Fejér vármegye lakáspiacán, az országos folyamatokhoz hasonlóan számottevő átalakulás történt az elmúlt évtizedben. Ennek hátterében részben az áll, hogy az ország lakossága 3,4 százalékkal 9,6 millió főre csökkent az előző, 2011-es népszámláláshoz képest. Ezzel párhuzamosan Fejér vármegyében 1,5 százalékkal 420 ezerre mérséklődött a lakosok száma, a lakóingatlanoké viszont 6 százalékkal 185 ezerre nőtt. Egyebek mellett ez áll az ingatlan.com új elemzésében, amely a friss népszámlálási adatok alapján mutatja be a Fejér vármegyei lakáspiacon bekövetkezett változásokat.

Árak Székesfehérvárról és a többi településről

Az ingatlan.com adatai szerint idén július elején összesen több mint 6000 eladó lakóingatlan szerepelt a vármegyei kínálatban. A lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 551 ezer forint volt, ami 136 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Székesfehérváron az átlagos négyzetméterár 106 százalékkal 693 ezerre nőtt. A vármegye nyaralóövezetébe tartozó települések közül Velencén 128 százalékkal 814 ezer forintra, Gárdonyban pedig 181 százalékkal 773 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzeméterár. A 2011 óta eltelt évtized második felében, a fizetések emelkedése és a járványhatás felerősítette a nyaralóövezetekben lévő, jellemzően kerttel rendelkező lakóingatlanok iránti keresletet, ami hozzájárult a vármegye lakáspiacának fejlődéséhez. Szintén javítja a vármegyei lakáspiac helyzetét, hogy az itteni települések közel vannak a fővároshoz, vagyis a tágabb értelemben vett budapesti vonzáskörzethez tartoznak.

Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Dunaújvárosban például 103 százalékkal 424 ezer forintra, Bicskén 181 százalékkal 512 ezer forintra, Móron 76 százalékkal 414 ezer forintra, míg Etyeken 154 százalékkal 663 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai.

Az országos trendekről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:

“A 2011-hez képest bekövetkezett változások közül kiemelhető, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetei az évtized nyertesei. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb népességű városokban jelentős lakáspiaci drágulás ment végbe, ezért sokan megváltak az ottani ingatlanjuktól és az agglomerációs települések felé vették az irányt, ahol alacsonyabb átlagos négyzetméteráron, sokszor nagyobb lakóingatlant tudtak vásárolni. Ez azonban az országos tendencia, a különböző országrészekben komolyabb eltérések láthatóak.”

Balogh László beszélt arról is, hogy idén az országos lakáspiacon visszafogott a kereslet, ez részben a bizonytalan gazdasági környezettel, az árak korábbi jelentős emelkedésével magyarázható, ezért számos háztartás elhalasztotta a lakásvásárlást, költözést. Ugyanakkor a következő időszakban a kisebb, úgynevezett falusi csokos települések lakáspiaca felélénkülhet, mivel jövőre a mostaninál kedvezőbb feltételekkel lehet majd igénybe venni ezt a támogatást.