Hasonlóan az országos tendenciákhoz, Tolna vármegyében is alacsonyabb fordulatszámra kapcsolt a lakáspiac. Éves szinten még jelentősebb emelkedésről van szó, de az országos tendenciáktól kissé eltérően alakult a Tolna vármegyei lakáspiac. Éves szinten és januárhoz képest is két számjegyű drágulás ment végbe. Ugyanakkor Szekszárdon más forgatókönyv érvényesült. Egyebek között erről szól az ingatlan.com friss vármegyei lakáspiac alakulását bemutató elemzése.

Szekszárdon már stagnálásba váltott az eddigi árnövekedés

Tolna vármegyében az eladó használt lakások átlagos négyzetméterára 298 ezer forint volt idén májusban, ez 23 százalékos éves növekedést jelent, és 11 százalékkal haladja meg a januári szintet. A vármegyén belül azonban jelentős eltérések vannak.

A szekszárdi 434 ezer forintos ár 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, míg az év elejéhez képest lényegében stagnálást jelent. Ezzel szemben Pakson az egy évvel korábbi 434 ezer, a januári 430 ezer forinthoz képest a májusi 484 ezer forintos négyzetméterár 11, illetve 13 százalékos növekedést jelent. Tolna településen megint másként alakult a piac az éves 7 százalékos dráguláshoz 5 százalékos idei árcsökkenés társult, így májusban 302 ezer forint volt a négyzetméterár.

“Már tavaly nyáron látni lehetett, hogy véget ért a lakáspiaci drágulás az országos piacon, ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, hiszen tartós emelkedés után a múlt év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest országos szinten 2,6 százalékkal csökkentek a lakásárak.”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az országos tendenciákat jellemezve.

A korábbi évekhez képest tehát visszafogottabb lett a lakáspiac, ami egyebek mellett azzal magyarázható, hogy a mindennapi kiadások emelkedése és a gazdasági bizonytalanság miatt sokan későbbre tolták a lakásvásárlást.

Mire van szükség a fellendüléshez?

Ahogy mindenhol az országban, így Tolna vármegyében is a lakáspiaci forgalom nagyban függ a fizetések alakulásától. Bár Tolna vármegyében tavaly a nettó keresetek több mint 14 százalékkal nőttek 2021-hez képest, ám az országos 14,5 százalékos inflációval korrigált reálbérmutató már minimális csökkenést mutatott, azaz visszaesett a vásárlóerő. Ez pedig a lakóingatlanok piacára is hatással van.

A lakáspiaci aktivitás fokozódásához éppen ezért hosszú távon a reálbérek és a vásárlóerő növekedésére lenne szükség, és a lakáshitelkamatok csökkenése is ezt a folyamatot támogatná.