Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig a legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt tavaly – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Bács-Kiskun vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Milyen változások történtek a vármegyében?

Bács-Kiskun vármegyén belül Kecskeméten 741 fővel, 0,7 százalékkal mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhelyen a lakások átlagos négyzetméterára 14 százalékkal 566 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. 

A vármegyén belül Dunaegyháza, Tataháza, valamint a kecskeméti agglomerációhoz tartozó Helvécia és Ballószög  lakosságszáma emelkedett legjelentősebben, egész pontosan 40-152 fővel, azaz 2-3 százalékkal. A szóban forgó települések közül Helvécián, Dunaegyházán és Tataházán az átlagos négyzetméterárak 20-66 százalékkal 127-575 ezer forintra nőttek. Ugyanakkor a ballószögi ingatlanok ára az utóbbi években bekövetkezett drágulás miatt már eleve magasnak mondható, a 806 ezer forintos ár, egyébként 1 százalékos csökkenést, lényegében stagnálást jelent.  

Miért olyan népszerűek az agglomerációs térségek? 

Az országos tendenciákat értékelve Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy sokan kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira. Ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Összességében egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Az is lényeges tényező, hogy sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően növekedési pályára állt”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Fontos, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.Az országos adatok alapján látszik, hogy egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak a nagyvárosokban, ennek az oka, hogy az arányokat tekintve jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így is marad kereslet az ottani lakásokra.