Valamennyi megyeszékhelyen és Budapesten is csökkent a népesség. Az érintett városok agglomerációjában pedig több település gyarapodott.
A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterárai.
Lakosok, városok és települések
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:
„az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentkezéseket is magában foglalja.”
Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Szeged 0,5 százalékos lakosságszám-csökkenést könyvelhetett el, így majdnem 161 ezer lakossal nyitotta a 2021-es évet. Közben pedig a megyeszékhely környékén több település népessége gyarapodott.
Csongrád-Csanád megyében a tágabban vett szegedi agglomerációhoz tartozó – komolyabb ingatlanínálattal rendelkező – települések közül Szatymaz lakossága 1,5 százalékkal közel 5100 főre emelkedett. Közben az településen eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 120 százalékkal 299 ezer forintra nőtt az ingatlan.com adatai szerint.
A többi szegedi vonzáskörzetbe tartozó település közül Sándorfalva, Maroslele, Algyő, Bordány lakossága szintén növekedett, mégpedig közel 1 százalékkal. Az átlagos négyzetméterárak ezeken a településeken 6-44 százalékkal 120-358 ezer forintra nőttek.
Mi vár a piacra?
Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.
Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.
