Kádár-kocka mérnök szemmel: ezért nem lett adásvétel!
Magyarország jellegzetes családi háza a Kádár-kocka. A hasonló külalak azonban egyáltalán nem jelent hasonló anyaghasználatot vagy éppen minőséget. Lássuk, milyen érdekességre bukkantam a legutóbb egy teljeskörűen felújítottként hirdetett Kádár-kocka helyszíni szemléjén!
Mi is a Kádár-kocka?
A Kádár-korszak alatt óriási divattá vált, nagyjából négyzet alaprajzú házakat hívjuk Kádár-kockának. Ezekből nagyon sok található Magyarországon, de nem azért, mert típusterv lett volna, vagy kedvezményes hitelt lehetett rá kapni. Egyszerűen nagyon más volt, mint a korábban elterjedt parasztházak, az emberek pedig valami modernre és újra vágytak.
Bár később számos típusterv készült belőlük, fontos tudni, hogy a kockaházak sem mind egyformák. Nem ugyanabból az anyagból készültek, és nem is mindig azok, aminek látszanak…
Felújított Kádár-kocka helyszíni szemléje
Ügyfeleim nemrég egy klasszikus Kádár-kocka megtekintésére kértek fel. A hirdetés nagyon ígéretes volt: varázslatos családi otthon amit 2000-ben bővítettek és teljeskörűen felújítottak, mindent kicseréltek. Még a tető is új, ami azért elég ritka. Hadd mutassam be nektek, hogy zajlott a szemle, és milyen megfigyeléseket tettem!
Közművek és telek
A szemlét kívül szoktam kezdeni, a közművekkel és a telekkel. Ebben az esetben a telek nem volt olyan nagy, de viszonylag nagy garázsok álltak rajta. Ezek és a későbbi bővítések sokszor a térképmásolaton már nem szerepelnek, érdemes mindig megnézni, hogy mi létezik hivatalosan!
Ennél a háznál is volt bővítés: a kockaházat hátrafelé megtoldották, így mostanra már téglalap alakja lett. De az utcára néző, erre a típusra olyannyira jellegzetes két szoba és a sátortető még most is megvan.
A tető állapota
A megbízóval először a tetőre mentünk fel, hogy megnézzük, milyen állapotban van, hiszen a hirdetés szerint 2000-ben történt a bővítés és a csere. Nos, 2000-ben azért fólia nélkül már nem annyira illet tetőt építeni, itt mégis ez volt a helyzet.
A fa szerkezet összességében nem volt rossz állapotban, de sajnos azért a fa deszkázatra lerakódott vastag porban látszódott, hogy itt-ott becsöpög az eső. A fólia szerepe az lenne, hogy a hideg cserép felületén kicsapódó nedvességet vagy az esetleg bejutó esőt, porhót ne engedje a tartószerkezet közelébe. Sajnos a nedvesség a fa (és a többi építőanyag) legnagyobb ellensége.
Az eladó azt mondta, hogy beton födém van az épületen. Ez azonban sajnos cseppet sem beton, hanem deszkaborítású fagerendás födém és nagyon valószínű, hogy alatta vasbeton koszorú sincs. A képen látható Poroton tégla szintén nem a 2000-es évekre volt jellemző, hanem inkább a nyolcvanas, kilencvenes évekre. Az pedig, hogy a kémény és a faszerkezet között nincs meg a 12 cm, már szinte sajnos megszokott.
Járjuk körbe a házat!
A házat elkezdték hőszigetelni, de nem értek körbe vele. A nem hőszigetelt oldalon repedések látszódnak. A hőszigetelt oldalon sajnos már elég jelentős repedéstágasságra van szükség ahhoz, hogy az a felszínen is megjelenjen. Repedések vannak több helyen, a lábazatnál és az ablak szemöldöknél is. Az az érzésem, hogy a bővítés házilagosan készült – persze, ettől még nem fog összedőlni, de jó tisztában lenni vele.
Az elektromos betáp 1*16A, ami egy kicsi lakásnak is szerény már, nem hogy egy ekkora háznak. De a villanyóránál valóban réz kábelvégek látszódnak ki, állítólag ezt is kicserélték (bár, tegyük hozzá, sajnos a réz kábelvég sem jelenti mindig azt, hogy a vezeték a falban is réz kábellel folytatódik).
