Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Költözések Magyarországon, fókuszban maradtak az agglomerációs települések – mi történt Baranya vármegyében?

  • 2023. április 5.

Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig az legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Baranya vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Mi történt Pécsen és a vármegyében?

Az ingatlan.com elemzése szerint Baranya vármegyében Pécsen 1754 fővel – 1,2 százalékkal – mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 21 százalékkal 596 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. Az, hogy az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak számos nagyvárosban, így Pécsen is, azzal magyarázható, hogy az arányokat tekintve jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így is marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul Pécs az egyetemvárosok közé tartozik, ez pedig extra támaszt biztosít a város lakáspiacának, a diákok pedig nem minden esetben jelennek meg állandó lakosként.

A Baranya vármegyei adatokból látható, hogy a szűkebben és tágabban vett pécsi vonzáskörzetbe sorolható Kozármisleny, Hosszúhetény és Egerág mellett Harkány lakosságszáma 25-120 fővel, 1-2 százalékkal emelkedett. Közben az átlagos négyzetméterárak 20-93 százalékkal 290-662 ezer forintra nőttek ezeken a településeken.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira. Egy-egy nagyvároshoz képest ugyanis annak vonzáskörzetében hasonló összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni, ez pedig sokak számára kézenfekvő lépés. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Figyelembe kell venni egy-egy település lakosságszám-változásánál, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!