintra nőtt a kínálati piacon.
A vármegyén belül több szegedi agglomerációs településen is nőtt a népesség, ezzel párhuzamosan pedig drágultak a lakóingatlanok. Az elemzés szerint Deszken, Sándorfalván, valamint Apátfalván, Mórahalmon 0,5-2 százalékkal, 43-69 fővel emelkedett az állandó lakosok száma. Az átlagos négyzetméterárak ezeken a településeken 9-30 százalékkal 133-508 ezer forintra nőttek.