A kiköltözések továbbra is kulcsszerepet kapnak az országos, ezen belül a Csongrád-Csanád megyei lakáspiacon is – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely bemutatja, hogy mely Csongrád-Csanád megyei településeken nőtt a legnagyobb mértékben a lakosok száma egy év alatt és ezzel párhuzamosan hogyan változott az új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a kínálati piacon.

Fogyatkozó nagyvárosok, gyarapodó vonzáskörzetek

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az elemzést kommentálva azt mondta:

2021-ben is nagyon sokan választották Budapest és a nagyvárosok helyett a környékbeli településeket. A folyamatnak lendületet adott 2020-ban az úgynevezett karanténhatás, amelynek eredményeként számos család a városi lakásából kerttel, udvarral rendelkező házba költözött. Ezeknek a kínálata az agglomerációs körzetekben tavaly szélesebb és megfizethetőbb volt szinte az egész országban. A hivatalos adatok szerint mind a 18 megyeszékhelyen csökkent a lakosok száma. Idén január elején összesen 1,648 millióan laktak a szóban forgó nagyvárosokban, több mint 21 ezer fővel – azaz 1 százalékkal – kevesebben, mint egy évvel korábban.

A szakember hozzátette, figyelembe kell venni a lakosságszámok változásánál, hogy azt nemcsak a költözések, hanem a természetes demográfiai események, a születések és halálozások is befolyásolják.

Minden(ki)t visz az agglomeráció

Az ingatlan.com elemzése szerint az országos piacot nézve – 2022 és 2021 januárja között – Érd bővült a legnagyobb mértékben, a Budapest mellett lévő város lakossága 1445 fővel – 2,1 százalékkal – közel 72 ezresre nőtt. A népszerűség egyértelműen látszik a helyi ingatlanpiacon, hiszen az Érden eladásra kínált új és használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterára idén február végén 717 ezer forint volt, ez pedig kiugró, 35 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. Érd után az országos toplista második helyén a nyugati határ mentén lévő Rajka áll 567 fős növekedéssel, a harmadik pedig Gyömrő, amely szintén a fővárosi vonzáskörzethez tartozik, utóbbi településen a 394 fős növekedéssel párhuzamosan 23 százalékos drágulás ment végbe a lakáspiacon.

Az országos trendek a Csongrád-Csanád megyei piacon is jól láthatóak. A megyeszékhelyen, Szegeden 1832 fővel csökkent a lakosok száma. Ezzel párhuzamosan több környékbeli település és üdülőkörzet növekedést könyvelhetett el.

“Fontos megjegyezni, hogy a nagyvárosokban a kiköltözések ellenére nem csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Az eladó lakóingatlanokra azért továbbra is van kereslet. Szegeden az új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 35 százalékkal 590 ezer forintra emelkedett”

– tette hozzá Balogh László.

A megyében például Szatymaz, Deszk, Sándorfalva, Tiszasziget, Mórahalom, Kiszombor lakosainak száma 32-97 fővel nőtt a lakosok száma. Ezzel párhuzamosan

• Szatymazon 61 százalékkal 358 ezer forintra,
• Deszken 35 százalékkal 444 ezer forintra,
• Sándorfalván 52 százalékkal 376 ezer forintra,
• Tiszaszigeten 37 százalékkal 333 ezer forintra,
• Mórahalmon 57 százalékkal 399 ezer forintra
• Kiszomboron 80 százalékkal 148 ezer forintra emelkedett az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.

Marad ez a trend? 

Balogh László szerint az ingatlanpiacon látható év eleji mozgások alapján várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések lakáspiacának erősödése. A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait. A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti. A szakember úgy véli, a saját célra lakást vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a csok és falusi csok szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.