Többféle hatás érte Somogy vármegye lakáspiacát, az országos tendenciáknak megfelelően. Az ország lakossága 3,4 százalékkal 9,6 millió főre csökkent az előző, 2011-es népszámláláshoz képest. Somogy vármegyében 7 százalékkal 294 ezerre mérséklődött a lakosok száma, a lakóingatlanoké ugyanakkor – az országos piacon bekövetkezett 4 százalékos növekedést meghaladóan – 5 százalékkal 149 ezerre nőtt. Többek között erről szól az ingatlan.com új elemzése, amely a friss népszámlálási adatok alapján mutatja be a Somogy vármegyei lakáspiacon bekövetkezett változásokat.
Árak a vármegyei és a balatoni településekről
A vármegyei kínálatban az ingatlan.com adatai szerint idén július elején csaknem 8400 eladó lakóingatlan szerepelt. Az átlagos négyzetméterár 725 ezer forint volt, ami 213 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Kaposváron az átlagos négyzetméterár 167 százalékkal 440 ezerre nőtt. A vármegye nyaralóövezetébe tartozó települések közül Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén és Balatonföldváron 117-144 százalékkal 1 – 1,2 millió forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. A 2011 óta eltelt évtized második felében, a fizetések emelkedése, a járványhatás felerősítette a nyaralóövezetekben lévő, jellemzően kerttel rendelkező lakóingatlanok iránti keresletet, ami hozzájárult a vármegye lakáspiacának fejlődéséhez. A nyaralók népszerűsége magyarázhatja azt, hogy a vármegye lakosságának csökkenése mellett az ingatlanok száma elemelkedett, hiszen ezek gyakran szabadidős célra vásárolt épületek.
Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Marcaliban például 222 százalékkal 402 ezer forintra, Nagyatádon 116 százalékkal 283 ezer forintra, Igalon 196 százalékkal 314 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai.
Az országos tendenciákról röviden
“A 2011-hez képest bekövetkezett változások közül kiemelhető, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetei az évtized nyertesei. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb népességű városokban jelentős lakáspiaci drágulás ment végbe, ezért sokan megváltak az ottani ingatlanjuktól és az agglomerációs települések felé vették az irányt, ahol alacsonyabb átlagos négyzetméteráron, sokszor nagyobb lakóingatlant tudtak vásárolni. Ez azonban az országos tendencia, a különböző országrészekben komolyabb eltérések láthatóak”
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Beszélt arról is, hogy idén az országos lakáspiacon visszafogott a kereslet, ez részben a bizonytalan gazdasági környezettel, az árak korábbi jelentős emelkedésével magyarázható, ezért számos háztartás elhalasztotta a lakásvásárlást, költözést. Ugyanakkor a következő időszakban a kisebb, úgynevezett falusi csokos települések lakáspiaca felélénkülhet, mivel jövőre a mostaninál kedvezőbb feltételekkel lehet majd igénybe venni ezt a támogatást. Hosszú távon a vármegye lakáspiacának helyzetét továbbra is meghatározza a balatoni turizmus és a későbbi várható gazdasági fejlődés.
