Augusztusban tovább lassult az albérletárak emelkedése
Lassuló drágulással zárta a nyarat az albérletpiac, amire a napokban véget ért albérletszezon is jóval kisebb hatást gyakorolt mint a korábbi években. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint augusztusban országosan 0,7 százalékkal, Budapesten pedig 0,9 százalékkal emelkedtek a lakbérek júliushoz képest. Éves összevetésben országosan 5, a fővárosban 5,2 százalékos volt az emelkedés. A hosszabb távú folyamatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a korábbi gyors drágulás kifulladóban van, tavaly ősz óta a bérleti díjak a gyakorlatban nem vagy csak alig tudnak emelkedni.
„Az albérletpiacon egyre több tényező akadályozza a drágulást. Az elsőlakás-vásárlóknak egy évvel korábban elindított Otthon Start Program a potenciális bérlők egy részét a saját lakás megvásárlása felé terelte, ami csökkenti a keresletet a kiadó lakások iránt. Ez egyben a befektetési célú lakásvásárlásokat is visszaveti, hiszen a stagnáló bérleti díjak miatt az elérhető hozam is csökken. A befektetői kereslet visszaesése pedig a lakásárak emelkedésének lassulásához is hozzájárul” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Éves szinten kevesebb, nyár óta mégis több a kiadó lakás
A választék felemásan alakult a különböző időtávokat nézve. Szeptember elején Budapesten majdnem 10 ezer kiadó lakóingatlan szerepelt az ingatlan.com kínálatában, közel 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken pedig több mint 4 ezer bérelhető ingatlanból válogathattak az érdeklődők, ami 15,6 százalékos éves visszaesést jelent.
Az éves szintű visszaeséssel szemben az elmúlt hónapokban viszont 4 százalékkal szélesebbé vált a paletta. Július elején országosan még 15,7 ezernél kevesebb kiadó lakóingatlan szerepelt a kínálatban, szeptember elejére viszont számuk 16 ezer fölé emelkedett.
Mennyiért kínálják a kiadó lakásokat?
Az ingatlan.com adatai szerint szeptember elején Budapesten 260 ezer forint volt a kiadó lakások medián bérleti díja, ugyanannyi, mint augusztus elején és egy évvel korábban. Budapesten belül több izgalmas folyamat látható. Például a VI. és a VIII. kerületben: előbbiben az augusztusi 290 ezer forintról szeptember elejére 280 ezer forintra, a VIII. kerületben 240 ezerről 229 ezer forintra csökkent a medián bérleti díj.
Ebben szerepet játszhat, hogy mindkét kerületben már létezik hatályos vagy hatályba lépő Airbnb-szabályozás, azaz korlátozva van a rövid távú lakáskiadás. Ez azért is érdekes, mert már a viszonylag drága városrészként, turizmus szempontjából is kedvező elhelyezkedésű I. kerületben is napirendre került a kérdés.
Balogh László szerint fontos, hogy az év végén ráadásul lejár a rövid távú lakáskiadással kapcsolatos moratórium, ezért a következő időszakban a szabályozás további változásai is hatással lehetnek arra, hogy mennyi lakás kerül át a hosszú távú albérletpiacra. A piaci várakozások szerint a kormányzat átadhatja a szabályozás lehetőségét a fővárosnak, ami az eddigi, kerületenként eltérő gyakorlatot is átalakíthatja.
Egyre többen lépnek be a 200 ezres ligába
A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Veszprémben 210 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat. Győrben, Kecskeméten és Szegeden egyaránt 200 ezer forint volt a medián. Debrecenben ugyanakkor egy év alatt 240 ezerről 220 ezer forintra csökkent az összeg. A legolcsóbb megyeszékhelyek közé Békéscsaba tartozott 120 ezer, Miskolc 125 ezer, Szolnok és Szekszárd pedig 130-130 ezer forintos mediánnal.
A megyeszékhelyek piacát nézve tehát az is látszik, hogy tovább zárul az albérlet-árolló. Miközben egyre több nagyváros kerül a havi 200 ezer forintos árszint közelébe vagy fölé, több korábban kiugróan drága piacon korrekció következett be.
Megszűnik az eddig ismert albérletpiac, valami új következik
Balogh László szerint a friss adatokból összességében az is látszik, hogy a tulajdonosok között egyre fokozottabb a verseny egy-egy bérlőért, különösen, ha hosszú távra venné ki az adott ingatlant.
A szakértő közölte továbbá, hogy a következő időszakban tovább alakíthatja az erőviszonyokat a tervezett bérlakásprogram.
„A lakásépítéseken túl a szabályozási kérdések is alapjaiban írhatják át azokat az albérletpiaci mechanizmusokat, amit jelenleg ismerünk. A bérlakásprogramhoz kapcsolódó jogszabályi változások, ami várhatóan a lakástörvényt, a társasházi törvényt és az áfaszabályokat is érintik a jelenlegi bérbeadók helyzetére is hatással lehetnek. A nagyobb intézményi kínálat pedig fokozhatja a versenyt a bérlőkért.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
