Hogy zajlik a jegyzői birtokvédelmi eljárás?
Hangos a szomszéd, esetleg az állattartás vagy különböző munkavégzés nehezíti meg mindennapjainkat? Netán bérleti jogviszony vagy a házastársi lakáshasználat körében merül fel a birtokláshoz való jog sérelme? Mit tehetünk ilyen esetekben, és hogyan biztosíthatjuk otthonunk háborítatlanságát? Összefoglaljuk a jegyzői birtokvédelmi eljárás menetét!
A blogcikk szerzője dr. Németh Botond, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózatba tartozó Váczi Ügyvédi Iroda munkatársa.
Szinte felsorolni is lehetetlen azokat a zavaró élethelyzeteket, amelyek megkeseríthetik egy ingatlantulajdonos mindennapjait. De mi a helyzet, ha egy ilyen eset nemcsak bosszantó, de már birtoksértő magatartásnak számít?
Fontos leszögezni: a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják.
Ebből eredően bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság előtt birtokpert indíthat, vagy a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás
A jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárás előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest gyorsabb és költségkímélőbb megoldás. Nem elhanyagolható az sem, hogy a jegyző ismeri a helyi viszonyokat, jogszabályokat, nem ritka esetben az eljárásban érintett feleket is. Hátránya lehet viszont, hogy a jegyző felé kizárólag egy éven belül lehet birtokvédelemért fordulni, azon túl már csak a peres eljárás marad lehetőségként.
A birtokvédelmi eljárás során ha a jegyző helyt ad a kérelemnek, akkor elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. Ezen túl jogosult a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozni. Azonban fontos kiemelni, hogy a jegyző elutasítja a kérelmet akkor, ha nyilvánvaló, hogy a kérelmezőnek nincs joga a birtoklásra vagy köteles a tűrésre.
Hogyan forduljunk a jegyzőhöz?
A birtoksértő magatartás megvalósulásának területén illetékes jegyzőnél a kérelmet illetékmentesen szóban és írásban is elő lehet terjeszteni.
Érdemes az adott település honlapját böngészni, hiszen az esetek többségében kitölthető kérelemnyomtatványt is találunk az eljárás megindításához.
A kérelemben pontosan ismertetni kell:
- az adott helyzetet, a cselekményt és a körülményeket,
- a felek azonosítására alkalmas információkat,
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
- valamint indokolt mihamarabb előterjeszteni a már rendelkezésre álló bizonyítékokat is.
A bizonyítási eljárás során a felek nyilatkozatot tehetnek, akár tanúk meghallgatásának is helye lehet, valamint jegyzői szemle is történhet, ami kiterjedhet az ingóság vagy ingatlan megtekintésére, illetve a birtoksértő személy magatartásának megfigyelésére is. A bizonyítási eljárás után a jegyző határozatot hoz, illetve gondoskodik annak végrehajtásáról is.
Mi történik a jegyzői birtokvédelmi eljárás után?
A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy az eljárások jelentős hányada a jegyző előtti eljárás során befejeződik. A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, nem is közigazgatási határozat megtámadása iránti per követheti, hanem birtokper (amely, ahogy a cikk elején utaltunk rá, alapvetően is választási opció a birtoksértő magatartásokkal szemben).
Ameddig viszont a jegyző előtti eljárás ügyfélbarát jelleggel került kialakításra, a sérelmesnek ítélt határozat elleni birtokper során a költség- és időtényező már korántsem ilyen kedvező. Így ha ezzel élnénk, ajánlott jogi szakértelemmel bíró személyhez fordulni.
