Hangos a szomszéd, esetleg az állattartás vagy különböző munkavégzése nehezíti meg mindennapjainkat? Netán bérleti jogviszony vagy a házastársi lakáshasználat körében merül fel a birtokláshoz való jog sérelme? Mit tehetünk ilyen esetekben, és hogyan biztosíthatjuk otthonunk háborítatlanságát? Összefoglaljuk a jegyzői birtokvédelem leglényegesebb szabályait!
Szinte felsorolni is lehetetlen azokat a zavaró élethelyzeteket, amelyek képesek megkeseríthetik a tulajdonos mindennapjait. Mivel ezek az esetek birtoksértő magatartásoknak számítanak, fontos leszögezni: a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Ebből eredően bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság előtt birtokpert indíthat, vagy a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás
A jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárás előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest gyorsabb és költségkímélőbb megoldás. Nem elhanyagolható az sem, hogy a jegyző ismeri a helyi viszonyokat, jogszabályokat, nem ritka esetben az eljárásban érintett feleket is. Hátránya lehet viszont, hogy a jegyző felé kizárólag egy éven belül lehet birtokvédelemért fordulni, azon túl már csak a peres eljárás marad lehetőségként.
A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, illetőleg jogosult a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozni. Azonban fontos kiemelni, hogy a jegyző elutasítja a kérelmet akkor, ha nyilvánvaló, hogy a kérelmezőnek nincs joga a birtoklásra, illetve köteles a tűrésre.
Hogyan forduljunk a jegyzőhöz? A birtoksértő magatartás megvalósulásának területén illetékes jegyzőnél a kérelmet illetékmentesen szóban és írásban is elő lehet terjeszteni, utóbbira vonatkozóan érdemes az adott település honlapját böngészni, hiszen az esetek többségében kitölthető kérelemnyomtatványt is találunk az eljárás megindításához.
A kérelemben pontosan ismertetni kell az adott helyzetet, a cselekményt és a körülményeket, a felek azonosítására alkalmas információkat, a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, valamint indokolt mihamarabb előterjeszteni a már rendelkezésre álló bizonyítékokat is.
A bizonyítási eljárás során a felek nyilatkozatot tehetnek, akár tanúk meghallgatásának is helye lehet, valamint jegyző szemle is történhet, ami kiterjedhet az ingóság vagy ingatlan megtekintésére, illetve a birtoksértő személy magatartásának megfigyelésére is. A bizonyítási eljárás után a jegyző határozatot hoz, illetve gondoskodik annak végrehajtásáról is.
Mi történik a jegyzői birtokvédelmi eljárás után?
A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy az eljárások jelentős hányada a jegyző előtti eljárás során befejeződik, azonban a jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, nem is közigazgatási határozat megtámadása iránti per követheti, hanem azon birtokper, amely – mint arra a cikkünk elején is utaltunk – alapvetően is választási opcióként szolgálhat a birtoksértő magatartásokkal szemben. Ameddig viszont a jegyző előtti eljárás ügyfélbarát jelleggel került kialakításra, a sérelmesnek ítélt határozat elleni birtokper során a költség- és időtényező már koránt sem ilyen kedvező, így ajánlott jogi szakértelemmel bíró személyhez fordulni.
A blogcikk szerzője, dr. Németh Botond, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózatba ([email protected])tartozó Váczi Ügyvédi Iroda munkatársa.
