Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig az legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Veszprém vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Települések, lakosok, négyzetméterárak

Az ingatlan.com elemzése szerint Veszprém vármegyében Veszprémben 776 fővel, 1,5 százalékkal csökkent a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 11 százalékkal 735 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. A vármegyén belül Nemesvámos, Felsőörs, Márkó, Lovászpatona és Bánd lakosságszáma 32-58 fővel, 1,8-4,4 százalékkal emelkedett. Közben az átlagos négyzetméterárak 10-49 százalékkal 194 ezer- 1 millió forintra emelkedtek.

A vármegyei lakáspiac értékelésekor figyelembe kell venni, hogy Veszprém városában van egyetem, emiatt élénkebb az ottani lakáspiac. A Balaton közelsége szintén befolyásolja a helyi tendenciákat, a nyaralóövezetek ugyanis népszerű célpontot jelentettek az elmúlt években. Ugyanakkor az egyetemisták, sem a nyaralótérségekben ingatlant vásárlók nem feltétlenül jelennek meg a lakosság számáról szóló adatokban.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

Balogh László, az országos trendekről szólva azt mondta:

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Emellett sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést.”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Fontos azonban, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Az egész országra vonatkozó számokból kiderül, hogy egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak a nagyvárosokban, ennek az oka, hogy az arányokat tekintve jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így is marad kereslet az ottani lakásokra.