Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Durva visszaesés a budapesti forgalomban, dupláztak a megyék a lakáspiacon

A Közép-Magyarországon kívül található 18 megyében a használt ingatlanokra érkező érdeklődések száma az idei év első négy hónapjában megduplázódott az öt évvel ezelőtti szinthez képest.

A járvány előtti szintet még nem érte el a lakáspiaci forgalom, de a tavalyi szintet bőven felülmúlta áprilisban – derül ki legújabb elemzésünkből, amely bemutatja a 2021-es tendenciákat, valamint a hivatalos adatok alapján ismerteti a lakáspiac tavalyi bizonyítványát is.

Átalakulás, jelentős erősödés a fővároson kívül

Áprilisban az ingatlan.com becslése szerint 11 250 ezer használt lakás és ház cserélhetett gazdát energiatanúsítványok, a feladott ingaltanhirdetések és regisztrált érdeklődések alapján.  “Bár ez nagyon jelentős, 90 százalékos növekedést jelent a múlt év áprilisához képest, de a bővülés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető, tavaly áprilisban ugyanis a kijárási korlátozások miatt nagyon visszaesett a forgalom. Ugyanakkor a 2019 áprilisi szinttől még kevesebb mint 20 százalékkal elmarad a mostani forgalom” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:

“Idén áprilisban több mint 300 ezer érdeklődés érkezett eladó használt lakásokra és házakra, a tulajdonosok és ingatlanközvetítők pedig 37 ezer ingatlant hirdettek meg eladásra.”

Az ingatlan.com elemzéséből látszik az is, hogy jelentősen átalakult a forgalom az elmúlt öt év során: ennek eredményeként jelentősen erősödött a fővároson és Pest megyén kívüli lakáspiac. 2021 első négy hónapjában a 18 érintett megyében eladásra kínált használt lakóingatlanok iránt érdeklődők száma 99 százalék volt magasabb, mint 2016 első négy hónapjában. Ráadásul idén az összes érdeklődő 43,5 százaléka keresett használt lakóingatlant idén Közép-Magyarországon kívül, szemben a 2016 egészére vonatkozó 29,4 százalékos aránnyal. A főváros súlya a tavalyi adásvételekben is csökkent: tavaly már csak minden hatodik lakás cserélt gazdát Budapesten, a többi eladás az ország más részein történt.

A Közép-Magyarországon kívül található 18 megyében a használt ingatlanokra érkező érdeklődések száma az idei év első négy hónapjában megduplázódott az öt évvel ezelőtti szinthez képest.

Hogyan mozogtak az árak?

A hivatalos adatok szerint a múlt évben az árak korábbi évekre jellemző dinamikus emelkedése jelentősen lassult, ez a folyamat egyébként nem kizárólag a járványhatás számlájára írható, mert már 2019 második felében elkezdődött. A lakáspiacról szóló legújabb hivatalos adatok alátámasztják azt, hogy 2020 fordulatot hozott a használt lakások piacán. A korábbi éveket jellemző kétszámjegyű éves drágulástól elbúcsúzott a piac, az áremelkedés üteme 3 százalékra csökkent. A múlt évben az eladott használt lakások átlagára 18,3 millió forintot tett ki, ez 300 ezer forinttal elmarad az egy évvel korábbitól. Az új lakásoknál viszont 10 százalék körüli éves áremelkedést mutat a tavalyi statisztika. Az előzetes adatok alapján 2020-ban összesen közel 113 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, szemben a 2019-es évvel, amikor összesen 157 ezer. Az ingatlan.com szakértője szerint a tavalyi adásvételek száma végleges adatok szerint 130 ezer körüli értéket mutathat majd.

“Bár a koronavírus-járvány miatt még mindig kézzelfogható a bizonytalanság a lakáspiacon, ám az oltási programnak és a fokozatos enyhítéseknek köszönhetően javulhat a vásárlói bizalom. A gazdaság újraindulása pedig élénkülést eredményezhet az adásvételek számában.”

Az idei évben az állami lakásprogram új elemei – többek között a lakásfelújítási program, a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése -, valamint a korábbi években is elérhető kedvezmények mellett az járvány alatt elhalasztott költözések, lakásvásárlások pótlása is segítheti az élénkülést.

Az ingatlan.com előrejelzése szerint bár a következő időszakban elsősorban Budapesten kívül több adásvétel várható, jelentősebb, a korábbi évekre jellemző lakásdrágulásra általánosan nem lehet számítani a lakáspiacon. Ezzel együtt azért lehetnek olyan térségek – elsősorban a nagyvárosok kertvárosi vagy agglomerációs övezetei, illetve a balatoni régió és egyéb üdülőövezetek – ahol a kiugró kereslet miatt az átlagosnál nagyobb áremelkedés is lehetséges.

Ajánlott cikkek