Az elmúlt években egymás után következtek be a világban olyan események, amelyek az építőipari szerződéses kapcsolatokra jelentős negatív hatást gyakoroltak. Elég csak a koronavírus-járványra gondolni, de ide sorolhatjuk a németországi építőanyag-gyár leégését, a Szuezi-csatornába szorult konténerszállító hajót, valamint az ukrán-orosz háborús helyzetet is. Ezekre a körülményekre gyakran hivatkoznak vis maiorként az építőipari kivitelezők is. Azonban valóban ennyiről lenne csak szó ilyen esetekben? Mi a vis maior, mi nem az és mi a bírói gyakorlat? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Mi is az a vis maior?
Szó szerinti értelmezésben „nagyobb erő”-t jelent. Jogi értelemben pedig olyan elháríthatatlan külső ok, amely az ellenőrzési körünkön kívül esik és nem láthattuk előre annak bekövetkezését. A vis maior körülmény esetén a másik félnek okozott kár megtérítése alól mentesülhetünk. Fontos azonban, hogy megfelelő gondossággal kell eljárni a nem várt események bekövetkezése esetén is.
Azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e vagy sem, a bíróság jogosult eldönteni, tehát a vitás helyzetből eredő igények polgári peres eljárásban érvényesíthetők.
A jogszabály és a szerződés
A Ptk. nem határozza meg konkrétan azokat az eseményeket, körülményeket, amelyek vis maiornak minősülnek, ezért minden esetben bírói mérlegelés szükséges ennek megállapításához.
Vannak olyan esetek, amelyek már a kialakult gyakorlat szerint általában vis maior eseménynek minősülnek. Ilyenek tipikusan a természeti katasztrófák, mint például az árvíz, tűzvész, földrengés, járvány, villámcsapás, valamint ide sorolhatunk bizonyos politikai-társadalmi eseményeket is, mint például a háború, forradalom, kiviteli-behozatali tilalmak.
Segítséget nyújthat, ha a felek közötti szerződés szabályozza azokat az eseteket, amelyeket vis maiornak kívánnak tekinteni. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a szerződés bár vis maiorként említ egy eseményt, azonban a bíróság mégsem minősíti a körülmények vizsgálata után annak.
Vis maior a bíróságok álláspontja szerint
A magyar bíróságok a vis maior körülményre történő hivatkozást szigorú mérce alapján értékelik. Érdekesség, hogy például a 2008-as világválságot sem tekintették automatikusan vis maior eseménynek. A peres eljárásban annak kell bizonyítania, aki a vis maior eseményre hivatkozik.
Vis maiorral hivatkozás esetén a bíróságok mindig az adott szerződés és az adott eset körülményei vonatkozásában vizsgálják meg, hogy
- a szerződésszegés közvetlen összefüggésben van-e azzal az eseménnyel, amelyre hivatkoznak, tehát fennáll-e az ok-okozati összefüggés,
- ésszerű intézkedések mellett sem volt-e elvárható a következmények elkerülése,
- a szerződés megkötésekor kellett-e számolni az esemény bekövetkezésével.
Amennyiben a bírósági eljárásban a fentiek nem állapíthatóak meg, akkor az üzleti kockázat körébe tartozó körülménynek fogják minősíteni az adott eseményt.
Melyek a vis maior következményei?
A vis maior esemény a szerződés megszűnését eredményezheti abban az esetben, ha a teljesítés ellehetetlenül, de vannak olyan esetek is, amikor csak késedelmet okoz. A megszűnés esetén a feleknek el kell számolniuk egymással, míg a késedelem esetén továbbra is teljesítenie kell a kötelezettnek a szerződésben vállaltakat. Ebben az esetben módosítani kell a szerződést. Előfordulhat, hogy valamelyik fél erre nem hajlandó, ilyenkor a jogszabály lehetőséget ad a bírósági úton történő szerződésmódosításra.
Abban az esetben, ha kár is keletkezett, akkor a fentiek alapján alakul a felelősség vizsgálata és megállapítása.
Mi nem minősül vis maiornak?
Önmagában az a hivatkozás, hogy valaki „nem tehet róla”, vagy hogy „nem rajta múlt”, hogy nem teljesített, az nem jelenti azt, hogy egyértelműen vis maiornak minősül az az esemény, amely miatt megtörtént a szerződésszegés.
Sok bírósági eljárás van folyamatban jelenleg is az építőipart érintően például a munkaerő-hiányra, alapanyag hiányra vis maiorként történő hivatkozással is.
A Kúria egy friss döntése szerint az ún. „belső” vis maior nem teszi lehetővé a felelősség alóli mentesülést még akkor sem, ha az adott fél nem befolyásolhatta az adott körülmény bekövetkezését.
Ez abba az irányba mutat, hogy ha objektív módon nem elháríthatatlan az adott esemény, akkor a szerződés nem lehetetlenül el, a szerződést teljesíteni kell és adott esetben a kárt meg kell téríteni.
Fontos megjegyezni, hogy más szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor természetes személy szerződött egy vállalkozással és más arra, amikor két vállalkozás kötött szerződést egymással. A természetes személyekre a fogyasztói szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni, amely bizonyos kérdésekben kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé számukra.
A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.
