Mind az országban, mind Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében számottevő átalakulás ment végbe az elmúlt évtizedben a lakóingatlanok piacán. A teljes lakosság 3,4 százalékkal 9,6 millió főre csökkent az előző, 2011-es népszámláláshoz képest. Ezzel párhuzamosan Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 8 százalékkal 356 ezerre mérséklődött a lakosok száma, a lakóingatlanoké pedig – az országos több mint 4 százalékos növekedéssel szemben – stagnált, így 173 ezer darabból állt a lakásállomány. Egyebek mellett ez áll az ingatlan.com új elemzésében, amely a friss népszámlálási adatok alapján mutatja be a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei lakáspiacot.

Mennyiért kínálják eladásra az ingatlanokat?

Az ingatlan.com adatai szerint idén július elején összesen majdnem 3000 eladó lakóingatlan szerepelt a vármegyei kínálatban. Az átlagos négyzetméterár 282 ezer forint volt, ami 154 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Szolnokon az átlagos négyzetméterár 129 százalékkal 451 ezerre nőtt. A vármegye nyaralóövezetébe tartozó, azaz a Tisza-tó mellett lévő települései közül Tiszafüreden 205 százalékkal 381 ezer forintra, Abádszalókon pedig 188 százalékkal 325 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzeméterár. Az utóbbi települések lakáspiacának értékelésekor figyelembe kell venni, hogy 2011 óta eltelt évtized második felében a fizetések emelkedése és a járványhatás felerősítette a nyaralóövezetekben lévő, jellemzően kerttel rendelkező lakóingatlanok iránti keresletet, ami hozzájárult a vármegye lakáspiacának fejlődéséhez.

Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Jászberényben például 148 százalékkal 436 ezer forintra, Törökszentmiklóson 135 százalékkal 233 ezer forintra, míg Karcagon 160 százalékkal 252 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai.

Az országos trendekről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:

“A 2011-hez képest bekövetkezett változások közül kiemelhető, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetei az évtized nyertesei. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb népességű városokban jelentős lakáspiaci drágulás ment végbe, ezért sokan megváltak az ottani ingatlanjuktól és az agglomerációs települések felé vették az irányt, ahol alacsonyabb átlagos négyzetméteráron, sokszor nagyobb lakóingatlant tudtak vásárolni. Ez azonban az országos tendencia, a különböző országrészekben komolyabb eltérések láthatóak.”

Balogh László beszélt arról is, hogy idén az országos lakáspiacon visszafogott a kereslet, ez részben a bizonytalan gazdasági környezettel, az árak korábbi jelentős emelkedésével magyarázható, ezért számos háztartás elhalasztotta a lakásvásárlást, költözést. Ugyanakkor a következő időszakban a kisebb, úgynevezett falusi csokos települések lakáspiaca felélénkülhet, mivel jövőre a mostaninál kedvezőbb feltételekkel lehet majd igénybe venni ezt a támogatást. A bizonytalanság enyhülése, a gazdaság várható fejlődése hosszabb távon élénkítheti mind az országos, mind a vármegyei lakáspiacot.