Nedvesedés jelei a házban
A házba belépve egyrészt azt láttam, hogy a kazán valóban új, a fürdőszobák pedig 15-20 éves kinézetűek. A falakon azonban vizesedés jelei látszottak. Az alábbi képeken a szűk kamrában a fal polcozás alatti része látható, valamint egy másik szoba sarka. A fal nedvességtartalmát mérőeszközzel ellenőriztem (a mérőműszerem a szobában ki is akadt), ezt megmutattam az eladónak is, aki azonban nem tűnt meglepettnek, ebből arra következtetek, tudtak róla.
A szemle közben az eladó megnyugtatásul mesélte, hogy a falak injektálva lettek. Arra a kérdésemre, hogy miért volt az injektálásra szükség, azonban már nem tudott válaszolni. Az injektálással például az alapozást is lehet megerősíteni, vagy utólagos lábazati vízszigetelést készíteni – ha ez volt a cél, akkor szemmel láthatóan nem sikerült.
Mit rejt az üvegszövet tapéta?
Az alábbi lefotózott szoba falán üvegszövet tapétát látunk, ami a 2000-es években igen népszerű volt a középületekben strapabíró, mosható felületének köszönhetően. A tapasztalatom azonban az, hogy lakóingatlanokban ritkán jelenik meg és akkor általában nem véletlenül, ugyanis az üvegszövet tapétának nem elhanyagolható a repedésáthidaló képessége.
Ebben a szobában a fal vastagsága 54 cm volt. Ilyen vastag falat egyszintes lakóépületben sosem készítenek téglából, hiszen túl drága ahhoz. A másik szobában pedig a falvastagság jelentősen kisebb volt. A nedvesedés tünetei pedig csak a vastag fallal határolt (állítólag már injektált!) részen jelentkeztek.
Mindez több volt, mint gyanús: a fenti jelekből megállapítható, hogy ez bizony egy vályogfal volt.
A környék ismerete is számít
Segített a helyszíni felmérésben, hogy jártam már ezen az agglomerációs településen. Egy másik ügyfélnek egy közeli, párhuzamos utcában már megnéztem egy nagyon hasonló kockaházat, ami szintén félig vályogból volt – csakúgy, mint ez. Feltehetően lépésről-lépésre az egész parasztházas faluképet átépítették, amikor a kockásítás divatba jött.
A vályogfal önmagában nem jelenti, hogy menekülni kell. A vályoggal azonban egészen máshogy kell bánni, mint a modern építőanyagokkal. Nem megfelelő anyagokkal, mint ebben az esetben a polisztirol hőszigetelés és a diszperziós festés, nem lehet kezelni a vályogfal problémáit, hiszen annak lélegzésre van szüksége. A legvalószínűbb az, hogy itt a tünetek már eredendően is jelen voltak, és az utóbbi években némileg tovább rontottak rajta.
Miután ez kiderült, kissé felgyorsult a szemle, hiszen a megbízóm egyáltalán nem akart vályogházat venni, ezért a vétel megfontolása szóba sem jött. Sőt, úgy indultunk neki a szemlének, hogy ez egy 2000-ben teljeskörűen felújított, bővített, betonfödémes ház új tetővel, ami a hirdetés szerint “minden kényelmet és modernitást biztosító, varázslatos otthon”.
Megóv egy rossz vételtől az ingatlanmérnök
Óriási szerencséje volt a megbízómnak, ugyanis az eladóval már megegyeztek egy árban, mikor engem kihívtak, de pénzbiztosítékot addig nem volt hajlandó letenni, amíg mérnök meg nem nézi a házat és nem talál semmi komoly gondot.
Ezzel a tudatos hozzáállással megóvta a pénztárcáját, a szemle végére pedig nem maradtak nyitott kérdések.
Nem valószínű, hogy szakmai szem és gyakorlat nélkül ezeket a gyanús jeleket egy laikus érdeklődő észrevette volna. Te tudod, mit veszel? Ne bízd a véletlenre az ingatlanvásárlást!
A cikk szerzője és a képek forrása Micskei Bernadett, építészmérnök és ingatlanvagyon-értékelő, az ingatlanmernok.hu szakértője.
